Miért ne összegezhetnénk korunk gondolati forradalmának és közgazdasági megújulásának tanulságait egy fenntartható magyar felzárkózási modell szempontjából?
Az elmúlt 500 évben azok a nemzetek emelkedtek fel, amelyek a pénzt tőkévé alakították, feltaláltak és bevezettek új technológiákat, a társadalom széles rétegeinek adtak tudást és teret adtak a tehetségek érvényesülésének.
Mégis sokan és sokáig azt gondolták, hogy az országok földrajzi mérete és a népesség nagysága, a katonai erő, az energiaforrások, a nyersanyagkincsek, a kedvező éghajlat vagy egy különleges földrajzi helyzet volt a döntő az adott nemzet felemelkedésében.
Mára végképp kiderült, hogy nem ez a helyzet. Túl sok ellenpélda van arra, hogy ezek az adottságok egyik nemzetnek kedveztek, sok másiknak viszont nem, ezért nem lehettek az elmúlt 500 év nemzeti sikereinek döntő forrásai.
A Reneszánsz révén (1439-ben Firenzéből) és a Reformációval (1517-ben Wittenbergből) elindított szellemi forradalmakkal, majd a nagy földrajzi felfedezések nyomán elkezdődött új korszakban valójában négy tényező összjátéka adta a siker vagy kudarc képletét. A tőke-technológia-tudás-tehetség négyesének (4T) jó kombinációja vagy ennek elmaradása áll a nemzetek felemelkedése vagy lemaradása mögött. Azok nyertek, akik e négy forrást becsülték, sokszorosították, összekapcsolták és megosztották, és azok veszítettek, akik nem így működtek.
Ma egy új Reneszánsz korszakban hajózunk és egy új szellemi forradalom, a hosszútávú fenntarthatóság forradalma felé tartunk, miközben a nagy földrajzi felfedezések helyére a nagy technológiai áttörések léptek.
Ma is mintha ugyanaz a négy forrás lenne a siker forrása, mint korábban, egy döntő különbséggel: megfordult sorrend. A most véget érő 500 éves korszakban a négy sikertényező sorrendjét valójában a tőke vezette, mozgatva a technológiát, a tudást és a tehetséget. Most már a tehetségek mozgatják a másik hármat.
Nézzük innen a magyar, sőt a térségi felzárkózások sikerének lehetséges mintáit.
A TEHETSÉG gondozása
Legalább 8 dolgot érdemes jól megoldanunk az országban rejlő tehetségtőke gondozása érdekében:
- Döntő a korai felismerés a tehetséget illetően még családi körben, majd később a közösségekben.
- Minden tehetséget becsülni érdemes, mert a jövőben sikert érő képességek eltérnek majd azoktól, amelyek ma érvényesek.
- Mindenkinél kutatni kell a tehetséget, mert minden gyerek rendelkezik még jó képességekkel valamiben.
- A bölcsődék, óvodák, iskolák és középiskolák munkatársai tehetség-gondozók, nem csak óvónők, tanítók vagy tanárok, ezért nagyságrendileg emelni kell erkölcsi és anyagi megbecsülésüket.
- A családok számára a tehetség felismerését és gondozását az adózás körében és a nyugdíjrendszerben is érdemes elismerni.
- A tehetség kibomlása sokfajta környezetet igényel, ezért korai ösztöndíj programokra van szükség, akár külföldre irányulókra is.
- A tehetségek teljes érvényesítése érdekében új kormányzati felfogásra van szükség. Az indiai Jóga Minisztérium és az Emirátusok Boldogság Minisztériuma mintájára itthon Tehetség Minisztériumra lenne szükség.
- A „tehetségre”, mint képességre az egész világra érvényes vadászati engedély van érvényben: menjünk mi is vadászatra.
A TUDÁS felhalmozása
Itt is legalább 8 lépésre van szükség, amiket keverni szükséges az előző lépésekkel:
- A tudás köztulajdonához teljes és ingyenes hozzáférést kell adni minden kicsi és nagyobb állampolgárnak. Ehhez új tudás-infrastruktúrát szükséges teremteni.
