Kié a felelősség, ha bajt okoz egy koronavírus-oltás?

Életmód2021. márc. 25.Haiman Éva

Minden korábbinál gyorsabban fejlesztették ki, majd kezdték világszerte alkalmazni a koronavírus elleni vakcinákat, ezért jogos a kérdés: kit terhel a felelősség az oltások miatt esetleg bekövetkező egészségkárosodásért? A válasz egyértelmű – vagy mégsem?

Magyarországon hamarosan nyolcféle oltóanyaggal folynak a koronavírus elleni tömeges oltások. Ezek közül a Pfizer/BioNTech, a Moderna, az AstraZeneca (Nagy-Britanniában gyártott) és a Janssen vakcinájára az Európai Unió adott ideiglenes forgalomba hozatali engedélyt a közösségi vakcinabeszerzések részeként.

Közös beszerzés, közös felelősség

Az Európai Bizottság által kötött szerződések a felelősségvállalás kérdéséről is rendelkeznek, és az uniós joggal összhangban a koronavírus-vakcinákra ugyanazok a felelősségvállalási szabályok vonatkoznak, mint más termékekre.

Bizottság hivatalos oldalán található tájékoztató szerint a termékfelelősségre vonatkozó uniós szabályokkal összhangban a felelősség továbbra is az adott vállalatot terheli. De hozzáteszik a következőt is: „Az oltóanyag-fejlesztés szokatlanul rövid időtartama miatt a gyártók által vállalt potenciális kockázatok ellensúlyozása érdekében azonban az előzetes piaci kötelezettségvállalások előírják a tagállamok számára, hogy az abban meghatározott bizonyos feltételek mellett kártalanítsák a gyártókat az esetleges felelősségvállalásokért.”

Ez a meglehetősen homályos megfogalmazás szakértők szerint azt jelenti, hogy az EU és a felelősség kérdésében érintett gyógyszergyártó közösen fizetik ki az esetleges kártérítést "a potenciális kockázatok ellensúlyozása érdekében". A károsultnak azonban a kártérítési igényét egyértelműen a vakcina gyártójához kell benyújtania.

Magyarországon ugyanakkor nem csak uniós beszerzésből származó Covid-vakcinákkal oltanak, illetve fognak nemsokára oltani. Az orosz Szputnyik V., a kínai Sinopharm, valamint a minap engedélyezett szintén kínai Covidecia, valamint az AstraZeneca Indiában gyártott CoviShield oltóanyaga hazai beszerzés.

A gyártónak kell helytállnia

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az ilyen módon használatba vett vakcinákkal kapcsolatban a következőt mondta: „Az Európai Unió bármely tagországában kiadhat a kormányzat szükséghelyzeti használati engedélyt az új típusú koronavírus elleni oltóanyagokra, de ilyen esetben a termékkel kapcsolatos felelősséget nem a gyártó, hanem a kormány viseli”.  

Utalt arra is, hogy a brit kormány egy mindössze 24 óráig tartó eljárás révén, szükséghelyzeti engedéllyel vezette be az első vakcinát, ami azzal jár, hogy a termékkel kapcsolatos felelősség a gyártóról átszáll a kormányra.

Simon Tamás egészségügyi szakjogász szerint azonban a termékfelelősség minden esetben a termék gyártóját terheli. Akkor is, ha a terméket egy állam szerezte be, és akkor is, ha szükséghelyzeti vagy átmeneti használati engedély birtokában alkalmazzák. Az állam felelőssége kizárólag a kötelező védőoltásokra vonatkozik, a Covid-ellenes oltóanyagok pedig nem tartoznak ebbe a körbe.

A szakjogász megítélése szerint az államot sem kártérítési, sem kártalanítási felelősség nem terhelheti azért, mert igyekezett az állampolgárait a vírustól megvédeni. Az állam részéről a kártérítési felelősséghez felróható magatartás kellene. Csakhogy az alkalmazott vakcinák mindegyike  a magyar hatóságok által engedélyezet,t így hiányzik a felróhatóság.

