Az USA sötét oldala – Elképesztő nyomor a nagyvárosokban a dollármilliárdos programok ellenére

Az Egyesült Államokban néha egészen riasztó kép fogadja a járókelőket a nagyvárosok központjában. Atlanta, Washington vagy Los Angeles néhány belvárosi utcáján olyan sétálni, mintha nem is egy fejlett országban, hanem valamiféle poszt-apokaliptikus világban császkálnánk.

Vannak kisebb városrészek, ahol csak a társadalom számkivetetteit látni.

Érdemes belenézni az alábbi rövid videóba, amely Philadelphia belvárosában lett rögzítve. Ha az ember nem a saját szemével látja, talán el se hiszi, hogy a világ leggazdagabb országa, korunk első számú szuperhatalma így is ki tud nézni:

Nem mintha a városok vezetéseit egyáltalán nem érdekelné a probléma. A nagy metropoliszok az utóbbi években óriási pénzeket költöttek el arra, hogy megoldják a hajléktalan-kérdést. Volt, hogy New York városa egyetlen év alatt 3,2 milliárd dollárt költött az utcán élő emberek megsegítésére,

közben Kalifornia állam 4,8 milliárd dollárt költene hasonló célra két év leforgása alatt.

Óriási számokról van szó: a 700 ezres Seattle-ben például a hajléktalan programokra költött pénz olyan nagy, hogy ha visszabontjuk akkor évente egy hajléktalanra úgy 28 millió forintnyi támogatás jut.

Ennek tükrében meglepő lehet, hogy a nincstelenek száma az utóbbi években nem hogy csökken, de még nő is a legtöbb amerikai nagyvárosban. Vannak helyek, így például Delaware, Vermont, vagy Louisiana, ahol 2019 óta részben a pandémia miatt megduplázódott a nincstelenek tömege.

Hajléktalanok száma az USA-ban éves bontásban

A számok nyelvén Amerika hajléktalan lakosságáról egyébként azt tudni, hogy több mint félmillióan vannak. Majdnem a harmaduk Kaliforniában él, ami persze annyiból érthető, hogy messze ez a legnépesebb állam az USA-ban. Úgy a hatvan százalékük fiú vagy férfi, a negyedük pedig gyereknek számít.

A legnagyobb hajléktalan lakossága Los Angelesnek van: itt több mint 54 ezer fedél nélküli él.

Amerikában a legnagyobb hajléktalan lakossággal bíró államok

Forrás

A probléma egyik gyökere, hogy Európához képest a szociális háló roppant gyenge az USA-ban, ezért könnyen kicsúszhat az emberek lába alól a talaj. Gyakran az amerikaiak azért adósodnak el, mert nem bírják fizetni az egészségügyi kiadásaikat. Jellemző, hogy a tengerentúlon úgy 100 millió felnőttnek van olyan adóssága, amely az egészségügyhöz köthető.

Mintegy 12 millió embernek a tartozása legalább eléri a tízezer dollárt vagyis átváltva a 3,6 millió forintot.

Az USA-ban a legtöbb hajléktalan program a "Housing First" elvét követi, vagyis azt vallják, hogy először a lakhatást kell rendezni. Mielőtt bármi mással segítenék a mélyszegényeket, lakásokat adnak nekik. Cserébe pedig nem várnak el semmit. Az elmúlt húsz évben több mint 200 ezer ilyen lakóegység épült Amerikában.

Több városban már annyi lakást adtak át, hogy ezeknek már meg kellett volna szüntetniük az utcán élők problémáját. De ennek épp az ellenkezője történt. Azóta, hogy ezek a programok elindultak, úgy negyedével nőtt a hajléktalanok száma az USA-ban.

Az egyik gond, hogy sokszor olyanok veszik igénybe ezeket a programokat, akik egyébként nem lennének tartósan hajléktalanok.

Ráadásul a méregdrága kezdeményezések a lakhatáson túl nem foglalkoznak a hajléktalanok többi problémájával. A 75 százalékuk ugyanis súlyos mentális betegségektől szenved és nagyrészük drogfogyasztó. 

A lakhatási helyzetet pedig rontja, hogy miközben épülnek a hajléktalanoknak szánt ingyenes otthonok, közben minden más ingatlannál az árak az egekbe szöknek, emiatt egyre többen kerülnek az utcára. 

Gregg Colburn a Washington Egyetem professzora szerint látható, hogy olyan városokban, ahol egyébként viszonylag nagy a szegénység, viszont alacsonyak a helyi lakhatási költségek - amire Amerikában jó példa Detroit - ott messze nem jelent akkora problémát a hajléktalan kérdés, mint az olyan gazdag városokban, mint mondjuk San Franciscoban, ahol viszont elszálltak az ingatlan árak.