"Tévhit, hogy a verseny miatt az élelmiszerárak hirtelen csökkennének majd"

Nemrég zárult le az Agrárium 2023-as felmérésük. Milyennek látja az agrárium helyzetét versenyképességi szempontból, hiszen épp az alacsony versenyképességgel magyarázzák sokan a magas élelmiszerinflációt?

Ha ágazatokra bontjuk az agráriumot, akkor a növénytermesztők aránya 73 százalék, az állattenyésztőké 14 százalék, míg megközelítőleg 8 százalékot tesz ki a vegyes gazdaságok részesedése. Utóbbi kategóriába azokat a gazdaságokat soroljuk, amelyek termelési értékük legalább egyharmadát növénytermesztésből, emellett legalább egyharmadát állattenyésztésből állítják elő. 

Azok a gazdálkodók, amelyek maguk nem termesztenek gabonát és csupán állattenyésztéssel foglalkoznak, külső forrásból kénytelenek a szükséges takarmány teljes egészét beszerezni. Ez önmagában versenyképességi problémát, kitettséget jelent, különösen az elmúlt évben a piacot jellemző magas takarmányárak mellett.

Ezzel szemben a szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó gazdálkodók helyzetét az ukrán gabona uniós piacra történt beáramlása nehezítette meg. Utóbbi lenyomta az árakat, a hazai gabona egy része pedig a magtárakban, silókban ragadt. Így a gazdálkodók nem jutottak elegendő bevételhez, ami miatt a következő vetéshez kapcsolódó talajmunkákat a finanszírozottság hiányából fakadóan nem tudták elkezdeni. Ez a hatás elsősorban a kis gazdaságokat érintette. A tavalyelőtti évben rekordtermés volt, az energiaárak is alacsonyak voltak, összességében kedvező áron tudták eladni a gabonatermesztők a termékeiket, nyereséget értek el.

A búza esetében 2022-ben az ősz elején a gazdák még 130 ezer forintos tonnánkénti árat is tudtak érvényesíteni, azonban az év végétől jó esetben is csak ennek az árnak a feléért tudták a terményt értékesíteni, ha egyáltalán találtak rá vevőt.

A kis gazdaságok a termény értékesítéséből származó bevételek jelentős részét rendre visszaforgatják, megveszik a következő évi vetőmagot és költenek a különböző talajhoz kapcsolódó munkálatokra, így a 2021-es bevételből számottevő tartalékaik nem maradtak, tehát a 2022-es bevételkiesést nem tudták miből kipótolni. Ezzel szemben a nagyobb területen gazdálkodók képesek voltak tartalékokat képezni, sőt akár korszerűsíteni, beruházásokat végrehajtani, és a tavalyi évben is meg tudták finanszírozni a következő évi, tehát idei vetéshez szükséges munkálatokat, alapanyagokat.

Jól megfigyelhető mindezek alapján, hogy a nagyobb gazdaságok életképesebbek. Szintén előnyükre szól, hogy magasabb fokú a gépesítettségük, a szükséges mezőgazdasági gépeket nem külső forrásból kell igénybe venniük.

Mindez rossz hír a néhány hektáron gazdálkodók számára, hiszen a jövő úgy tűnik a nagy gazdaságoké. Fontos kiemelni, hogy ezalatt nem kell óriás gazdaságokra gondolni, és már egy 20-30 hektáros gazdaság is rendelkezhet a kellő mérethatékonysággal.

Összességében kijelenthető, hogy egyfajta koncentrálódás történt a hazai piacon, ez viszont valamekkora versenyképesség növekedéssel járhat együtt. Ezen túl azonban továbbra is számos teendő van ezen a területen.

Az említett versenyképességi problémák mennyire lehetnek hatással az ország ellátásbiztonságára?

Ennek megválaszolása érdekében érdemes visszatekinteni 2020-ra, a koronavírus-járvány időszakára, amikor rövid idő leforgása alatt nem csupán a személyek országok közti mozgását korlátozták, de az áruk, így az élelmiszerek szállítmányozása is akadályokba ütközött.

Ekkor bebizonyosodott, hogy az országban mind feldolgozva, mind feldolgozatlanul rendelkezésre áll a lakosság ellátásához szükséges mennyiségű élelmiszer, így ellátásbiztonsági problémával nem szembesültünk és várhatóan nem is fogunk. A belső piac egyébként ebben az időszakban megfelelően működött, az ágazat szereplői számára az exportpiaci lehetőségeik beszűkülése okozott nehézséget.

