Kijött egy fontos uniós rangsor a magyar felzárkózás valós helyzetéről
MAGFelzárkózóban vagy lemaradóban vagyunk az EU-s átlaghoz mérve?
A GDP az országban létrejövő gazdasági vagyont méri, bárkié legyen is az. Egy ország nemzeti vagyona viszont, a gazdasági vagyon mellett a természeti és humán vagyonát is magában foglalja.
A humán vagyonnak fontos jellemzője a tudásszint: ha az nő, akkor nő, ha pedig csökken, akkor csökken a nemzeti vagyon értéke is. A humán vagyont a romló képzettségi szint és az elvándorló szakemberek egyaránt csökkentik. Az Eurostat nemrég adta ki legfrissebb, a felsőfokú végzettségűek arányát bemutató adatait. A mérés az úgynevezett legjobb, 25-34 év közötti munkavállalói korcsoportra terjedt ki országos és regionális szinten. Az EU-s átlag, ahogyan az 1. táblázatban látjuk, folyamatosan nő. A magyar viszont változóan alakul: 2022-ben a 2018 évihez képest 1,3 százalékpont javulást, viszont a 2021 évihez viszonyítva 1 százalékpontos romlást látunk.
|
2018 |
2019 |
2020 |
2021 |
2022 |
|
|
Magyarország |
30,6 |
30,6 |
30,7 |
32,9 |
31,9 |
|
EU27 |
38,6 |
39,4 |
40,5 |
41,4 |
42,0 |
|
A magyar adat az EU 27 százalékában |
79,3 |
77,7 |
75,8 |
79,5 |
76,0 |
1. táblázat. A felsőfokú végzettségűek aránya a 25-34 éves korcsoportban, és a magyar érték az EU-s átlag százalékában (%)
Az utolsó adatsor az igazán fontos: ez arra világít rá, hogy felzárkózóban vagy lemaradóban vagyunk-e az EU-s átlaghoz mérve. Az adatok azt mutatják, hogy a magyar érték az EU-s átlag 80 százaléka körül mozog, de úgy, hogy 2022-ben 24, 2018-ban viszont csak 20,7 százalékponttal voltunk az EU-s átlagérték alatt. Vagyis az EU átlaghoz viszonyítva romlott a pozíciónk. Érdemes a magyar adatokat más országok adataival is összevetni.
A 2. táblázatban a 2018 és a 2022 évi adatokat látjuk néhány ország esetén.
|
Ország |
2018 |
2022 |
Változás (százalékpont) |
|
% |
|||
|
Magyarország |
30,6 |
31,9 |
+1,3 |
|
Csehország |
33,3 |
34,6 |
+1,3 |
|
Lengyelország |
43,5 |
40,5 |
-3,0 |
|
Szlovákia |
37,2 |
39,1 |
+1,9 |
|
Ausztria |
40,5 |
43,1 |
+2,6 |
|
Horvátország |
35,4 |
35,5 |
+0,1 |
|
Lettország |
41,6 |
45,9 |
+4,3 |
|
Litvánia |
55,6 |
58,2 |
+2,6 |
|
Dánia |
45,8 |
49,0 |
+3,2 |
|
Finnország |
40,3 |
40,7 |
+0,4 |
|
Svédország |
47,6 |
52,4 |
+4,8 |
|
Németország |
32,3 |
37,1 |
+4,8 |
2. táblázat. A felsőfokú végzettségűek aránya néhány országban (2018, 2022, %)
A 2. táblázat szerint Magyarország a vizsgált országok között 2018-ban és 2022-ben is az utolsó helyen van, annak ellenére, hogy 2018-ról 2022-re az érték 1,3 százalékponttal javult. Még Horvátország is megelőz bennünket. Csak egy ország, Lengyelország rontotta 3 százalékponttal a helyezését, de a lengyel érték így is 8,6 százalékponttal jobb 2022-ben, mint a magyar.
