A szuperfegyverek eladásának éve is volt 2021

Jóllehet a december 6-án a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) által közzétett éves jelentés szerint világviszonylatban Franciaország az eladások 4,7 százalékát tudhatta magáénak a múlt évben, ezzel az ötödik helyezést érte el az Egyesült Államok, Kína, Nagy-Britannia, Oroszország után, öt éves összesítésben még mindig a harmadik legnagyobb hadiipari exportőr.

A SIPRI jelentés aláhúzta, hogy 2020-ban elsősorban koronavírus járvány, és szállítási gondok miatt volt visszaesés tapasztalható Franciaország esetében, amely inkább kivételesnek számít. Példaként egyébként az egyik legnagyobb fegyverek gyártásával is foglalkozó francia vállalatcsoportot a Thales-t említi, amely a múlt évben 6 százalékos veszteséget produkált, de összességében több év távlatából még mindig nyereséges maradt.

Az USA és Oroszország a fegverexport több mint felét adják

A hadiipari export kérdését illetően a szakemberek nagyobb időtávban vizsgálják az adatokat és így, ha Franciaország eredményeit nézzük 2015-2020 között az Egyesült Államok (37%) és Oroszország (20%) után a harmadik helyezett 8,2%-al, megelőzve Németországot (5,5%) és Kínát (5,3%).

Ehhez érdemes hozzátenni, hogy 2020-as évben tapasztalható visszaesése ellenére, 2016-2020 között 44%-al nőtt a francia hadiexport volumene. A vírusjárvány előtti utolsó évben, az ilyen típusú külföldi értékesítések meghaladták 8 milliárd eurót éves szinten.

A párizsi védelmi minisztérium húsz éve minden esztendőben részletes jelentést ad át a parlamentnek, amelyben közzéteszi a hadiipari export adatait. A 2021. június 1-én bemutatott, 130 oldalas dokumentumból kiderül, hogy a legnagyobb összegű értékesítésekre Szaúd-Arábiában, az Egyesült Államokba, illetve Marokkóban került sor. A közel-keleti ország elsősorban drónok ellenni légvédelmi rendszereket és tengeri aknamentesítő robotokat vásárolt közel 1 milliárd euró értékben.

A védelmi minisztérium jelentése azt is aláhúzza, hogy öt éves távlatban India, Egyiptom és Katar voltak a legnagyobb vásárlók, illetve 2019 után a második év, hogy francia hadiipari export legnagyobb része 25%-a, ha Törökországot is ide számítjuk, Európába irányul, megelőzve a közel-keleti 24%, az ázsiai 17% és az afrikai 16%-os exportot.

Az uniós országokban történő eladások 2021-ben tovább nőttek. Az év során ugyanis Görögország 2,5 milliárd értékben Rafale repülőket rendelet (6 új és 12 használt gépet), és Horvátország 1 milliárd euróért (12 használt gépet).

Elemzők szerint a francia hadiipari export vonatkozásában 2021-es év rekord év lehet azzal, hogy az Arab Emirátusoknak 80 Rafale gépeket sikerül eladni 14 milliárd euróért Macron elnök december 3-dikai dubai hivatalos látogatásakor, illetve Görögország december 16-án megerősítette, hogy a Naval Group által készített fregattok vásárlását tervezi a szeptemberi Athén és Párizs között létrejött egyesség értelmében.

Ez utóbbi ugyanakkor még nem véglegesített megállapodás és Franciaországban félelmeket váltott ki az a tény, hogy az Egyesült Államok december 10-én szintén ajánlatott tett Görögországnak az érintett hadihajók vonatkozásában. Párizsban azonban bizakodók olyannyira, hogy 2022-es év elejéig nagyjából 30 milliárd eurós megállapodások megkötésével számolnak.

Optimizmusra ad okot az a tény, hogy Dubaiban nem csak Dassault Aviation cég kötött rekordszerződést, hanem a Safran és MBDA vállalatok is, amelyek rakétákból és bombákból exportálhatnak majd a közel-keleti országba 2 milliárd euró értékben, illetve Airbus is 12 Caracal helikopterre kapott megrendelést. A szárazföldi haderő esetében Franciaország szerényebb eredményeket mutathat fel, de itt is szeptemberben Csehországnak 52 Caesar agyút adott el a Nexter vállalat.

A lendület folytatódhat 2022-ben is

Finnország és Indonéziával is folynak tárgyalások Rafale gépek eladásáról. Hollandia négy tengeralattjárót rendelt és versenyben van, bár nem sok eséllyel a Naval Group is. Ez utóbbit különösen is fontos, hiszen a vállalat 2021 szeptemberében váratlanul elesett a közel 50 milliárdos ausztrál megrendeléstől.

Mint ismeretes, nagy vihart kavart az ún. AUKUS szövetség bejelentése, amely az Egyesült Államokat, Ausztráliát és Nagy-Britanniát köti össze az indopacifikus térségben érzékelhető kínai hatalmi törekvésekkel szemben.

Ez a titokban előkészített egyezmény különösen Franciaországot érintette hátrányosan, hiszen Canberra és Párizs közötti harminc évre szóló katonai megállapodást, amelynek részét képezte a francia Naval Group által előállított tizenkét darab tengeralattjáró is, az új angolszász szerződés felrúgta.

Ez a 2016-ban realizált megrendelés a vállalat tevékenységének 10 százalékát kötötte le, és csak az első szakasza teljesült csupán 2021 szeptemberéig, így a veszteségek nem katasztrofálisak különösen, hogy több újabb tengeralattjáró eladási projekt van kilátásban.

