Brutális verseny az egészségiparban, de megéri beszállni

Azt üzeni a gazdaságpolitika, hogy a 2021-2027-es uniós ciklusban még inkább a reálgazdaság, azon belül is a magyar tulajdonú kis- és középvállalkozások igényeire szabják a pályázatokat,

de szerencsére már a 2014-2020-as programozási időszak zárásához közeledve is megjelent több előremutató, valós piaci igényekre reagáló konstrukció.

Ahogy ebbe a körbe sorolandó a zöldgazdaság vagy a kreatívipar, úgy láthatóan az élelmiszergyártás és az egészségipar fokozott támogatása is hangsúlyt kap.

Az utóbbi kapcsán mérföldkőnek tekinthető a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében a napokban társadalmi egyeztetésre bocsátott 23,12 milliárd forint keretű pályázat (GINOP-1.2.15-21), amely a kkv-szektor egészségipari termékek gyártására irányuló fejlesztéseit hivatott támogatni.

Óriási a tét, hiszen a tervezet szerint feltételesen visszatérítendő támogatásként projektenként akár kétmilliárd forintot is lehet nyerni.

Ez a felhívás is egy lépés lehet azon az úton, hogy a magyar ipar minél több kiváló szereplője váljon fontos tényezővé az egészségügyi termékek globálisan dollármilliárdokat kitevő piacán.

Merthogy az egészségügyi ágazat a legtöbb fejlett ország GDP-jének több mint a 10 százalékát teszi ki, az Egyesült Államokban pedig már öt évvel ezelőtt csaknem 20 százalék volt ez az arány.

Egyúttal ez azt is jelenti, hogy az egészségipar súlya nagyobb az USA-ban, mint az energetikáé, az autóiparé vagy éppen az űrkutatásé. Az ágazatot a „szolgáltatások és gyógyszerek”, illetve az „orvosi eszközök” két nagy kategóriája határozza meg. Ahogy a technológiailag fejlett, innovatív szereplők többsége, úgy beszállítói oldalról a Georg Fischer (GF) is az orvostechnikai eszközökre fókuszál.

Ezen a piacon 125 ezer gyártóvállalat van jelen 3,3 millió alkalmazottal, s ez a kör 500 milliárd dolláros éves forgalmat bonyolít le évente szerte a világban.

Széles a skála, hiszen mintegy félmillió különböző típusú terméket tart nyilván a szakma, az olyan fogyóeszközöktől kezdve, mint az injekcióstű, a fogászati implantátumokon át egészen az ortopédiai termékekig. Ezek a gépek és műszerek valóban az utóbbi időben gyakran hangoztatott high-tech ipart képviselik, a magas hozzáadott érték tekintetében vitathatatlanul a legfelső polcon van a helyük.

Ugyanakkor véletlenül senki sem kerülhet ebbe a körforgásba, hiszen rendkívül magasan van a belépési küszöb, az orvostechnikai termékek gyártása prémium minőséget és zéró meghibásodást követel. Az orvosipari additív megmunkálási technológia (MAM), ezen belül is a 3D fémnyomtatás ma már kulcstechnológiának számít ebben az iparágban.

A globális versenyen belül az európai piac 25 ezer gyártócéggel és 500 ezer alkalmazottal képviselteti magát, csak Németországban 195 ezer fő dolgozik ebben az iparágban. Az EU világpiaci részesedése 33 százalék, megközelítőleg 95 milliárd euró.

Az évről évre egyre magasabb bázison is dinamikusan növekvő a piac, amelyet a GF értékesítési adatai is alátámasztanak.

Bár tavaly Európában is 20 százalék feletti bővülést mért a vállalat, Kínában ez az érték a 150 százalékot is meghaladta, és várhatóan az idén sem lassít a legnagyobb ázsiai piac.

Korántsem ekkora, de nagy a szórás a terméktípusra bontott forgalomban: míg a műszerek értékesítése 36 százalékkal ugrott meg 2020-ban, addig az ortopédiai termékeké 29, a fogyóeszközöké 28 százalékkal bővült, a kétszámjegyű növekedéssel ezúttal csak a fogászathoz kapcsolódó termékek (7) voltak adósak.

A jövő mindenképpen a betegspecifikus implantátumoké, amelyhez a képalkotó és additív (anyaghozzáadásos) technológiák elengedhetetlenek, például az emberi arc szkennelése nyomán készített állkapocs-implantátum esetében. Az ortopéd implantátumoknak már ma legalább a 10 százaléka tartalmaz minimum egy 3D fémnyomtatással készült összetevőt. Ezen a téren minden iparági nagyvállalatnak megvan a stratégiája a jövőbeni fejlesztésekre.

Van olyan megatározó piaci szereplő, amely az elmúlt három esztendőben csaknem 500 millió eurót fektetett ebbe a technológiába. 

A technológiai szemléletváltásra tökéletes példa az implantátumok evolúciója, legyen szó a fogászati implantátumok csavarjairól, a csípő- vagy térdprotézisekről. Valamennyi esetben durva felületre van szükség ahhoz, hogy lehetővé tegye a csontok rögzítését, az úgynevezett osseo-integrációt. A hagyományos megoldás a felületek homokszórása vagy savmaratása, ez azonban a különösen nagy tisztaságot és pontosságot igénylő szektorban ma már „koszos” és véletlenszerű eljárás. Ezzel szemben az újgenerációs lézeres textúrázási megoldások csökkentik a tisztítás költségeit és a fertőzés kockázatát, mindezt precízen ismételhető folyamatba integrálva.

Nagy a felelősségük a beszállítóknak, hiszen ha képesek a legmodernebb technológiával ellátni a hazai tulajdonú vállalatokat, akkor az egyik legmodernebb iparágban érhetnek el kiemelt pozíciókat a globális értékláncban.

A fogyóeszközök és a speciális berendezések terén is lehet keresnivalójuk a legjobbaknak, s aki valóban exportképes, az szerencsés esetben Európán túl, akár a világpiacban is gondolkodhat.

De még ha meg is van a szaktudás és a know-how,  sok az extra beruházás, amit még hitelfelvétellel kiegészülő önerőből is kevesek kiváltsága finanszírozni, éppen ezért lehet hiánypótló a kkv-szektor egészségipari részére szabott GINOP-pályázat.

Arról nem is beszélve, hogy a Covid-válság számtalan kis- és középvállalkozás tudatos tervezését gyorsította fel, a több lábon állás minden korábbinál fontosabbá vált.

Így fordulhat elő, hogy több olyan neves precíziós gyártással foglalkozó vállalat, amely eddig 70-80 százalékban az autóiparnak szállított be, ma már – ha csak átmenetileg is – ugyanekkora arányban orvostechnikai eszközöket készít.

Míg korábban apró alkatrészeket gyártott egy személyautó sebességváltójához, addig ma már magánklinikák az ügyfelei. Európán belül a németekkel nehéz versenyezni, de érdemes felvenni a kesztyűt, mert van még hely mellettük a piacon. 

A szerző a GF Machining Solutions Magyarországért, Romániáért és Bulgáriáért felelős régiós vezetője