Miért nálunk az egyik legmagasabb az infláció az EU-ban?

Novemberben több mint 13 éve nem látott szintre, avagy 5,2 százalékra emelkedett az infláció az Európai Unióban - derül ki az Eurostat adataiból.

A legmagasabb inflációt Litvániában és Észtországban mérték. A magyar infláció a harmadik legmagasabb, a lengyel és a lettországi szinttel közel egyenlő.

Inflácó éves alakulása az uniós országokban, 2021 november, százalék

Forrás: eurostat

Az Európai Unióban az infláció legnagyobb részét, 2,57 százalékpontot az energiahordozók áremelkedése okozta, mivel a nyersolaj ára egy év alatt több mint 50 százalékot drágult. A szolgáltatások 1,16 százalékpontot adtak hozzá a pénzromlás 5,2 százalékos üteméhez.

Mi az oka a magasabb magyar inflációnak?

Uniós szinten Magyarországon magasnak számít az infláció. Ez ugyanakkor arra vezethető vissza, hogy a bérek emelkedésének üteme is nálunk az egyik leggyorsabb az Európai Unióban.

Az MNB legfrissebb előrejelzései alapján az átlagbérek idén több mint 8, 2022 során pedig több mint 10 százalékkal emelkedhetnek.

Emellett hazánkban csúcson van a foglalkoztatottság, illetve fele akkora a munkanélküliség, mint például az eurózónában. Többen keresnek tehát egyre többet.

Ezzel párhuzamosan a fogyasztói hangulat index is magas szinteken tartózkodik.

A fenti folyamatok a fogyasztás lendületes bővülését vonják maguk után. A lakossági fogyasztás idén 3 jövőre pedig 6 százalékkal bővülhet a jegybank frissített előrejelzései alapján.

A kedvező gazdasági környezetben a beruházási aktivitás is magas szinteken alakul: idén 7 jövőre közel 5 százalékkal bővülhetnek a beruházások.

Magyarország megőrizheti továbbá a 2 százalékpontos GDP növekedési többletét az eurózónával szemben.

Ezen gazdasági folyamatok természetes mellékterméke a magasabb infláció, ami normális körülmények között nem is lenne annyira látványos. A fogyasztói árindex megugrását ugyanis bő háromnegyed részben külső tényezők okozzák.

Infláció megugrásának külső okai

Mint arról korábban írtunk, az infláció emelkedésének főbb okai között meg lehet említeni a dráguló élelmiszerárakat, a megemelkedett globális energiaárakat, az alapanyaghiányt, a chiphiányt, a szállítási költségek jelentős megugrását és az ellátási láncok akadozását.

Az ipari termelői árakban is jól látszódik az energiárak emelkedése: szeptemberben éves alapon 16,2 százalékos volt a drágulás az EU-ban.

Ipari termelői árak alakulása

Forrás: eurostat

Németországban 30 éve nem látott szintre emelkedett az infláció,

és az energiaárak miatt hét évtizede a legnagyobb mértékben nőttek a termelői árak novemberben éves bázison a német szövetségi statisztikai hivatal friss jelentése alapján.

A termelői árak emelkedése 19,2 százalékos a 2020 novemberihez képest. Az éves áremelkedés mértéke így a legnagyobb lett 1951 november óta.

Kamatemelések

Az infláció megfékezésére a régiós jegybankok mindegyike kamatemeléssel reagált. Az alapkamat szintje most a következők szerint néz ki a régiós államokban.

Alapkamat alakulása a régiós országokban

Forrás: Bloomberg, növekedés.hu

Fontos megjegyezni, hogy Magyarországon nem az alapkamat, hanem az egyhetes betéti kamatláb tölti be az irányadó, avagy az effektív kamat szerepét, mely jelenleg 3,6 százalékon áll.A Bank of England pedig a múlt héten emelt kamatot, elsőként a vezető központi bankok közül. A brit jegybank monetáris tanácsa az eddigi 0,10 százalékos mélységi rekordról 0,25 százalékra emelte az alapkamatot.

Az Európai Központi Bank és az amerikai Fed egyelőre kivárnak, de elemzők biztosra veszik, hogy jövőre mindkét nagy jegybank kamatot emel. Főleg az amerikai pénzpolitika szigorodhat lendületesebben: a Fed legalább három alkalommal is kamatot emelhet 2022 során.