Miért utálom a mesterséges intelligenciát?

Aki legalább félfüllel követi a híreket annak mostanra már egyértelmű kell legyen: a mesterséges intelligencia (artificial intelligence – AI) meg fogja változtatni az életünket.

A különféle gépi értelmek rengeteg mindenre képesek. Van olyan amelyik észreveszi a tüdőképen, hogy van-e rákos elváltozás, mások épületeket terveznek, de akadnak olyanok is, amelyek profi marketing leveleket tudnak írni, be tudnak segíteni a programozásban, pár mondatos leírásból képet készítenek vagy verset és mesét írnak ha épp azt várjuk tőlük.

Az üzleti életben, aki nem használja a mesterséges intelligenciát amellett könnyen elmehet a világ.

Az AI teljesen meg fogja reformálni a digitális világot.

Méghozzá olyan ütemben, hogy még a legnagyobb szakértők is csak szájtátva figyelik azt a tempót, amelyben a mesterséges intelligencia fejlődik. Nem hogy azt nehéz felmérni, hogy a technológia hol fog tartani 5-10 év múlva.

Az se világos mi vár ránk akár pár hónapon belül.

Mint minden nagy újításnak, persze az AI-nak is vannak hátulütői. Ezek annyira nagyok, hogy igazából minden okunk megvan rá, hogy hallatlan előnyei mellett is szívből utáljuk a gépi értelmet.

Kipusztíthat minket

A néhai Stephen Hawking, elméleti fizikus már 10 éve figyelmeztette az emberiséget, hogy a mesterséges intelligencia az emberiség végét jelentheti. Ami első hallásra bizonyára túlzásnak hangozhat.

A gond az, hogy el fogunk érni arra a pontra, amely után egyes gépi értelmek okosabbak lesznek a legfifikánsabb embernél is. Akkor pedig előttünk áll majd a dilemma: hogyan tartunk kordában valamit, ami nálunk is intelligensebb? Ami akár milliószor gyorsabban és hatékonyabbak gondolkodik mint mi?

A kaliforniai Gépi Intelligencia Kutatóintézet egyik kutatója Eliezer Yudkowsky nemrég írt a Time-nak egy véleménycikket, amelyben elárulta saját álláspontját. Ebből kiderült, hogy a jelenlegi körülmények között szerinte ha megszületik az embernél okosabb gép,

akkor utána nem sokkal minden biológiai élet, közte a komplett emberiség el fog tűnni a Föld színéről.

Sejthető, hogy nagyot akart mondani. A baj talán nem ennyire nagy. Viszont beszédes, hogy a szakmabeliek között egyre többen adnak hangot a baljós érzéseiknek.

Az Élet Jövője Intézet, amelynek alapítói között a Massachusettsi Műszaki Egyetem kozmológusa Max Tegmark is szerepel, közzé tett egy nyílt levelet, amelyben azt kérik, hogy fél évre állítsanak le minden AI fejlesztést. A levelet több mint 27 ezren írták alá. Köztük van Steve Wozniak, az Apple társalapítója és Yoshua Bengio, a mesterséges intelligencia egyik úttörője is.

A levél szerint problémát jelenthet, hogy a jelenlegi ütemben

olyan gyorsan fejlődik az AI, hogy nem tudunk gondoskodni arról, hogy a technológia biztonságos maradjon.

Világvégét ugyan a levél nem vizionál, azt viszont nem zárja ki, hogy egy idő után az AI-t a saját alkotói már nem tudják majd kontrollálni.

Csakhogy az a probléma, hogy minden ehhez hasonló kérés, és baljós jóslat olyan mint a pusztába kiáltott szó. Nem ér semmit. Óriási verseny van az AI fejlesztők között. Aki most leáll az azt kockáztatja, hogy a versenytársai teljesen le fogják hagyni. Rengeteg pénz forog kockán: az AI-ágazat mérete 2030-ra elérheti az 1591 milliárd dollárt.

A kormányok közbe léphetnének, de aligha fognak, hisz a világ vezetői nem AI kutatókból állnak. Ha veszélyes is a technológia azt a politikusok aligha tudják felmérni.

Úgyhogy jobb híján mind robogunk az AI-dominálta jövőbe és csak reménykedünk benne, hogy minden kutató és tudós, aki szerint ebből baj lesz, az óriásit téved.

Ám ha történetesen meg is ússzuk az AI hatalomra kerülését, és a terminátor filmek világa nem fog átköltözni a valóságba, a gépek miatt még mindig összeomolhat a munkaerőpiac.

Pár éve a fáma még úgy szólt, hogy a gépi intelligencia elsősorban azokat a szakmákat veszélyezteti, amelyeknél ismétlődő feladatokat kell elvégezni és nincs szükség sok szellemi munkára. Ám az utóbbi hónapokban kiderült, hogy a kreatív szakmák is retteghetnek.

Ez azért is gond, mert az, hogy valaki átképezze magát egy teljesen új területre évekbe is telhet.

Csakhogy nem tudjuk mi a jó menekülőút. Annak a marketingesnek, aki látja, hogy a „robotok” belátható időn belül el fogják venni a pozícióját nem nagyon lehet jó tanácsot adni, hogy merre induljon. Hisz az AI olyan gyorsan fejlődik, hogy bármelyik nap felkelhetünk arra, hogy egy újabb szakma került veszélybe. Mi nem tudunk olyan gyorsan szakosodni, mint a gépek.

Hogy pontosan mennyi munkát fog eltüntetni az AI azt nem tudjuk – ezt már a téma szakértője Carl Benedikt Frey mondja.

Amikor új fejlesztés üti fel a fejét a láthatáron persze gyakran előkerül az a mantra, miszerint az eltűnő pozíciók miatt nem kell aggódni, mert mellette új állások is születnek.

Ami jól hangzik, csak hogy a BBC egyik írásából kiderül, hogy van olyan elemzés, amely szerint a 80-as évek óta a technológiai fejlesztések nyomán több munka szűnt meg mint amennyi új született. Nehéz elképzelni, hogy az AI-nál ez miért is lenne másképpen.

A szerző a növekedés.hu munkatársa