Századvég: 340 forint alá eshet az árfolyam

Interjú2020. márc 24.Harsányi Péter

Legalább 5 százalékra emelkedhet a munkanélküliségi ráta, megnőhet a közfoglalkoztatottak száma és egyre többen dolgozhatnak alacsonyabb óraszám mellett. A munkaerőpiacon a normalizáció a nyári hónapoktól kezdődhet meg, ugyanakkor a nemzetközi turizmus esetében lassú gyógyulás várható – mondta a növekedés.hu-nak Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Intézet vezető elemzője, aki szerint 340 forint alá visszasüllyedhet az euro/forint árfolyam az elkövetkezendő negyedévekben.

Milyen mértékű lehet a GDP visszaesése az idén Magyarországon a koronavírus miatt, mekkorák a recessziós kockázatok?

Az idei évre kismértékű, 0,3 százalékos visszaeséssel számolunk. Természetesen az előrejelzést nagyban befolyásolja, hogy meddig üzemel a gazdaság csökkentett módban. Amennyiben a jelenlegi helyzet a várt 1-2 hónapnál jobban elhúzódna, az komolyabb negatív hatást fejtene ki a gazdasági teljesítményre.

A mostani leállásokat a második félévben részben még be lehet hozni, ám egy elhúzódó leállást már nehezebb lenne. A hatósági előírások szigorítása azt jelenti, hogy még inkább visszafogott üzemmódba áll be a gazdaság. Másrészt ennek köszönhetően válhat majd lehetővé, hogy a gazdaság minél előbb újrainduljon.

Mekkora most egy vállalat csődhullám kockázata, milyen szektorok a leginkább veszélyeztetettek?

Egy csődhullám kockázata egyelőre még nem nagy, rövidtávon inkább egyedi esetek várhatók. Csődhullámról akkor beszélhetünk, ha a gazdasági leállás tartós lesz. Ugyanakkor ennek elkerülését, illetve mérséklését szolgálja a hiteltörlesztések felfüggesztése.

Természetesen ettől a vállalatok bevételei nem nőnek, de például egy hitelből végrehajtott beruházás után ez segítség a vállalatnak és egyébként hosszabb távon a banknak is, hiszen a bankoknak is az a célja, hogy előbb-utóbb visszakapja a pénzét.

Ágazatok tekintetében most a turizmus, illetve a szórakoztatóipar a leginkább érintett, ezt követhetik a feldolgozóipar egyes alágazatai az ellátási láncok megszakadása és a kereslet visszaesése miatt. 

Milyen szintekre emelkedhet a munkanélküliségi ráta az elkövetkezendő negyedévekben? Mikortól indulhat el egy normalizáció a munkaerőpiacon?

Az elkövetkezendő negyedévekben a munkanélküliségi ráta 5 százalék körül alakulhat, a válság elhúzódása esetében magasabban is. Ez azonban nem azt jelenti, hogy "csak" ennyien veszítik el állásukat, hiszen az állásukat elveszítők egy része inaktív lesz, a másik fele vélhetően közfoglalkoztatottként jelenik meg majd a statisztikában. Sokaknak csökken majd a munkaideje, ők sem jelennek meg munkanélküliként a rendszerben.

Összességében a várakozások szerint a munkájukat elvesztők száma százezres nagyságrendű lehet. Ezt a számot szeretné mérsékelni a kormányzati intézkedések másik része a járulékok átmeneti csökkentése révén azon ágazatokban, amelyeket elsőként érintett a visszaesés. Természetesen itt fontos lesz vizsgálni, hogy mely ágazatokra kell még kiterjeszteni az intézkedést.

A normalizáció a nyári hónapokban remélhetőleg már elindulhat, ami azonban nem azt jelenti, hogy egyik napról a másikra helyreáll a régi rend. A munkanélküliség kapcsán külön meg kell említeni az eddig külföldön dolgozókat: közülük nagyon sokan már elvesztették állásukat, egy részük lehet pontosan emiatt dönt majd a hazatérés mellett, amely szintén emelheti a munkanélküliek létszámát.

Milyen gazdaságpolitikai vagy jegybanki támogató intézkedéseket tartana szükségesnek és hatékonynak a jelenlegi helyzetben?

Azt látjuk, hogy mindenhol a világon először a jegybankok léptek, jellemzően lazítással. Magyarországon a jegybank feladata kettős: egyrészt biztosítani a piacon a likviditást - ez elsősorban lazítást jelent - másrészt megvédeni a forint árfolyamát és ezzel korában tartani az inflációt - ez pedig szigorítást.

Magyarországon  már lépett a kormányzat is, de természetesen látható, hogy ezek csak az első lépések, még további lépésekre lehet szükség. Először a meghozott intézkedések kiterjesztése lehet szükséges más ágazatokra, ezt követően a munkájukat elvesztők újbóli állástalálását és a köztes idő áthidalását kell segíteni, ezzel párhuzamosan pedig a vállalatok megmaradását.

Hosszabb távon a gazdaság újraindítása a feladat: valamilyen célzott támogatás vagy kedvezmény azon ágazatoknak, ahol az újraindulás nem lesz automatikus. 

Mely szektorokban indulhat majd újra a növekedés a leggyorsabban?

Ez attól függ, hogy milyen lesz az újraindulás. Ha fokozatos, akkor talán a lassabban leálló ágazatok - például az ipar vagy ha súlyosabb lesz a helyzet és leállni kényszerül, akkor az építőipar - újraindulása lesz gyorsabb, ha hirtelen újraindulásról beszélünk, akkor a szórakoztatóiparé. Ugyanakkor a nemzetközi turizmus esetében lassú gyógyulásra számítunk.

Mekkora terhet jelenthet a bankszektornak és mekkora könnyebbség a lakosságnak vagy a vállalkozásoknak a hiteltörlesztések év végéig történő felfüggesztése? 

Arról, hogy az intézkedés nagyjából hány embert érinthet, a Századvég Gazdaságkutató konjunktúrafelméréséből van információnk: a háztartások nagyjából 65, míg a vállalatok mintegy 70 százaléka válaszolja azt, hogy nem rendelkezik hitellel.

Fontos hangsúlyozni azt is, hogy a hiteltörlesztést csak felfüggesztették, de nem tiltották meg, tehát akinek van rá forrása, az továbbra is törleszthet. A bankoknak is a hitelcsődök elkerülése az érdeke, ezért sem tiltakoztak az intézkedés ellen.

Milyen szintekre várja az euro/forint árfolyamot a nyári hónapokra és az év végére?

Árfolyamot mindig nehéz előrejelzni, a mostani helyzetben pedig, amikor percenként változik minden, még inkább. Mindkét időpontra egy 340 alatti, szerencsésebb, a gazdaság számára kedvezőbb, de kevésbé valószínű esetben 330 alatti árfolyamot várunk.

Meglátása szerint miként alakulhatnak a 3 hónapos BUBOR hitelkamatok az elkövetkezendő negyedévekben?

A 3 hónapos BUBOR kapcsán alapvetően fontos, hogy mit lép a jegybank. Tekintettel a fentebb említett, egymásnak ellentmondó szempontokra, azt mondanám, hogy a BUBOR a következő negyedévekben a jelenlegi szinteken, 60 bázispont (0,6 százalék) körül maradhat. Rövidebb távon talán inkább ez alá mehet, akár több 10 bázisponttal is a likviditás bővülésének hatására, hosszabb távon azonban inkább e fölött alakulhat, tekintettel az inflációs célkövetésre.