Mostanában alig hallani az Iszlám Államról, pedig néhány éve még napi szereplője volt a híreknek. Elemzésünkben arra keressük a választ, hogy mi történt a szervezettel azóta, hogy 2019 áprilisában az utolsó területeit is elfoglalták a kelet-szíriai Bagúz városánál.
A magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet 2014 és 2019 között a nemzetközi biztonság egyik kulcsproblémája volt. Nem csak azért, mert minden terrorszervezet önmagában is veszélyt jelent, hanem azért is, mert – ellentétben a hagyományosan illegalitásban, rejtőzködve működő működő csoportokkal – nyíltan területi kontrollra törekedett.
Kikiáltásakor félmagyarországnyi területet birtokolt Szíria keleti és Irak nyugati terültein, államigazgatást működtetett, hadsereget működtetett, sőt kőolajvagyon felett is rendelkezett, amivel megteremtette saját működésének feltételeit.
Ennél aggasztóbb volt, hogy radikális és szélsőséges ideológiáját aktívan terjeszette az egész világon. Hiába volt alapvetően Nyugat-ellenes, mégiscsak a muszlim társadalmak voltak elsődleges célpontjai. Vezetője Abu Bakr al Bagdadi felhívására “tartományok” alakultak a világ számos részén: Afganisztánban, Egyiptomban, Líbiában, a Száhel övezetben, Nigériában.
Emellett az Iszlám Állam aktívan toborozta a szélsőségeseket azokról a területekről, ahol nem tudtak működni: Oroszországból, Indiából, Közép-Ázsiábl vagy éppen Európából.
Ezek a személyek, akik gyakran családostul jöttek (vagy a családalapítás szándékával) a hazatérésük után jelentettek veszélyt.
Harapófogóban
Az Iszlám Államot központi területeit két oldalról vette szorítófogóba a nemzetközi közösség. Egyfelelől az Egyesült Államok és az általa vezetett koalíció fegyverrel és kiképzéssel támogatta Irakot és szíriai kurdokat, hogy a saját területükön felszámolják az ellenállást. Másfelől a szíria kormány orosz és iráni támogatással látott neki a saját területén a műveleteknek. Irakban gyorsabban zajlottak a dolgok, Szíriában az Eufrátesz folyó jelentette a képzeletbeli “határt” az orosz-amerikai vgy szíriai-kurd övezetek között.
A terroristák a folyamatos támadások elől végül, az iraki határhoz közeli, a folyó partján fekvő Bagúz településre szorultak vissza és lettel felszámolva 2019 áprilisában.
Az események után “Legyőztük az Iszlám Államot” és más hurráoptimista szalagcímel jelentek meg az újságok világszerte. Az ünneplésre volt persze némi ok (főleg, hogy a rejtőzködő vezetőt, al-Bagdadit azév októberében likvidálták egy rajtaütésben), de a jelenség nem lett kigyomlálva. Az Iszlám Állam által megteremtett eszmeiség vagy a brutalitás új dimenziói tovább éltek a hívek és szimpatizánsok fejében.
Ha a terrorszervezet továbbélését akarjuk körbejárni, két területre érdemes fókuszálni: az egykori magterületre, és az ún. tartományokra. A szíriai és iraki területeken az Iszlám Állam ma is jelen van.
Mielőtt megvizsgálnánk, hogy hogyan szervezeződött újjá, fontos leszögezni, hogy a térnyerését 2014-ben nem a katonai erejének köszönhette elsősorban, hanem annak, hogy a szíriai állam és az iraki állam és összeomlott, és így egy vákuumot tudott betölteni. 2021-ben többé kevésbé mindkét állam funkciónál, azaz az Iszlám Állam nem nagyon tud területet nyerni, “csak” merényleteket vagy rajtaütéseket végrehajtani. Azokból viszont egyre többet.
Mit jelent ez a számokra lefordítva?
2020-ban Szíriában az Iszlám Állam kb 300-500 támadást hajtott végre, amelynek keretében mintegy 1000-1500 katonát, milicistát, zsoldost öltek (nem csak szíriaikat, de afgán vagy iráni önkénteseket is). Főleg a főutakon közelekedő katonai konvojokon ütöttek rajta, de megrohantak kisebb katonai bázisokat. Az egyik rajtaütésben egy orosz tábornokot is sikerült megölniük.
A szíriai kurdok által uralt területeken kisebb a jelenlétük, ott elsősorban a lakosság megfélemlítésére koncentrálnak, illetve a kurdokkal együttműködő civilek megölésére.
Irakban havonta kb 40-50 támadást hajtottak végre 2020-ban, de nyáron ez felment 130-150 támadásra is, elsősorban az ország Bagdadtól északra fekvő, szunnita arabok lakta területein.