Ezért Simon Tamás nem is számít arra, hogy egy, az oltással esetlegesen összefüggő súlyos vagy maradandó egészségkárosodás miatt bárki perelné majd az államot. Ha valaki mégis kártérítési igénnyel akarna élni, akkor először az ellen az egészségügyi szolgáltató ellen kellene fellépnie, aki az oltást beadta. Ha ő ki tudja menteni magát azzal, hogy gondosan járt el, akkor jön a készítmény forgalmazója, vagy ha olyan nincs, mert az állam maga hozta be az országba a vakcinát, akkor a gyártója. Mindkét esetben termékfelelős a készítmény gyártója.

A gyártó ugyanakkor kimentheti magát a termékfelelősség alól például arra hivatkozva, hogy a készítményt nem forgalomba hozatal céljából gyártotta, vagy azzal, hogy a termék hibája később keletkezett, mint a gyártáskor. A gyógyszer és vakcina esetében – mint a szakjogász elmondta –egyetlen kimentési körülményre nem hivatkoznhat a termékfelelős: arra hogy a gyártáskor a tudomány és technika akkori szintjén nem volt felismerhető, hogy a termék kárt okozhat.

Önkéntes és kikényszerített helytállás

Mindazonáltal szakértők szerint is egyértelmű, hogy a gyártók és a kormányok közötti háttérmegállapodásokban lehetnek az adott jogszabályoktól eltérő kitételek is. Ezt támasztja alá az a még múlt év végén kiszivárgott információ, amely szerint

a Covid-oltóanyagok végső árában a termékfelelősségi alkuk is sokat nyomtak a latba. A hírt kiszivárogtató uniós tisztviselő szerint a Pfizerrel kötött EU-s megállapodás más, mint a többi gyártóval aláírt, és eltér attól is, amit a cég az USA-val írt alá. A Pfizert az amerikai szerződés mindenféle felelősség alól felmenti.

Az áralkunak egy egészen durva formájáról cikkezett a közelmúltban a londoni székhelyű Oknyomozó Újságírói Iroda, a The Bureau of Investigative Journalism, TBIJ.  Tényfeltáró riportjukban nem kevesebbet állítottak, mint hogy a Pfizer teljesíthetetlen feltételeket támasztott a vakcinát vásárolni szándékozó latin-amerikai országok felé, konkrétan a termékfelelősség áthárítását követelte, ezért abban a térségben 3 hónapos csúszással kezdődhetett csak meg az immunizálás, Brazíliával és Argentínával pedig nem is született megállapodás.

A TBIJ szerint a mostani járványhoz hasonló kritikus helyzetekben, a lakosság többségének védelme érdekében a kormányzatok bizonyos mértékű kezességet vállalnak az ellenanyag gyártóiért, átvállalják például kártérítést. A hírek szerint azonban a Pfizer ennél sokkal tovább ment, a gyógyszergyártó a cikk szerint nem csak ahhoz ragaszkodott, hogy Buenos Aires állja azoknak a pereknek a költségét, amiket a Pfizer esetleg elveszítene, de ezt garantálandó kormányzati vagyontárgyakat, például követségi épületeket és katonai bázisokat is meg akart jelöltetni fedezetként.  

A gyógyszergyártóval folytatott tárgyalásokról beszámoló brazil kormányzati dokumentumok hasonló tárgyalást írtak le. A TBIJ-nek nyilatkoztak egy harmadik latin-amerikai ország hivatalosságai is, ám mivel ők végül megállapodtak a Pfizerrel, titoktartási kötelezettség alatt állnak.

A Pfizer az Európai Unióval kötött megállapodásától eltérően Nagy-Britanniában nem vállal felelősséget a mellékhatásokért. A szigetországban – talán éppen ezért is – a koronavírus elleni oltásokat is bevonták az 1979-ben létrehozott vakcinakár-fizetési rendszerbe.

Az ott szereplő vakcinák (kanyaró, influenza, himlő és tetanusz elleni) okozta súlyos egészségkárosodás, fogyatékosság esetén, ha az bizonyítható, akár mintegy 120 ezer fontot, azaz több mint 47 millió forintot is megítélhető a károsultnak. Ehhez ugyanakkor nagyon hosszas és költséges eljárás során lehet hozzájutni, amiért bírálják is a rendszert.