A felmérés szerint is koncentrálódás történt a hazai piacon. Mit jelent ez számokban, hogyan alakult a hazai agrárgazdaságok száma?

A legfrissebb mezőgazdasági gazdaságszerkezeti összeírás, az Agrárium 2023  adataiból azt láthattuk, hogy csökkent az agrárgazdaságok száma, így jelenleg 196 ezer gazdaság működik az országban.

Elsősorban kisebb gazdaságok szűntek meg. Az egy hektár alatti földterülettel rendelkezők közül 29 ezren tűntek el, éppígy számos olyan gazdaság is befejezte a működését, amelyik egyáltalán nem rendelkezett földterülettel, tehát a visszaesés elsősorban ezzel magyarázható.

Ez a folyamat azonban a piac tisztulását is jelzi, mivel mostanra elsősorban az életképes gazdaságok maradtak talpon.

Hogyan változott a hazai birtokszerkezet az elmúlt időszakban?

Jelenleg a birtokolt szántóföldek alapján számolt mediánérték az egyes gazdaságok esetében körülbelül 5 hektár, ami azt jelenti, hogy a gazdaságok fele 5 hektár alatti, míg a másik fele 5 hektár feletti szántót használ.

A KSH a hazai gazdaságokat az általuk használt földterület mérete alapján kategóriákba sorolja. A legnagyobb kategóriába az 1000 hektár feletti területet művelő gazdaságok tartoznak, ebből alig 400 van jelenleg. Ezek jelenleg a hazai gazdálkodásba bevont fölterületek 12 százalékát használják, ami nagyságrendileg 600 ezer hektárt jelent. Az elmúlt időszakban a legnagyobb gazdaságok által művelt területek nagysága körülbelül 20 százalékkal csökkent.

Ezzel szemben a 10 és 1000 hektár közé eső kategóriák mindegyike esetén bővült az általuk művelt földterület nagysága, valamint az ide sorolható gazdaságok száma is.  

A gazdaságok számában csökkenés leginkább a már említett egy hektár alatti gazdaságok esetében következett be.

Milyen mértékben érintheti a hazai termelők piaci lehetőségeit a keleti szomszédunkból az Európai Unióba beáramló gabona 2023-ban?

Az ukrajnai gabona idén továbbra is alacsonyan tartotta a terményárakat.

A búza esetében ez 60-65 ezer forintos tonnánként árat jelent, ami különösen azért okoz problémát mert sok esetben még a tavalyi termény egy része is ott van a magtárakban, viszont eközben a tárolásért is fizetni kell.

A napraforgó és a kukorica termesztők némileg jobb helyzetben vannak. Az idei termés előreláthatóan viszonylag kedvezően alakul és az árak is elfogadhatóbbak. A napraforgó esetén azonban a várható rendkívül magas, 3-3,2 tonnás hektáronkénti terméshozam is csak arra lesz elegendő, hogy a költségeiket fedezzék a gazdálkodók.

A lakosság számára rendre az egyik legfontosabb kérdés az ellátásbiztonság mellett az élelmiszerárak alakulása. A 44 százalékon tetőző élelmiszerinfláció az év közepére sokat szelídült, és az MNB is további dezinflációval számol. Az infláció csökkenése milyen ütemben folytatódhat?

Ezzel kapcsolatban nehéz biztos információval szolgálni és a KSH sem rendelkezik előrejelzésekkel. Az viszont látszik, hogy az utóbbi időszakban kialakult egy árverseny a kiskereskedelemben és az árfigyelő rendszer bevezetése is pozitív hatást gyakorolt erre a folyamatra. Ennek az egészséges versenynek meg lehet az eredménye. Fontos eloszlatni azt a tévhitet, hogy mindez az árak hirtelen csökkenésével jár majd, ehelyett inkább azt eredményezheti, hogy lelassul az áremelkedés. A 2022-es év második fele nagyon magas bázist jelent, amihez képest már most egy kisebb mértékű emelkedést láthatunk. Emellett amennyiben a tavalyi csúcshoz képest csökkent is bizonyos élelmiszerek ára, például a tejtermékeké, az még mindig magasabb, mint 2021-ben volt és arra csekély lehetőség mutatkozik, hogy visszatérjenek a 2022 előtti árak.