Milyen gazdasági hatásai vannak a gyengébb forintnak?

Elemzések2020. feb 3.Harsányi Péter

Mekkora mértékben segítette a magasabb euró/forint árfolyam a hazai exportszektort, illetőleg a külkereskedelmi egyenleg javulását? Erről kérdeztük Regős Gábort, a Századvég Gazdaságkutató Intézet vezető elemzőjét.

A forintgyengülés folyó fizetési mérlegre és azon belül is a külkereskedelmi mérlegre gyakorolt hatása két szempontból érdekes. Egyrészt a folyó fizetési mérleg egyenlege 2018-ban, több évi jelentős többlet után az import növekedése miatt negatívba váltott: a GDP –0,6 százalékát tette ki. Másrészt a folyó fizetési mérleg egyenlegére gyakorolt hatás azért is aktuális, mert a forint egy 310-es szint körüli stagnálás után lassan két éve trendszerűen gyengül - mondta a növekedés.hu-nak Regős Gábor.

Mint kiemelte, a folyó fizetési mérlegre vonatkozó adatok 2019 harmadik negyedévéig érhetők el, így teljes kép a 2019-es évről még nem adható. A pontos hatás számszerűsítése egyébként is meglehetősen nehéz lenne, tekintettel az egyéb tényezőkre, mint a külső kereslet, a beruházások, illetve egyes egyedi hatások.

Tavaly az első három negyedévben az export volumene a KSH szerint 6,1, míg az importé 6,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ez folyó áron 5,7, illetve 6,0 százalékos bővülést jelentett. Ezt a növekedést több hatás eredője okozta: a külső kereslet mérsékelt bővülése, az exportkapacitások növekedése a beruházások magas szintje nyomán, illetve a növekvő fogyasztás és beruházás importigénye.

De itt is szerepet játszhat a forint leértékelődése. A klasszikus elméletek szerint a forint leértékelődése jó az exportnak, hiszen azt versenyképesebbé teszi: az euróban kifejezett ár csökken, mivel a magyar hozzáadott érték (a bérek) euróban kifejezve olcsóbb lesz. Tehát az elmélet szerint több autót vesznek tőlünk, ha leértékeljük a forintot. Ez a megállapítás azonban rövidtávon mindenképpen vet fel kételyeket.

Vajon több Audit, Mercedest vagy Suzukit vásárolnak attól a világ más országaiban, hogy az abban lévő magyar hozzáadott érték – ami nem feltétlenül nagy – ára lecsökken? Aligha - véli Regős Gábor. Ehhez nem elég nagy a hozzáadott érték, és szerencsére a csökkenés sem jelentős – bár tény, hogy a béremelkedések hatását némiképp ellensúlyozni tudja. Vajon leárazzák emiatt az autógyárak a gépjárműveiket? Ez sem valószínű - teszi hozzá.

Így tehát inkább az történik, hogy a forint gyengülés hatására bár az export érdemben nem, de a profitkiáramlás nő, hiszen az exportáló, jellemzően nagyvállalatok külföldi tulajdonban vannak, ez pedig rövidtávon rontja a folyó fizetési mérleg egyenlegét.

Természetesen a helyzet nem ilyen egyszerű, a hatások az egyes termékek és szolgáltatások esetében eltérőek lehetnek. A turizmusnál például meghatározóbb lehet az ár, de itt sem biztos, hogy néhány százalékos leértékelődésnek annyira döntő hatása van a keresletre – sokkal meghatározóbb az ország turisztikai vonzerejének javulása - állítja a vezető elemző.

Hosszabb távon már más lehet a helyzet: a forint leértékelődése olcsóbbá teszi a magyar munkaerőt, tehát versenyképesebbé a hazai termelést. Ez azt jelenti, hogy a magyar gazdaság továbbra is az olcsóságával versenyez, vonz beruházásokat, amely az export növekedésével ugyanakkor javítja a folyó fizetési mérleg egyenlegét.

Pont ez a hatás az, ami miatt válságok idején alkalmazni szokták a valuta leértékelését, és pont ez az, amiért Trump elnök is sérelmezi Kína valutagyengítő politikáját. Persze kérdés, hogy más módon nem lehetne-e növelni a versenyképességünket, mint a forint leértékelésével - teszi fel a kérdést Regős.

Érdemes megemlíteni az importot is. Itt az egyenleg megint csak ellentmondásos. Részben előnyt jelent a hazai vállalatoknak, részben hátrányt. Előnyt azért, mert euróban számolva olcsóbban tudnak termelni a versenytársakhoz képest, hátrányt pedig azért, mert az importanyagokat felhasználó kkv-k költségszintje megnő.

Ez a béremelések mellett már veszélyeztetheti életképességüket, így megszűnésük esetén a termelésüket importból kell fedezni. Az árfolyamváltozás hatása tehát különbözőképpen érinti a kkv-kat és a nagyvállalatokat: míg az exportáló nagyvállalat a forint leértékelődésével segítséget kap a bérszint növeléséhez, addig a kkv a termelési tényező árának növekedése miatt még egy plusz terhet.

Nézzük a folyó fizetési mérleg további sorait, a jövedelemáramlásokat. Ezek kapcsán három tényező merül fel:

  1. Kamatjövedelmek – Itt a magyar rezidensek kamatterhei euróban kifejezve nem változnak, de forintban kifejezve növekednek. Tekintettel azonban a hitelállomány korábbinál alacsonyabb szintjére és kedvezőbb összetételére (devizahitelek kivezetése), ez nem jelent akkora problémát, és a szerepe sem jelentős.
  2. Tulajdonosi jövedelmek – Az előző részben láttuk, hogy az exportáló cégek tulajdonosi jövedelmei nőnek, ezek kivonása rontja a folyó fizetési mérleg egyenlegét.
  3. Munkajövedelmek – Itt a külföldön dolgozó, magyar rezidensek és a Magyarországon dolgozó, külföldi rezidensek bérhazautalásait kell áttekinteni. Ha a forint gyengül, az azt jelenti, hogy az euróban kifizetett magyar fizetés kevésbé lesz versenyképes a nyugat-európaihoz képest, tehát a munkavállalók hazaáramlása lassul. Ez a folyó fizetési mérleget javítja, hiszen többet utalnak haza. Elméletben. Ugyanakkor a pár százalékos leértékelődés nem biztos, hogy elég nagy ahhoz, hogy a döntésnél érdemi szerepe legyen, így a valós hatás itt is elhanyagolható. Hosszabb távon azonban a tartós és jelentős leértékelődés a béremelkedések hatásait mérsékli, amely bár a fizetési mérleg egyenlege szempontjából akár előnyös is lehet, de összességében inkább káros, hiszen ha ez a munkaerő itthon termelne exportra, akkor az mégiscsak jó hatással lenne a folyó fizetési mérlegre.

Összességében tehát a forint gyengülésének érdemi hatása a folyó fizetési mérlegre a 2019-es évben vélhetően nem volt, azt sokkal inkább meghatározták a reálgazdasági folyamatok: a vállalatok profitja, a beruházások és a fogyasztás magas szintje - állítja Regős Gábor.