A legmagasabb értékeket az innovációs és versenyképességi listán is élenjáró Dánia, Finnország és Svédország mellett Litvániában találjuk. A legmagasabb növekedést a felsőfokú végzettségűek arányában 2022-re pedig Németország és Svédország érte el.
Végül nézzünk meg néhány regionális adatot! Az Eurostat elemzése arra hívja fel a figyelmet, hogy a regionális előrelépéshez igényes, jól fizető munkahelyekre van szükség a fővárosoktól távolabb lévő országrészekben is. Ha ilyenek nincsenek, akkor elvándorolnak onnan a felkészült szakemberek, ami visszaveti a helyi fejlődést. Természetesen fontosak a fővárosi adatok is.
|
Főváros, régió |
2018 |
2022 |
Változás (százalékpont) |
|
% |
|||
|
Budapest |
53,3 |
62,3 |
+9,0 |
|
Pest |
26,6 |
32,4 |
+5,8 |
|
Közép-Dunántúl |
22,1 |
25,4 |
+3,3 |
|
Nyugat-Dunántúl |
25,1 |
22,9 |
-2,2 |
|
Dél-Dunántúl |
21,6 |
25,5 |
+3,9 |
|
Észak-Magyarország |
25,1 |
18,2 |
-6,9 |
|
Észak-Alföld |
23,3 |
22,6 |
-0,7 |
|
Dél-Alföld |
28,9 |
25,6 |
-3,3 |
|
Bécs |
48,2 |
52,2 |
+4,0 |
|
Burgenland |
37,2 |
41,5 |
+4,3 |
|
Varsó |
68,7 |
63,4 |
-4,7 |
|
Bukarest |
50,0 |
54,0 |
+4,0 |
|
Pozsony |
55,9 |
53,1 |
-2,8 |
|
Prága |
53,7 |
59,4 |
+5,7 |
|
Helsinki |
46,7 |
47,7 |
+1,0 |
|
Stockholm |
56,3 |
61,7 |
+5,4 |
|
Berlin |
47,2 |
56,1 |
+8,9 |
3. táblázat. A felsőfokú végzettségűek aránya néhány fővárosban és régióban (2018, 2022, %)
A jó hír, hogy 2022-ben a budapesti érték Varsó után a második legmagasabb a V4 országok között, sőt magasabb a bécsinél, a berlininél, de még Helsinki és Stockholm értékét is megelőzi.
A rossz hír viszont, hogy ennek egyik oka az, hogy a nálunk fejlettebb országokban sokkal kisebbek a regionális különbségek.
Jó példa erre a legkevésbé fejlett osztrák régió, Burgenland esete, amelynek 2022 évi adata messze jobb valamennyi magyar régió adatánál. A burgenlandi régió adata a bécsinek 79,5 százaléka 2022-ben, míg a legalacsonyabb észak-magyarországi adat a budapestinek csupán 29,2 százaléka. A magyar régiók közül a felsőfokú végzettségűek aránya hat régióban is 30, három régióban pedig 24 százalék alatt van. Ráadásul 4 régióban még romlott is az érték 2018-ról 2022-re. Ennek valószínű oka a keleti és déli régiók esetén a megfelelő munkahelyek hiánya miatti, a Nyugat-Dunántúli régióban pedig a magasabb német és osztrák bérek elszívó hatása miatti elvándorlás. Az Eurostat elemzése szerint a 240 régió közül csupán 17 olyan régió van, amelyben a felsőfokú végzettségűek aránya 25 százalék alatt van. Ebből három Magyarországon található (18 százalék!).
Összességében azt mondhatjuk, hogy van javulás a magyar adatokban, de annak üteme nem elegendő a felzárkózáshoz. A megnövekedett felvételi létszám miatt feltehetőleg a 2023 évi és a még későbbi adatok már jobbak lesznek. Erre nagy szükség van ahhoz, hogy Magyarország be tudjon lépni a tudással versenyző országok csoportjába és ezzel elkerülhesse a fejlődési csapdahelyzetet.
A szerző a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kutatóprofesszora.
