A szikétől az implantátumokig számos műtéti eszközből jóval kevesebb fogyott az operációk elmaradása miatt

Medicina2021. máj. 12.Haiman Éva
A rovat támogatója:

A koronavírus-járvány számos orvostechnikai beszállítót is kedvezőtlenül érintett, mert a halasztható operációk leállításával lényegesen kevesebb műtéti eszközre volt szükség. A tervezhető beavatkozások holnaptól elvileg újraindulhatnak, a cégek azonban azzal számolnak, hogy még hetekbe telik, míg teljes kapacitással üzemelhetnek a műtők.

Fél éve, tavaly november 10. óta csak sürgős operációkat, illetve olyan beavatkozásokat lehet végezni a magyar kórházakban, amelyek halasztása súlyos, maradandó károsodással járna. Május 3-ától ugyan újraindulhatott az egynapos sebészeti ellátás, de nagyobb tervezett műtéteket, például csípő- vagy térdprotézis-beültetéseket csak holnaptól végezhetnek a kórházakban.

A járvány kirobbanása óta ez már a második olyan időszak, amikor felfüggesztették a halasztható műtéteket. Tavaly március 16-tól egyszer már kiadták az utasítást, hogy egészségügyi ellátás csak sürgős szükség miatt végezhető. Aztán a járványhelyzet kedvező alakulásával május 4-től fokozatosan enyhítettek a szigoron, és június 18-tól lehetővé vált, hogy mindenkit ellássanak.

Az enyhítés időszakában azonban, amely ráadásul egybeesett a nyári szabadságolásokkal, nem tudtak megoperálni mindenkit, akinek addig elmaradt a műtétje. A várólistás beavatkozások gyakorlatilag teljesen leálltak, hiába igyekeztek ezeket felpörgetni a kórházak. A második zárlat nyomán

rendkívüli módon felduzzadtak a kórházi várólisták – és ezt az időszakot azok az orvostechnikai beszállítók is megérezték, akik az ilyen beavatkozásokhoz, illetve általában a műtétekhez használatos eszközöket, műszereket gyártják, forgalmazzák.

Mint az Orvostechnikai Szövetség főtitkárától megtudtuk, mivel a korábbinál lényegesen kevesebb sebészeti beavatkozást végeztek a kórházak, ez az egyszer használatos műtéti textíliák, műtéti egységcsomagok forgalma is visszaesett. A modern kötszerek felhasználására is hatással volt a járvány, mert kezdetben a sebkezelő ambulanciák forgalma is visszaesett, de ezen a területen olyan jelentős az ellátási igény, amit még a pandémia sem tudott érdemben megtörni – fogalmazott Rásky László.

A sebészeti feltáróknál, sebészeti, urológiai, nőgyógyászati, andrológiai implantátumoknál (sérvhálók, inkontinencia-hálók), a fül-orr-gégészet műtéti eszközeinél ugyanakkor jelentős visszaesést tapasztaltak a beszállítók. A koszorúér-szűkületnél használt speciális fémhálók, az úgynevezett sztentek felhasználása a szívbetegségeknél 15-20, a perifériás érbetegségeknél mintegy 25-30 százalékkal csökkent.

Az első hullám után az előbbi gyorsan, az utóbbi lassabban korrigált vissza, és a beszállítók erre számítanak a mostani helyzetben is – mondta Rásky László.
Ami a műlencse-beültetéseket illeti, az állami ellátásban jelentősen visszaestek az első hullám idején, de a tavaly őszi nyitásnál egy időre felfutottak. Viszont a harmadik hullám alatt a sürgősségi műtétek kivételével szinte teljesen leálltak. A magánellátásban ezzel párhuzamosan jelentősen megnőtt a szemészeti műtétek száma, ám mivel az ilyen beavatkozások 90 százaléka még mindig az állami intézményekben történik, ez nem „dobta meg” jelentősen az eszközfelhasználást. 

A főtitkár szerint

a műtők újraindításának hatására valószínűleg lesz egy felfutás a műtéti eszközök felhasználásában, de a kapacitások azért sok okból limitáltak. A tervezett műtéteket nem is lehet egyik hétről a másikra beindítani, még időbe telik, mire az intézményekben minden újra a régi lesz, és a műtők teljes kapacitással üzemelnek.

A kórházak ugyanis csak közbeszerzéssel vásárolhatják meg szükséges műtéti anyagokat, eszközöket, ahhoz viszont, hogy tudják, mire van szükségük, először fel kell mérniük, hogy a várólistán vagy az előjegyzésben szereplő pácienseik közül kinek, mikorra tudnak időpontot adni. Ehhez viszont fel kell mérniük az illető aktuális állapotát, amihez különféle vizsgálatokra van szükség, ráadásul, mint Facebook-oldalán maga Kásler Miklós ágazati miniszter írta, a betegek felvételének feltétele, hogy érvényes védettségi igazolvánnyal rendelkezzenek vagy a tervezett beavatkozást megelőző 48 órán belüli negatív PCR-teszteredménnyel és a műtét napján végzett negatív antigén gyorsteszttel rendelkezzenek. Mindemellett az eddig Covid-ellátásra berendezett osztályokat (és sokszor műtőket) is alkalmassá kell tenni a nem fertőző betegek biztonságos fogadására, ami szintén időbe telik.

Blaskovics Gábor, az egészségügyi műszerek, termékek  fejlesztésével-, gyártásával, értékesítésével, és szolgáltatásokkal foglalkozó magyar cégeket tömörítő Mediklaszter társelnöke nem is számol azzal, hogy a jövő hónapnál előbb újraindulnak a tervezett műtétek.

Pedig a családi vállalkozásán, a Metrimed Orvosi Műszergyártó Kft.-n keresztül őt is érzékenyen érintette a halasztható műtétek leállítása. Egyedi igényeket is kielégítő csípő-, térd- és gerincimplantátumaikat, sportsebészeti lemezeikből „békeidőben” 22 kórházban évente 3-4 ezer darabot ültetnek be, de az esetek 90 százalékában tervezett operációk során.

Mint Blaskovics Gábor elmondta, a cég az elmúlt egy évben gyakorlatilag a tartalékaikat élte fel, és ugyan a járvány első hullámában kaptak bértámogatást, a másodiknál kimaradtak. Ezt reményeik szerint hamarosan pótolni fogják. Hozzátette: az ortopédiai implantátumgyártó cégek Mediklaszter-tagok közül csak azokat nem rázta meg alapjaiban a járvány, amelyek traumatológiai portfólióval is rendelkeznek.