Például Indonézia és Kanada is fontolgatja a francia cég hadihajóinak megvásárlását. Az AUKUS nem annyira gazdasági csapásként érte Franciaországot és ezen keresztül Európát, hanem sokkal inkább a nemzetközi befolyás és a biztonságpolitikai stratégia területén.

Sok munkahelyet ad, de az ideológiáknak ellentmond

A hadiipari export kérdése a francia állami bevételek szempontjából is fontos, hiszen az eladások kb. 2 százaléka az állami kasszába folyik be, illetve a hadügyminisztérium saját megrendeléseknél is reménykedik árcsökkenésben, pl. a Rafale-oknál, hiszen a nagyobb mennyiségbe történő előállítás csökkenti a költségeket. A növekvő külföldi értékesítés túlmutat az egyszerű kereskedelmi teljesítményen, lehetővé teszi a haditechnika fejlesztés költségeinek amortizálását. Nem szabad azt sem elfelejteni, hogy a francia iparban dolgozó munkaerő 13%-át a hadiipar adja. Direkt és indirekt módon több, mint 200 ezer munkahelyet biztosít a szektor Franciaországban.

Az Európán kívüli hadiipari export azonban sokakat zavar, mert nem tartják összeférhetőnek a francia emberjogi és demokratikus elkötelezettség szempontjából vállalhatónak. Különösen a közel-keleti és afrikai értékesítéseket bírálják. A 2021 májusában készült Harris Interactive felmérés szerint

a franciák 72%-a szerint ellentmond a fegyver eladás és a Franciaország által fennen hirdettet elveknek.

A közvélemény kutatás szerint Franciaországban több transzperenciát és állami ellenőrzést is kívánnának a szektorban. 2020. november 18-án két nemzetgyűlési képviselő javaslatot tett, brit, német és holland példára, hogy legyen nagyobb ellenőrző szerepe a parlamentnek a végrehajtó hatalom szemben a fegyvereladások vonatkozásában, de egyelőre ez az elképzelés nem kapott elegendő politikai támogatást.

2021 novemberében Mounir Satouri, francia zöldpárti (EELV) Európai Parlamenti képviselő egy olyan országlistának a felállítását javasolta, ahova nem szabadna európai fegyvereket eladni. Ez az elképzelés jelentős támogatást kapott és várhatóan 2022-ben komoly dilemma elé fogja állítani az éppen az Európai Unió Tanácsa elnökségét ellátó Franciaországot.

Macron elnök ugyanis egyrészt teljesen egyetért az elképzeléssel, részben ideológiai okokból, részben pedig mert ez elsősorban az Európán belüli hadiipari értékesítést ösztönözné, ugyanakkor a francia nemzetközi befolyás, illetve gazdasági szempontból aggályosnak tartja a felvetést. Párizs hangsúlyozza, hogy a fegyverexport stratégiai autonómia és szuverenitás feltétele. Franciaország nem csak nemzeti szinten, hanem európai szinten is vallja ezt a tételt.

Az EU-ban nagyon felértékelődött a hadiipar

Franciaország az Egyesült Államok, Kína és Oroszország nemzetközi befolyásával szemben az Unió védelmipolitikájának nagyobb összehangolására egy közös stratégia kidolgozását támogatja évek óta. Ennek fontos része a hadiipar kérdése is. A 2022 januárjában kezdődő Európai Unió Tanácsa francia elnökségének programja jelentős hangsúlyt kíván helyezni erre a kérdésre.

Tudatában vannak, hogy az Uniónak meg kell erősítenie belső védelmi és biztonsági mechanizmusait. A jelenleg is véglegesítés alatt álló – a decemberi Külügyi Tanács elé is beterjesztett – Franciaország által különösen is fontosnak tartott, „Stratégiai Iránytű” néven ismert dokumentum célja, hogy meghatározza majd az EU védelmi identitását és ezzel konkrét lépést tegyen a Védelmi Unió kialakítása felé. Párizs szeretné, ha a francia elnökség alatt elfogadásra kerülne ez a kezdeményezés.

A Stratégiai Iránytű négy fő iránya: a válságkezelés, reziliencia, kapacitásfejlesztés és partnerségek kialakítása közvetlenül is érinti a hadiipar kérdését. Az egyik megvalósítandó konkrét terület ennek a szektornak a nagyobb fokú együttműködésére tett erőfeszítések megtétele lenne. Ennek elérésére már történtek lépések, hiszen 2021 áprilisában elfogadásra került az Európai Védelmi Alap, amely ösztönözi kívánja a kooperációt és évente 1 milliárd eurós támogatást tud biztosítani hadiipari fejlesztési célokra.

Drónprogramok

Több kezdeményezés már napvilágot is látott, mint például a Male felderítő drónprogram, amelyben Németország, Spanyolország, Olaszország és Franciaország is részt vesz. Ugyanakkor nem minden esetben könnyű az európai együttműködés, mint amint erről tanúskodik a FCAS német-francia harci repülőgép fejlesztési program is.

Uniós tagállamok között a technológia megosztása, illetve a projekt vezetés kérdése erős feszültségeket generálhat. Párizs politikája ellentmondásos, mert ugyan kiáll az európai együttműködés mellett, de szeretné megőrizni és tovább fejleszteni a francia hadiipart, legalább a légierő és a tengerészet területén egyfajta vezető szerepre törekszik.

Franciaország hadiipari export teljesítménye mindezek figyelembevételével nem érdektelen. A francia eredmények európai megközelítésben is fontosak, de nem csupán kereskedelmi és gazdasági vonatkozásban, hanem az Öreg Kontinens technológiai, innovációs fejlettsége tekintetében, illetve ezen keresztül világpolitikai befolyása szempontjából is.

A szerző a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója.