Jobbak a lehetőségeink a geotermikus energiában, mint a szél- vagy vízenenergiában

A nemzetközi összeköttetésű magyar energiaszektor a következő paradigmára épül: ez a hálózat nagyobbrészt központi, hatalmas kapacitású erőművek által termelt energiával látja el az országot.

Azonban ezen erőművek jelentős része messziről ideszállított energiahordozók révén állít elő villamosenergiát. A lokális energiaforrások keresése és felhasználása ezt a korlátot próbálja meghaladni, egyszerre megoldást kínálva az energiafüggőség és a klímaváltozás problémájára.

Az Európai Beruházási Bank egyik nagyszabású éghajlati felmérése alapján a magyarok véleménye inkább negatív a zöld átállással kapcsolatban. 52 százalékuk kifejezte aggodalmát az életszínvonal és a foglalkoztatottság csökkenése, valamint 51 százalékuk a gazdasági növekedés lehetséges lassulása miatt.

Az életszínvonalat nagymértékben meghatározza az ország a gazdasága, a gazdaság motorja pedig az energia. A villamosenergia piacon számos fogyasztó található: versenypiaci és lakossági szereplők egyaránt.

Az általuk hasznosított energiamix tartalmaz atomenergiát, szenet, földgázt, illetve megújuló forrásokból előállított energiát, illetve az import is jelentős eleme. Az ellátási láncok hossza eltérő: míg például a napenergia vagy a föld hője helyben elérhető, addig például a földgáz több ezer kilométeres utat bejárva érkezik meg hazánkba, a többi importtal egyetemben, így függőséget alakítanak ki.

Napjaink egyik millió dolláros kérdése, hogy az országban a fenntartható energiagazdálkodást milyen energiával lehetne megvalósítani nemzetgazdasági szinten, ami megbízható és ár-érték arányban is megfelelő.

Akár az Európai Unió-féle zöld átállásra gondolunk, akár a Nemzeti Energia- és Klímatervre, a fenntarthatósághoz elsősorban a megújuló energiaforrások részarányának bővítésére lenne szükség az energiamixben.

Azonban ezek bővítése a teljes elektromos rendszer stabilitását veszélyezteti, a nagy esésű folyóvizek hiánya miatt a vízenergia részarányát nem lehetséges bővíteni, a szélenergia aránya jelenleg elhanyagolható és arányának növelése szintén instabilitáshoz vezetne.

A napelemek az élettartamuk lejárta után a környezetre káros, veszélyes hulladékot képeznek, így lényegében újabb környezetvédelmi problémát állítanak elő egy régi megoldásával.

Amennyiben a megújuló energiaforrásból nyert energiát akkumulátorokban tárolnánk, az sem jelentene tökéletes megoldást, mert a veszélyes hulladékon kívül újabb kiszolgáltatottságot eredményezne a ritka alkotóelemek miatt.

Így a zöldenergia által előállított villamosenergia tárolása még kihívást jelent. A kistelepülések egésze vagy egy-egy városi épülettömb fogyasztói számára megfelelőek lennének a lokális geotermikus energiaforrások (esetleg napelemparkkal kombinálva), akár fűtéshez, akár villamosenergia előállításához.

Habár ez a lokalizáció egyben egy részleges vagy teljes lecsatlakozást is jelent az országos hálózatról, ezekkel a megoldásokkal csökkenteni lehetne az országos hálózat terhelését.

A lokális modell előnye, hogy nem kényszeríti arra alkalmazóját, hogy nagy távolságból hozott energiahordozók segítségével központilag állítson elő villamosenergiát, szemben a centralizáltan kiépített hálózat modelljével. Így a diverzifikálás és az egyes településeken megvalósuló lokális megoldások előre lépést jelentenének.

Forrás: Energoplan Mérnöki Iroda

Ahogy az izotermikus térkép is mutatja, hazánk a Kárpát-medence szívében rendkívül jó geotermikus adottságokkal rendelkezik. Azonban jelenleg csak 10-15%-a hasznosul az ország geotermikus potenciáljának (lásd Nemzeti Energia- és Klímaterv, 2020). (A színek azt jelentik, hogy 2000 méteres mélységben milyen hőmérsékletű víz található.)

A 100°C alatti hőmérsékletű területeken érdemes lenne lokális megoldásokon gondolkodni a fűtés, ennél nagyobb hőmérséklet esetén pedig a villamosenergia előállítása szempontjából (lásd Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont, 2009).

Magyarország gazdasági, geopolitikai és geostratégiai szempontból nagyon kiszolgáltatottá vált a klímaváltozásért felelős, emellett hosszú energiaellátási útvonallal rendelkező fosszilis energiahordozóknak.

Az országban a lokális geotermikus energiaforrások térnyerése nemcsak a klímaváltozás elleni küzdelemben hasznos, hanem az energiaellátási biztonság szempontjából kiszolgáltatottságunkat is csökkenti. Ráadásul elérhetjük az igazi zöld fordulat első jelentős képcsőfokát is.

A cikk szerzője a Nemzeti Közszolgálati Egyetem ÁNTK Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének a kutatója.