Az európai joggyakorlatnak megfelelően, jogszerűen járt el a magyar kormány a Vodafone tulajdonszerzés ügyében

Hamarosan magyar tulajdonba kerül a Vodafone Magyarország: a hónap elején jelentették be hivatalosan, hogy a társaságot megveszi a 4iG Nyrt. többségi tulajdonában működő Antenna Hungária, illetve a magyar állam képviseletében a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. Előbbi 51, utóbbi 49 százalékban lesz a telekommunikációs cég tulajdonosa.

A 660 milliárd forintos tranzakciót nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette a kormány, így pedig a felvásárlást nem vizsgálhatja a Gazdasági Versenyhivatal.

A tranzakciót, az állami tulajdonszerzést, illetve a kapcsolódó kormányzati döntést élénk figyelem kísérte az elmúlt napokban, az Európai Bizottság ugyanakkor úgy tűnik nem kezdeményez vizsgálatot az ügyben.

A bizottság ugyanis elvileg kezdeményezhetné a magyar versenyhatóságnál, hogy a GVH kérje fel a bizottságot az ügylet fúziós típusú ellenőrzésére. Ez ugyanakkor sajtóinformációk szerint nincs napirenden.

Elterjedt európai joggyakorlat a versenyhatósági eljárás alóli mentesítés

Hogy az okokat megértsük érdemes felidézni:

"az Európai Bizottság fúziós munkacsoportja (EUMWG) 2016-ban egy összefoglaló kutatási anyagot tett közzé munkájának eredményeként arról, mely tagállamok fúziókontroll-rezsimjét/összefonódás-ellenőrzési rendszerét hogyan befolyásolják a közérdekkel kapcsolatos megfontolások. Kiderült, hogy a versenyhivatali eljárás alóli mentesítés jogintézménye széles körben elterjedt, az Európai Unió 27 tagállamából számos országban (pl. Ciprus, Németország, Spanyolország, Hollandia, Olaszország, Lengyelország, Portugália, Románia, Svédország, Magyarország, Finnország, Franciaország) kifejezetten lehetőséget biztosít a jogalkotó, hogy a versenyszempontokon túlmutató közérdeket, a vállalkozások összefonódásának ellenőrzése során figyelembe vegyék, illetve a jogi eljárás az Egyesült Királyságban is biztosított. A közérdekű szempontok megjelenhetnek egyrészt a versenyhatóság eljárása során, másrészt pedig – ahogy a magyar példa is mutatja – az adott ország versenyhivatalán kívüli más intézmény, illetve kormányzati szerv eljárásában.”

Mindezt Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke is megerősítette a ATV Start című műsorának hétfő reggeli adásában. A GVH elnöke megerősítette, hogy a magyar kormány jogszerűen a nemzetközi joggyakorlatnak megfelelően járt el.

„Egyes tagállamokban a közérdek figyelembevételére csak bizonyos iparágakban létrejövő összefonódások ellenőrzésekor van mód, például Görögországban a médiakoncentrációk esetén. Azzal kapcsolatban, hogy

mely okok minősülhetnek közérdekkel kapcsolatos megfontolásnak egyes tagállamoknál, a tanulmány több említésre érdemes példát is bemutat: a pénzügyi rendszer stabilitásának megőrzése (Egyesült Királyság), nemzetbiztonság (Svédország), ellátás biztosítása (Svédország), médiapluralizmus (Görögország), gondos ügyintézés érdekében alkalmazott szabályok (Ciprus), munkahelyek megőrzése/teremtése (Franciaország), a fúzió hozzájárul a gazdasági és technikai fejlődéshez (Lengyelország).

A magyar megoldáshoz hasonló jogszabályi környezet, illetve jogalkalmazás található Kanadában és Izraelben is.”

A magyar alkotmányossági szempontoknak is megfelel a kormány döntése

A nemzetközi joggyakorlat után érdemes megvizsgálni az alkotmányossági szempontokat.

„Az Alkotmánybíróság a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány által megvalósított összefonódások nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítéséről szóló 229/2018. (XII. 5.) Korm. rendelet Alaptörvény-ellenességét vizsgáló 16/2020. (VII. 8.) AB határozatában is megállapította, hogy az Alaptörvényből nem olvasható ki pusztán egyféle nemzetstratégia helyessége.

Az Alkotmánybíróság is leszögezte, hogy a nemzetstratégiai jelentőségű közérdek meghatározása a mindenkori kormányzati szervek hatásköre.

A közérdek fogalmának meghatározásakor pedig az egyedi esetben a kormányzati szerveknek széles mérlegelési lehetősége van a nemzetstratégia helyességének elbírálására; a vállalkozások fúziója előnyeinek és hátrányainak mérlegelésére az Alkotmánybíróságnak sem hatásköre, sem eszköztára nincsen.”

A határozatból az is egyértelműen kiderül, hogy a kormánypolitika meghatározása a kormány feladata és felelőssége, ennek része a gazdaságpolitika meghatározása is.

„Annak megítélése, hogy egy konkrét beruházás nemzetgazdasági szempontból kiemelten közérdekűnek minősül-e, alapvetően gazdaságpolitikai döntésnek tekinthető, ami elsődlegesen a kormány politikai felelőssége körébe tartozik.”

Az Alkotmánybíróság határozata szerint önmagában egy összefonódás is lehet közérdek, nem kell a törvényben meghatározott további közérdeket sem társítani hozzá.

Állami tulajdon a telekom szektorban? Erre is számos európai példa van

A tranzakció során kritikaként merült fel az, hogy az állam miért szerez tulajdonrészt a telekommunikációs szektorban.

Ha ezt a kérdést megvizsgáljuk, akkor világosan látszik, hogy arra is számos példa van az Európai Unióban, hogy egy államnak is van tulajdonrésze mobil kommunikációs cégekben:

Észtországban a Levira nevű cégben 51 százalékos tulajdonrésze van az államnak,

Luxemburgban pedig van 100 százalékos állami tulajdonú cég is,

de Németországban, Ausztriában, Lengyelországban, Belgiumban, Franciaországban, Portugáliában, Szlovákiában és Finnországban is bevásárolta magát az állam egy-egy telekommunikációs cégbe.

Az alábbi táblázat bemutatja, hogy egyes nyugat-európai tagállamokban mely cégben van állami részesedés a telekom piacon és mennyi az érintett cég piaci részesedése.

A táblázat alapján jól látszik, hogy az Európai Unióban nem egyedi az a helyzet, hogy állami részesedés (1.) van egy telekommunikációs cégben és az adott cég a piac jelentős szereplője (2.). Mindezek ismeretében talán már nem meglepő, hogy az Európai Bizottság nem is kíván ezzel foglalkozni ezzel az üggyel.

(A cikkben idézett részletek forrása: Tóth András: Kortárs magyar versenyjog. Bp. Ludovika, 2022.(p. 35-36)

Horváth Bálint, a Gazdasági Versenyhivatal kommunikációs vezetője.