Az Európai Unió egyre jobban szigorítani akarja az Oroszországból való gáz- és olajimportot. Magyarország összes energiafelhasználásából, a KSH adatai alapján kb. 40 százalék származik importból. Az összes földgázimport 85 százaléka érkezik Oroszországból.
Az üzemanyagelőállításához szükséges olajnak pedig mintegy 64 százalékát vásároljuk Oroszországtól. A vita – többek között – arról zajlik, hogy ki lehet-e váltani és ha igen, mivel és mikorra az orosz import legalább egy részét. Megoldásként a nukleáris források bővítése és a napenergia felhasználás arányának emelése kerül legtöbbször szóba. Nem vetődik azonban fel egy alapvető kérdés, a hatékonyság kérdése.
Az energiaigény nagyságát ugyanis nemcsak a szigeteletlen házak sokasága, hanem a mindenkori gazdasági szerkezet energiaintenzitása is jelentős mértékben befolyásolja. Ez azt méri, hogy az adott országban működő cégek tevékenysége imennyire energiaigényes, illetve hogy mennyire korszerű, energiahatékony technológiákat alkalmaznak.
Ha magas egy gazdaságban a nagy energiaigényű ágazatok aránya és sok az olyan cég, amelynek technológiája nem energiahatékony, akkor az megnöveli az ország energiaigényét. Ha pedig ebből az igényből jelentős mennyiséget importálni kényszerül, akkor nagy lesz az energiafüggősége.
Az energiaforrások diverzifikációja, újabb beszerzési források keresése egymagában nem megoldás a problémára: szükséges a meglévő gazdasági szerkezet energiaigényességének csökkentése, illetve annak a kevésbé energiaigényes ágazatok felé való elmozdítása is.
Ez jelentősen járulna hozzá az energiafüggőség, egyben az importfüggőség csökkentéséhez. Az energiahatékonyság egyik mutatója az 1000 euro GDP előállításához szüksége kőolaj egyenértéken kg-ban mért energiaigény.
Energiaintenzitás
Az EU gazdaságának energiaintenzitásáról április 14-én jelentek meg Eurostat adatok. Az idősor 2011-től 2020-ig áll rendelkezésre. A magyar érték 2011-ről 2020-ra 17,6 százalékkal javult. Ez kicsit jobb, mint az EU-s átlag, amely 16,3 százalék. A javulás ellenére a magyar gazdaság energiaintenzitása 2020-ban is rendkívül magas, csak a bolgár, cseh és máltai érték magasabb a magyarnál, a lengyel pedig nagyon közel van a magyarhoz.
Fel kell figyelni arra, hogy a versenyképességi listákon élen lévő országok, például Dánia, Svédország vagy Ausztria gazdaságának energiaintenzitása messze alacsonyabb, mint a magyar érték.
Energiaintenzitás, kőolaj egyenérték kg, 2015. áron
Forrás: Eurostat, 2022.04.14.
Visszatérve az energiaintenzitás 2011-ről 2022-ig való változására azt látjuk, hogy a magyar energiaintenzitás javulásánál (17,6%) jobb értéket ért el például Dánia (26,5%), Lengyelország (21%) vagy Svédország (20,0%) is. Az osztrák érték azért annyira alacsony (8,1%), mert az osztrák gazdaság energiaintenzitása már 2011-ben is alacsony, 100,65 kg volt, ez javult 2022-re 92,51 kg-ra.
Az energiaintenzitás százalékos javulása 2011-ről 2020-ra a V4-ekben és néhány EU-s országban
Forrás: Eurostat, 2022.04.14.
Megújuló energiaforrás aránya
Érdemes megnézni azt is, hogy hogyan állnak az egyes országok a tekintetben, hogy teljes energiafogyasztásuk hány százalékát biztosítják megújuló energiából.
A megújuló energia aránya a teljes energiafogyasztásban 2020.
Forrás: Eurostat, 2022.01.
Magyarországnál alacsonyabb értéket csak három országban találunk. Ugyanakkor az alacsony energiaintenzitású országok esetén a legmagasabb a megújulók aránya az energiafelhasználásban.
Gondban éppen azok az országok vannak az orosz energiaimportról való leválás tekintetében, amelyek nagy energiaintenzitással állítják elő a GDP-jüket, miközben a megújulók aránya is alacsony a teljes energiafelhasználáson belül.
Végül említsük meg, hogy a közlekedés és a háztartások után a legnagyobb energiafogyasztó az ipar. Az EU átlagában az ipar a teljes energiafelhasználásból 17,2 százalékkal részesül, meg a szolgáltatások csak 9,1 százalékkal. Ez azt is jelenti, hogy amely gazdaságokban jelentős az ipar aránya, azokban az energia igény is megnő.
Az energiafogyasztás minősége
Tegyük hozzá azt is, hogy a közlekedés, amely szintén nagy energiafogyasztó, jelentős arányban kötődik az ipari tevékenységhez főleg azokban az országokban, amelyekben összeszerelő üzemek vannak, és az alapanyagokat, részegységeket beszállítják, a késztermékeket pedig elszállítják a cégek.
Ezért valójában az iparhoz köthető szállítási tevékenység, mint a teljes tevékenységi lánc része energiafogyasztását hozzá lehetne adni az iparéhoz, és így kapnánk meg az ipari tevékenység teljes energiaszükségletét.
Az ipari hozzáadott érték aránya néhány ország GDP-jében (2021)
Forrás: Eurostat, 2022.04.
Az 1. és a 4. ábra összevetésével azt láthatjuk, hogy azokban az országokban általában magasabb az energiaintenzitás is, amelyekben az ipar aránya magas. Fontos kérdés persze az is, hogy az adott iparágakban mennyire korszerű és energiahatékony technológiákkal működnek a cégek, van –e ösztönzés technológiai korszerűsítésre, illetve van-e bármilyen követelmény a technológiák energiaintenzitásának csökkentésével kapcsolatban.
Összefoglalásként azt állapíthatjuk meg, hogy az energiafüggőség nem csak mennyiségi és beszerzési kérdés, hanem jelentős mértékben hatékonysági kérdés is. A hatékonyságot az egységnyi GDP előállításához felhasznált energiával mérjük, amelynek nagyságát - mások mellett - a gazdaság ágazati szerkezete, az alkalmazott technológiák korszerűsége, és a fogyasztáson belül a megújuló források aránya is befolyásolja.
Az ágazati szerkezet esetén a teljes tevékenységi lánc energiaintenzitását célszerű mérni, hiszen például az összeszerelő tevékenységek nem működtethetők jelentős szállítási tevékenység nélkül. Az energiahatékonyság javítása érdekében például minimum energiahatékonysági követelményeket lehetne ezért előírni a frissen betelepülő cégek számára, miközben a meglévő gazdasági szerkezet energiaintenzitásának jelentős csökkentésére legalább olyan fontos stratégiát készíteni, mint az energia import diverzifikációjára, és a hazai források bővítésére.
A szerző közgazdász, egyetemi tanár.