- Minden családnak alanyi jogon, ingyenes internet hozzáférésre van szüksége.
- Kiterjedt és mindenki számára hozzáférhető lehetőséget kell adni az élethosszig tartó képzésre.
- Az oktatás minden területén általánossá kell tenni a versenyzést és az együttműködést (pályázatok, versenyek, jutalmak, ösztöndíjak révén).
- Teljeskörű, versenyképesség-központú felsőoktatási reformra van szükség.
- Ezen belül minden intézményben minden oktatási teljesítményt több idősávban (órák, szemeszterek, év) érdemes mérni.
- Minden felsőoktatási intézmény saját 5-15 éves vízió alapján működjön, építsen stratégiát és menetrendet a jövőkép céljainak elérése érdekében.
- Minden intézmény találjon nemzetközi partnereket, építsen fel kettős-diploma programokat, csere-programokat nyugati és keleti partnerekkel egyaránt.
A TECHNOLÓGIA hullámlovaglása
A mai korszak technológiai forradalmaiban újabb és újabb hullámok jönnek, mindig van új beszállási pont. Ezek legalább 8 területen már láthatóak:
- Megújuló energiaforrások, különösen a napenergia hasznosítása.
- Új közlekedési és járműipar kiépítése, ezen belül a villamosautó és az önvezető járművek forradalma.
- Hosszú élet ipar, új egészségipar kiépülése, amely teljesen átalakítja mindenki, különösen az idősebb nemzedékek életét.
- A zöld átmenet környezet-ipara, ami fenntartható technológiákat állít a mai fenntarthatatlanok helyére.
- Mesterséges intelligencia bevonása az élet minden területén a mai hagyományos működés hatékonyságának ma még elképzelhetetlen, nagyságrendi javítására.
- Teljeskörű digitális átállás a mindennapi élet, az állam és az üzleti szektor világában.
- Új védelmi ipar kiépülése, ami az ember helyére egyre több területen állít új, mesterséges intelligenciával működő technológiákat.
- Új szabadidő szolgáltató szektor, ami megkettőzi – a valós és virtuális világok – a szabadidő eltöltésének tereit. Egyesíti továbbá a képzést és a szórakozást, a vállalkozást és a közösség segítését, a politikát és a civil életet, a hobbit és a pénzkeresést.
A TŐKE felhalmozása
Az új korszak gazdasági növekedése is tőkeintenzív, a sikerhez egyszerre kell dinamikus hazai tőkefelhalmozás, tőkeimport és tőke-kifektetés.
Itt is legalább 8 területen kell sikeresnek lennünk:
- Ösztönözni érdemes a belföldi megtakarításokat pozitív reálhozamú pénzügyi befektetési formákkal és intézményekkel.
- Negatív reálkamatú hitelekkel érdemes ösztönözni a vállalkozói beruházásokat.
- Erős kormányzati befektetési programokat szükséges működtetni, részvételi lehetőséget adva a magánvállalkozásoknak.
- A pénzügyi rendszer elsőrendű céljává kell tenni a megtakarítások és hitelek tőkévé válthatóságát, valamint a „holt” tőkeelemek bevonását az üzleti körforgásba.
- Állami, a vállalkozások számára hozzáférhető tőke-kifektetési programra van szükség.
- A külföldi működő-tőke hazai befektetéseit a tőkeintenzív ágazatok felé kell terelni.
- Minden vezető egyetem köré technológiai-innovációs parkokat érdemes építeni, amelyek a vállalkozások számára szükséges tehetséget, tudást, technológiát és tőkét együtt kínálják a befektetőnek.
- Állami infrastruktúrafejlesztésekkel érdemes felértékelni az ország teljes területét, lehetővé téve a föld és a többi helyi erőforrás tőkére váltását.
Ha az elmúlt 500 év sikereinek kulcsa a pénzvagyon tőkévé alakítása volt, akkor a most induló korszak kulcsa a tehetség bevonása a tudás, a technológia és a tőke legjobb kombinációinak létrehozásába.
Ahogy Ray Charles ajánlja, egyet mindenképpen kerüljünk el: „Ne menj visszafelé! Ott már voltál”.
