Megjelent az IMD Versenyképességkutató (IMD) 2023 évi versenyképességi tanulmánya, amely jelentős előrelépéseket és lemaradásokat mutat. A vizsgált 64 ország között az első tíz helyen csupán 4 EU-s tagország: Dánia, Írország, Hollandia és Svédország van.
Az USA csak a kilencedik. Svájc egy, Finnország és Románia három, Svédország, Ausztria, Szlovénia, Szlovákia, Horvátország és Kína négy, Franciaország öt, Nagy-Britannia hat, Németország és Magyarország pedig hét hellyel rontotta helyezését.Viszont előrelépett egy hellyel Hollandia és Olaszország, két hellyel Izrael, és az Egyesült Arab Emírségek, hét hellyel Lengyelország, nyolc hellyel Csehország és kilenc hellyel Írország.
Összességében a vizsgált 64 országból csak 10 tudta javítani, 37 pedig rontotta versenyképességét. A többieké változatlan maradt. A vizsgált 26 EU-s tagországból (Málta adatai nem szerepelnek az elemzésben) csupán 7 lépett előbbre, 16 rontotta pozícióját és három országé változatlan maradt.
Úgy is fogalmazhatnánk, hogy az EU egésze inkább rontotta, mint javította versenyképességét. Különösen feltűnő az erős gazdaságú országok, mint például Németország és Franciaország jelentős lecsúszása.
Németország és Franciaország esetén egyaránt elsősorban a magas infláció, a gyengülő GDP és egy főre jutó GDP adat, a folyó fizetési mérleg romló egyensúlya, a szakképzett munkaerő hiánya és a csökkenő beruházási tevékenység okozta a pozícióvesztést.
A V4 országok vegyesen teljesítettek. Magyarország, ahogyan az 1-2 ábrán látjuk, 2019 és 2022 között a 64 ország között, illetve a 20 millió fő lakosság alatti országok között is folyamatosan javította versenyképességét.
1. ábra. Magyarország általános versenyképességi pozíciójának alakulása az elmúlt 5 évben (64 ország)
Forrás: IMD 2023
- ábra. Magyarország általános versenyképességi pozíciójának alakulása az elmúlt 5 évben a 20 millió fő alatti lakosságú országok között (37 ország)
Forrás: IMD 2023
2022-ről 2023-ra viszont hét, illetve négy hellyel lejjebb került a rangsorban. Viszont Csehországnak és Lengyelországnak, amint a 3. ábrán látható éppen 2022-ről 2023-ra sikerült jelentősen javítania versenyképességét.
3. ábra. Csehország és Lengyelország általános alakulása az elmúlt 5 évben (64 ország)
Forrás: IMD23
Az elemzés Magyarország esetén elsősorban a következő területeken jelez romló teljesítményt:
- infláció
- fizetési mérleg egyensúly
- beruházások növekedési üteme
- reál GDP, és egy főre jutó reál GDP növekedési üteme
- beruházásfinanszírozás (kamatok növekedése)
- energia infrastruktúra
- költségvetési hiány
- az állam közvetlen beavatkozásának növekedése (állami támogatási összegek növekedése)
- kiszámíthatóság, átláthatóság
- egészségügyi infrastruktúra minősége.
Érdekes, hogy több tényező esetén is a német és a magyar hét helynyi pozícióromlás okai megegyeznek. Ennek egyik oka lehet a két gazdaság szoros összefonódottsága, pontosabban fogalmazva a magyar gazdaság erős függése a némettől.
Érdemes felfigyelni arra is, hogy a Fitch Ratings június 23-dikai országjelentésében hasonló problémákra figyelmeztet. Megemlíti a gazdaságpolitika kiszámíthatóságának és átláthatóságának romlását, az EU-ban második legmagasabb deficitet, és legmagasabb inflációt és a gazdaság technikai recesszióba kerülését 2023 elején.
