Nemcsak a maastrichti kritériumokon múlik: ezek lehetnek az euró bevezetésének igazi buktatói

A GKI elemzése négy olyan területet azonosított, amelyek a maastrichti kritériumokon túl fejtörést okozhatnak a kormánynak, és amelyekre a következő négy évben érdemes figyelni.

Miért kevés a maastrichti kritériumok teljesítése a sikeres euróbevezetéshez?

Magyarország az öt maastrichti feltétel közül jelenleg egyet teljesít: az inflációs feltételt. A többi, az államháztartási hiányra, az adósságrátára, az árfolyam-stabilitásra és a hosszú távú hozamokra vonatkozó előírások teljesítése egyelőre várat magára. A GKI elemzése rámutat: még ha mind az öt feltétel teljesül is, a bevezetés sikerét négy mélyebb tényező dönti majd el. Az euró nem cél, hanem eszköz: az eldőlni látszik, hogy a gazdaságpolitika az eurón keresztül tervezi sikeressé tenni a magyar gazdaságot, azaz az igazi kérdés egyre inkább az, hogy milyen állapotban csatlakozik Magyarország az eurózónához, és nem az, hogy csatlakozik-e.

Melyik a négy terület, és melyik a legkritikusabb?

Az első a nemzetközi környezet. Sikeres euróbevezetéshez ugyanis stabil külső háttér kell, miközben a geopolitikai feszültségek nem csillapodnak: az olajár 100 dollár fölött alakul, az amerikai tízéves kötvényhozam 5 százalék fölé kúszott. A második a strukturális felkészültség: a magyar gazdaság extenzív növekedési modellje kifulladt, a magyar gazdaság termelékenysége alacsony, energiaigénye magas, a beruházások stagnálnak, a munkanélküliség emelkedik. A harmadik a fiskális környezet, különös tekintettel annak szerkezetére, hiszen a 7,5 százalékos idei hiányból úgy kell eljutni a maastrichti szintre, hogy közben a védelmi, a zöld és a hosszú távú kilátásokat meghatározó humán ágazatok beruházási igénye egyre emelkedik, és kérdéses, hogy ezeket a területeket milyen mértékben lehet EU-s forrásokból felzárkóztatni. A negyedik kritikus terület a monetáris alkalmazkodás: az infláció valóban alacsony, de ennek eléréséhez a jegybank jelenleg 300-400 bázispontos reálkamatot tart fenn, ami gyors reálfelértékelődést okoz, ami a reálgazdaság bizonyos szereplőit hátrányosan érinti. Kérdés ezért előretkintve is, hogy a reálgazdasági szereplők alkalmazkodási igényét figyelembe véve mi az egész folyamat optimális időzítése és lefutása, illetve, hogy az euróval megérkező alacsonyabb reálkamat mellett a magyar infláció tartósan mérsékelt tud-e majd maradni a jelen feltételek mellett.

Mi a valódi tét, és miben különbözik a gyors és a sikeres euró?

A GKI elemzése szerint a piaci árazás optimista, a társadalmi támogatottság magas, a potenciális előnyök - azaz a tartósan alacsonyabb kamatok, az árfolyam-kockázat megszűnése, az EKB hitelességének importálása - valós lehetőséget jelentenek. A piaci támogatás egy megelőlegezett bizalmat tükröz, ami ugyanakkor feleősséget is hordoz magában. Mivel az eurócsatlakozás egy gyakorlatilag visszafordíthatatlan integrációs kapcsot teremt, így nem a leggyorsabb, hanem a legjobban előkészített út vezet sikerre. A négy felsorolt kritikus területen elért eredmények és előrehaladások nem egymástól függetlenül, hanem együtt és egyszerre fognak dönteni arról, hogy Magyarország képes lesz-e egy versenyképes, kiegyensúlyozott gazdaságként csatlakozni az euróhoz, elkerülve annak a csapdáját", hogy beleerőltesse" magát az eurózónába.