Megjelent az IMD svájci versenyképességkutató legfrissebb digitális versenyképességi tanulmánya.
Legfontosabb általános megállapítása, hogy a digitális technológiai beruházásoknak csak akkor lesz versenyképesség javító hatásuk, ha használatuk széles körben – az államot, a cégeket és a lakosságot is beleértve - elterjed.
A másik megállapítás pedig, hogy a kiberbiztonság egyre fontosabb versenyképességi tényezővé válik.
A 63 országot tartalmazó listát 2022-ben Dánia vezeti, az USA a 2. helyre szorult vissza. Magyarország, 3 helyet javítva, a 42.
A V4-ek és Ausztria helyezéseit az elmúlt három évben az 1. táblázatban látjuk.
Digitális versenyképességi helyezések
|
Ország |
2020 |
2021 |
2022 |
|
Magyarország |
47 |
45 |
42 |
|
Csehország |
35 |
33 |
33 |
|
Lengyelország |
32 |
41 |
46 |
|
Szlovákia |
50 |
47 |
47 |
|
Ausztria |
17 |
16 |
18 |
2021-ről 2022-re egyedül Magyarország javította pozícióját. A cseh és a szlovák helyezés változatlan, Lengyelország jelentősen, Ausztria enyhén lejjebb csúszott.
Érdemes azonban a részletek mögé is betekintenünk.
Az IMD három területen elemzi a digitális versenyképesség alakulását: a tudás, a technológiák és a jövőre való felkészültség területén. Nézzük ezeket az adatokat 2022-ben!
Digitális versenyképességi helyezések a három fő területen
|
Ország |
Tudás |
Technológia |
Jövőre való felkészültség |
|
Magyarország |
43 |
31 |
57 |
|
Csehország |
32 |
35 |
29 |
|
Lengyelország |
42 |
46 |
43 |
|
Szlovákia |
44 |
53 |
45 |
|
Ausztria |
13 |
36 |
13 |
Forrás: IMD 2022
Azt látjuk, hogy Magyarország legjobb pozícióját a technológiák kiépítettsége és rendelkezésre állása területén érte el. Ebben még Ausztriát is megelőzi.
Sokkal rosszabb azonban a helyezése a másik két területen: a tudás terén csak Szlovákiát előzi meg egy hellyel, a jövőre való felkészültségben pedig, Ausztriához képest 44, de az utánunk következő, második leggyengébb pozíciójú Szlovákiához képest is 12 hellyel le van maradva.
A jövőre való felkészültséget három mutatócsoport írja le: a változáshoz való viszonyulás, vagyis az adaptivitás, a cégek mozgékonysága és rugalmassága, valamint a digitális technológiák alkalmazásának elterjedtsége.
Ezek az eredmények úgy maradtak gyengék, hogy közben ezeken a területeken is javul a teljesítményünk, csak a javulás másokhoz képest lassú.
Magyarország pozícióinak változása a három vizsgált területen.
|
Területek |
2018 |
2019 |
2020 |
2021 |
2022 |
Javulás 2018-ról 2022-re |
|
Tudás |
48 |
44 |
44 |
43 |
43 |
5 |
|
Technológia |
40 |
36 |
39 |
36 |
31 |
9 |
|
Jövőre való felkészültség |
58 |
57 |
60 |
61 |
57 |
1 |
Forrás: IMD 2022
A részletületeken azt látjuk, hogy Magyarország a legtöbbet, 9 helyet a technológiai fejlettség területén lépett előre az elmúlt 5 évben. A legkevesebb, egy helyi javulást pedig a jövőre való felkészültségben ért el.
Mely mutatókra vannak a legjobb és a legrosszabb pozícióink az egyes területeken?
Részterületeken elért magyar pozíciók
|
Területek |
Legjobb pozícióink |
|
Tudás |
|
|
Külföldi diákok száma |
17 |
|
K+F ráfordítás egy főre vetítve |
24 |
|
Teljes K+F ráfordítás (GDP arányosan) |
26 |
|
Technológia |
|
|
A digitális technológiák kiépítettsége |
19 |
|
Területek |
Legrosszabb pozícióink |
|
Tudás |
|
|
Felnőttképzés |
52 |
|
Digitális tudás/képességek |
54 |
|
Jövőre való felkészültség |
|
|
Digitális részvétel |
54 |
|
Cégek menedzsmentje, veszélyhelyzet elemzés és arra való felkészülés |
58 |
|
Nagy adattömegek üzleti használata |
57 |
Forrás: IMD 2022
Azt látjuk, hogy a jövőre való felkészültségben nincsenek jó pozícióink, a technológiai felkészültségben viszont rossz pozícióink nincsenek.
Ebből ugyanaz a következtetés vonható le, mint a különböző versenyképességi elemzésekből, például az EU DESI (Digitális gazdaság és társadalom) vizsgálatból.
Magyarország sokat költ technológiákra és keveset arra, hogy létrejöjjön a megfelelő tudásszint is a technológiák használatára. Ez komoly hatékonysági problémára mutat rá.
Az MNB 2022 júliusi Termelékenységi jelentése így fogalmaz:
hazánkban a digitális infrastruktúra kiépítettsége magas, EU-átlag feletti, de annak kihasználtsága alacsony nemzetközi összevetésben. A termelékenységi pillérek tekintetében a digitálizáció hatékonyságban maradunk el leginkább a V3 átlagtól. (38 oldal)
Kiszámíthatatlanul változó környezetünkben az ellenállóképesség erősítése a legfontosabb. Ennek egyik kiemelkedően fontos alapeleme a termelékenység szintje. A technológiák kiépítettsége önmagában nem, csak az azokkal kapcsolatos magas tudásszint és kiterjedt alkalmazás javítja a termelékenységet, és ezen keresztül az ellenállóképességet, ami pedig korunkban a versenyképességjavítás legfontosabb feltétele.
A szerző közgazdász, egyetemi tanár.