Éppen ezért tartotta meg a magyar adósságot a BBB szinten negatív kilátással, ami azt jelenti, hogy bár jelenleg nem lát olyan veszélyt, hogy az ország nem tudná teljesíteni hitelfizetési kötelezettségeit, de a helyzet sérülékeny: a jelenlegi üzleti és gazdasági viszonyok romlása okozhatna fizetési nehézségeket.
Az IMD tanulmány szerint pozitívumnak értékelhető:
- a turizmus fellendülése
- a népességfogyás lassulása
- a foglalkoztatottság növekedése
- a fiatalkorúak foglalkoztatottságának bővülése
- a munkanélküliség javulása
- az államadósság csökkenése
- a kereskedelmi szolgáltatások exportjának bővülése.
Hogyan állunk a régióban?
A cseh és lengyel versenyképességjavulást pedig a következő tényezők segítették:
- a beruházások bővülése
- javuló állami pénzügyek
- dinamikus és rugalmasan alkalmazkodó gazdaság
- javuló átláthatóság és kiszámíthatóság
- csökkenő állami beavatkozás a gazdaságba
- csökkenő bürokrácia
- javuló szakképzési eredmények
Lengyelország esetén kiemeli a tanulmány a felsőfokú képzésben résztvevők és felsőfokú végzettséggel rendelkezők magas arányát és ennek köszönhetően a szakembergárda kínálatának javulását. Lengyelország 2023-ra három hellyel került a versenyképességi rangsorban Magyarország elé, míg 2022-ben 11 hellyel Magyarország mögött volt. Csehország pedig 2022-ben 13, 2023-ban pedig már 28 hellyel előzi meg Magyarországot.
Említsük meg végül, hogy az IMD Magyarország esetén arra is rámutat, hogy a versenyképességet továbbra is az alacsony társasági adóra és az olcsó munkaerőre támaszkodva próbálja javítani.Érdemi versenyképesség javulást viszont a tudásberuházások arányának jelentős növekedésével, és erre támaszkodva az innovációs teljesítmény javításával lehetne elérni.
Ezt bizonyítja a 4. ábra, amelyen az egyes országok innovációs és versenyképességi pozícióját látjuk.
Megjegyzendő, hogy ezen az ábrán a versenyképességi pozíció nem a teljes mintában elért (64 ország) helyezést, hanem csak a vizsgált EU-s tagállamok versenyképességi rangsorát (26 ország) veszi figyelembe.
A zárójelben pedig egy, az Európai Beruházási Bank (EIB) 2021 évi tanulmányában szereplő adatot látunk, amely azt mutatja, hogy az összes beruházás hány százaléka volt úgynevezett tudásberuházás, vagyis továbbképzési, szoftver-fejlesztési, kutatás-fejlesztési és szabadalmaztatási ráfordítás.
4. ábra. A versenyképességi és az innovációs pozíció összefüggése (Zárójelben a tudásberuházások aránya)
Forrás: IMD 2023, EU 2022, EIB 2021
Az ábrán azt látjuk, hogy egyrészt szoros kapcsolat van az innovációs pozíció és a versenyképességi pozíció, másrészt a versenyképességi pozíció és a tudásberuházások aránya között.
Olcsósággal nem érdemes versenyezni
Az innováció területén jól teljesítő és a tudásba nagy arányban befektető országok egyben a versenyképességi listán is elől vannak. Különösen Dánia és Írország adataira érdemes felfigyelni. A V4-ek közül Csehország már a legfejlettebb országokat közelíti, míg a többi ország egymáshoz közeli pozícióban van. Közülük a lengyel versenyképességi helyezés a legjobb.
Leszűrhető tehát az a következtetés, hogy az olcsósággal való versenyzéssel, a fizikai, gép, épületberuházásokkal már nem lehet érdemi versenyképesség javulást elérni.
A versenyképességi listán előrelépni csak stratégiaváltoztatással lehet: az erőforrások, főleg a humán vagyon felértékelésével, tudásának, képességeinek optimális hasznosításával és folyamatos erősítésével.
A szerző címzetes egyetemi tanár.