Ebben a térségben vannak olyan hegységek, sivatagi területek, ami lakatlan, és amelyet nem lehet ellenőrizni hatékonyan. Az Iszlám Állam megerősödésébe az is szerepet játszott, hogy az USA folyamatosan csökkenti jelenlétét az országban, és Dél-Irakban súlyos lázongások, kormányellenes tüntetések vannak 2019 októbere óta.
Talán a terrorszervezet aktivitásának kiterjesztését jelzi, hogy az elmúlt években relative biztonságos Irakban 2021 júliusában súlyos pokolgépes támadás történt egy piacon, ahol mintegy 30-an haltak meg és 50-en megsebesültek.
Összeségében azt lehet mondani, hogy az Iszlám Állam tevékenysége mindkét országban erősödik, és bár területeket nem tudnak elfoglalni, egy újabb káosz esetén képesek lehetnek majd erre.
A Kalifátus
Az Iszlám Állam egykori tartományaiban még ennél rosszabb a helyzet. Ezek a területek úgy lettek a terroszervezet provinciái, hogy az ott működő csoportok önként csatlakoztak, alárendelték magukat Abu Bakra al Bagdadinak, amikor újraalapította a “Kalifátust”. Ennek megfelelően a magterületek elvesztése is kevésbé érintette őket, talán a csak az ideológiai “iránytű” hiánya jelentkezik náluk.
Afganisztán mostanában sokat szerepel a hírekben az USA kivonulása és tálibok előretörése miatt. Ritkán esik szó arról, hogy 2015 óta itt is működik tartomány Horaszán tartomány néven.
Érdekes módon ez az egykori tálibokból alakult csoport nem csak az afgán kormány, és az ameriakaiak ellen harcol, hanem a tálibok ellen is. De így is sikerült konszolidálnia jelenlétét az ország keleti részén. Leginkább arról vált nevezetessé, hogy Kabulban követ el merényleteket civil célpontok ellen, főleg a síita hazara kisebbség ellen beleérve nemrég egy szülészotthont és egy iskolát.
Az Iszlám Állam jelenleg legerősebb szervezete a Szahel övezetben működik, valahol Mali, Csád és Niger által határolt sivatagos területeken.
Itt több ezer fegyveressel rendelkeznek, több nemzetközi katonai misszió is igyekszik felvenni velük a harcot, de mint mindig most sem a katonai erőviszonyokról van csak szó, hanem a különbözú etnikai csoport elégedetlenségéről, amelyek folyamatos utánpótlást biztosítanak.
Az Iszlám Állam virulens képességét mutatja, hogy már a fekete-afriaki területeken az iszlám világ határain is meg tudott jelenni. Mozambik egyetlen muszlim többségű tartományában évek óta erősödik egy felkelés, amely ellen a gyenge helyi kormány csak külföldi segítséggel tud harcolni, egyelőre sikertelenül. A terrorszervezet Kongóban is létrehozta egyik “tartományát” az elmúlt években, szintén a helyi közösségek elégedetlenségére alapozva.
Kongó egy bukott, csak névlek létező állam, ahol a központi hatalom igen gyenge. Ebben az esetben nagy kérdés, hogy ki fogja felvenni a harcot a terrorszervezettel, amelynek aktivitása egyelőre szerencsére alacsony.
Észak-Afrikában bázisok
Az észak-afrikai térsében még néhány helyen vannak nyomai az Iszlám Államnak. Líbiában – részben az amerikai figyelemnek – sikerült nagyrészt felszámolni a szélsőségesek jelenlétét a polgárhábotú közepette is.
Egyiptomban a Sínai félszigeten működött egy másik csoport. Róluk mostanában keveset hallani, de kapacitásaikat nem tudta felszámolni az egyiptomi hadsereg, amely legalább egy évtizede küzd az ott rejtőzködő terroristákkal.
Nagy kérdés lesz Dél- és Dél-Kelet Ázsia jövője
Ott több muszlim él, mint a Közel-Keleten viszont az államok is hatékonyabban működnek. Korábban az Iszlám Államnak voltak sejtjei szinte mindegyik országban, de igazán jelentősen csak a Fülöp-szigeteken tudtak megjelenni, ahol rövid időre egy várost is elfoglaltak.
Egyelőre ebben a hatalmas térségben nem látni az Iszlám Állam újjáéledését, vagy megerősödését, ami nem azt jelenti, hogy nem leszünk még tanúi “látványos”, tömegmerényletnek turista célpontok vagy más vallású közösségek ellen, de azt feltételezhetjük, hogy az egyes hatóságok képesek lesznek minden el/kiszakadási kísérletet megakadályozni.
A szerző a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető munkatársa.
