Győri Enikő: Súlyos versenyképességi válságban van az Európai Unió

Három válság követte egymást

Az Európai Unió történetében még nem volt példa arra, hogy három válság ilyen sűrűn kövesse egymást, mint most. 2008-ban magát az eurót kellett megmenteni, 2020-ban pedig a járvány hozott újabb rendkívüli nehézségeket és válságot, 2022-ben pedig nyakunkon van egy háború, a közvetlen szomszédságunkban.Ezen túl szembe kell nézni egy klímaválsággal és egy súlyos aszállyal – fogalmazott Győri Enikő, az Európai Parlament (EP) képviselője, az EP Gazdasági és Monetáris Bizottságának tagja.

Európa lemaradt a versenyben

A Magyar Közgazdasági Társaság 60. Közgazdász-vándorgyűlésének záró plenáris ülésén kifejtette: a 2008-as válság uniós kezelése egy nagyon komoly növekedési áldozattal járt. Ezeket a hibákat a koronavírus esetében talán már nem követte el az Európai Unió, inkább a ’’kerül amibe kerül’’ politika érvényesült a gazdaság területén.

A háború kapcsán - ami az első két válságnál is súlyosabb problémákat okozhat - azonban egyfajta "öngyilkos jellegű az Unió válságkezelése, inkább biztonságpolitikai jellegű választ adnak egy gazdasági jellegű krízisre".Kiemelte: a legnagyobb probléma, hogy az Európai Unió a krízisekből lassabban tud kilábalni, mint a versenytársai. A versenyképességi problémák nem a válságokkal kezdődtek, ám ebből fakadnak a mostani problémák – húzta alá Győri Enikő.

- Példaként hozta, hogy az EU 2000-ben a világ GDP-jének a 24 százalékát adta, és ez az arány 2050-re 10 százalékra fog csökkenni. Mindez zsugorodó népességgel és magas jóléti kiadásokkal párosul. Ez már önmagában fenntarthatósági kérdéseket vet fel – hangsúlyozta.

- A Forbes 2022. áprilisi adatai szerint a világ 20 legnagyobb vállalata között nem szerepel európai cég, ugyanakkor 11 amerikai és 5 kínai vállalat található köztük.

- Az első ötven nagyvállalat között mindössze 6 európai cég található, ebből 3 német és 3 francia. Összehasonlításképp 2011-ben még 14 európai cég szerepelt az ötvenes listán. - A világ tíz legnagyobb pénzügyi központja között pedig már nincs európai uniós város.- Az EU 30 éve még hétszer annyi szabadalmi bejelentést tett, mint Kína. Ma Kína szabadalmi bejelentéseinek aránya már 14-szeres.

- A világon az elmúlt 25 évben 20 olyan vállalat alakult, amelynek értéke mára meghaladja a 100 milliárd dollárt. Ebből 9 amerikai, 8 kínai, uniós cég azonban nincs közöttük.

- A McKinsey szeptember 22-én publikált jelentése szerint 2014 és 2019 között az egymilliárd eurónál nagyobb árbevétellel rendelkező európai cégek 40 százalékkal kevesebbet költöttek K+F tevékenységre, fele olyan gyorsan növelték a bevételeiket, és 20 százalékkal voltak kevésbé nyereségesek, mint az amerikai társaik. Ezen a téren teljesen egyértelmű, hogy a problémák legfőbb oka, a high-tech iparban való lemaradás – sorolta a versenyképességi problémákat Győri Enikő.

Ezekre a problémákra az uniós válasz a zöld átállás és a digitális átállás volt 2019-ben.

A zöld átállással kapcsolatban kiemelte: egy rendkívül költséges folyamat és nagyon egyenlőtlen, hogy az egyes tagállamoknak mekkora erőfeszítés árán tudnak javulást ezen a téren elérni.

- A háború miatt a zöld átállás irányába kell elmozdulni. A kérdés továbbra is az, hogy ezt milyen áron tesszük meg, belerokkanunk-e az átállásba – fogalmazott.

Mást akar a lakosság, mint amit az EU kínál

Az energiaárakról szólva kifejtette: az európai gázár tízszerese az amerikainak és két-háromszorosa az ázsiainak. Ez ismételten azt mutatja, hogy a versenyképességünk ezt a jelenlegi helyzetet is nagyon megszenvedi – húzta alá.

A legfőbb kérdés azonban, hogy az uniós polgárok és a gazdasági szereplők mit várnának egy ilyen helyzetben az Uniótól – hangsúlyozta.

Az European Family Businesses, európai családi vállalkozásokat tömörítő, nagy európai szervezet 2019-es, tehát a pandémia és a háború előtti felmérése alapján a családi vállalkozások prioritásai egyértelműen az egységes piac kiteljesítése, az oktatásba való jobb invesztálást és a szabad kereskedelem voltak.

Emellett egy nemrég készült Eurobarometer felmérés alapján az uniós polgárok azt szeretnék, ha a megélhetési költségeik csökkennének, és sikerülne kezelni az inflációt. Eközben egy szakadék alakult ki aközött, amit az uniós polgárok elvárnának és amit az Európai Unió jelenleg kínál – vélekedett.

Mint mondta, a háború alkalmazkodást kíván, de nem szabad elfelejteni, hogy az oroszok is alkalmazkodnak. Pillanatnyilag a szankciók jobban fájnak nekünk, mint nekik, mivelOroszország már 2014 után elindult az önellátás felé vezető úton, most pedig egy ipari átállási folyamat közepén van.

Megbillen az intézményi egyensúly

Fontos, hogy ki mennyire tud függetlenedni az orosz energiától, másrészt, hogy melyik tagállam mennyire lesz képes segíteni a vállalkozásainak és mekkora tartalékokkal bír - fogalmazott.

Győri Enikő szerint az Európai Parlament egyre több hatalmat szeretne, és olyan témákba is bele kíván szólni, amibe a szerződések alapján nem lenne lehetősége, mivel az ezzel járó felelősséget sem ők viselik.- A fiskális politikába is be akar avatkozni a Parlament, holott nincs is uniós fiskális politika - tette hozzá.Erre példa a globális minimum adó kérdése.

- Ezek a lépések azonban csak gyengíthetik az amúgy is gyenge lábakon álló versenyképességet - hangsúlyozta.

- Az ideológiai viták is átszövik a gazdasági kérdéseket, ami jelen van a zöld átállás kérdéskörében is - véli az EP képviselő.

Ez a hatás érvényesül a pénzelosztás területén is: a Parlament arra szólítja fel a Bizottságot, hogy ne folyósítsa az uniós forrásokat Magyarországnak és Lengyelországnak, így azonban a válságos időkben még inkább megosztják a tagországokat – húzta alá.