Így kell adózni a kiadó ingatlan után

NAV Infotár2019. márc 6.BGA
A rovat támogatója:

Az idei évtől nem minősül a magánszemély ingatlan bérbeadásából származó bevételnek az ingatlan használatához kapcsolódó, más személy által nyújtott és igénybe vett olyan szolgáltatás, melyet a bérbeadó a bérlőre hárít át. Ide tartoznak a közüzemi szolgáltatások díjai - hívta fel figyelmünket a Saldo Zrt. Adótanácsadó Igazgatóság igazgatója.

A magánszemély által történő ingatlan-bérbeadás esetén az adókötelezettséget lényegesen befolyásolhatja a bérbeadás időtartama. A rövid távú bérbeadás vagy más néven fizetővendéglátó tevékenység esetén választható az úgynevezett tételes átalányadózás – hívta fel figyelmünket a Saldo Zrt. Adótanácsadó Igazgatóság igazgatója. Mint Kökényesiné Pintér Ilona fogalmazott, mindez abban az esetben lehetséges, ha az alábbi feltételek fennállnak:

e tevékenységet nem egyéni vállalkozóként végzi,

egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységet folytat,

ugyanannak a személynek adóévenként 90 napot meg nem haladóan (azaz rövid időtartamban) nyújt szálláshely szolgáltatást,

az ingatlannak nem szálláshely-szolgáltatás a rendeltetése,

az ingatlan az adott személy tulajdonában/haszonélvezetében van, illetve

a magánszemély legfeljebb három ingatlanban folytat egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységet.

Tételes átalányadózásnál a fizetővendéglátási tevékenységből származó bevétel összegétől függetlenül évente, szobánként 38 400 forint személyi jövedelemadót kell fizetnie.

Amennyiben a magánszemély egy kétszobás lakásban végez fizetővendéglátó tevékenységet (például Airbnb-zéssel), úgy évente 76 800 forint adót kell fizetnie. Meg kell azonban jegyezni, hogy az éves adókötelezettséget negyedéves bontásban kell megfizetnie adóelőleg címen, negyedévet követő hó 12.-éig.

Amennyiben hosszú távú bérbeadás történik, úgy az ingatlan az ebből származó bevétel önálló tevékenységből való jövedelemnek minősül. A főszabály szerint, minden olyan pénzben vagy nem pénzben megszerzett vagyoni érték, melyet bérbeadó az ingatlan bérbeadási tevékenységével összefüggésben a bérbevevőtől megszerez. A magánszemély az önálló tevékenységből származó bevétellel szemben a tételes költségelszámolás szabályai szerint vagy a 10 százalékos mértékű költséghányad alkalmazásával határozhatja meg a jövedelmét.

Az idei évtől nem minősül a magánszemély ingatlan bérbeadásából származó bevételnek az ingatlan használatához kapcsolódó, más személy által nyújtott, és igénybe vett olyan szolgáltatás, melyet a bérbeadó a bérlőre hárít át. Különösen ide tartoznak a közüzemi szolgáltatások díjai.

E rendelkezés azoknak a más személytől vásárolt szolgáltatásoknak a bérlőre áthárított díjára vonatkozik, amelyek az ingatlan használatával függenek össze – tájékoztatott a szakértő. "Így nem kell ingatlan bérbeadásból származó bevételként figyelembe venni például a víz, gáz, távhő, villamosenergia, szemétszállítási szolgáltatás díját még akkor sem, ha azt a bérbevevő megtéríti.

Fontos azonban, hogy amennyiben a bérlő a társasházi közös költséget is megtéríti, úgy nem alkalmazható az előző szabály, tekintettel arra, hogy annak bérlő által történő megtérítése nem függ össze az ingatlan használatával. A társasház közös költségének megtérítése tehát része az ingatlan bérbeadásból származó bevételnek." - mondta Kökényesiné Pintér Ilona.

Ha azonban a bérlő fix összegű bérleti díjat fizet (nem a bérlő által tényleges fogyasztás alapján történik a rezsi megtérítése), amely tartalmazza a lakás rezsiköltségeit is, vagy a bérlő és a bérbeadó fix összegű költségtérítésben állapodnak meg, a fenti kedvező szabály alkalmazására nincs lehetőség, mivel ezekben az esetekben nem történik meg a szolgáltatás díjának az igénybevétellel arányos áthárítása a bérlőre. Ebben az esetben az egy összegű bérleti díj vagy költségtérítés ingatlan bérbeadásból származó bevételnek számít, mellyel szemben elszámolhatók a felmerült költségek.

Tételes költségelszámolás választása esetén az ingatlan bérbeadásból származó bevételből a jövedelem meghatározásakor le lehet vonni a bérbeadással közvetlenül felmerülő költségeket. Ilyen lehet például az ingatlan festése, vagy annak felszerelésével kapcsolatban felmerülő kiadás, az ingatlan értékcsökkenési leírása. Nem lehet azonban költségként elszámolni a bérbeadással kapcsolatos rezsiköltséget, tekintettel arra, hogy azt bevételként sem kell 2019-től figyelembe venni. A társasházi közös költséget viszont igen. Ha a bérlő fix összegű bérleti díjat fizet, amely tartalmazza a lakás rezsiköltségét is, vagy a bérlő és a bérbeadó fix összegű költségtérítésben állapodtak meg, úgy a közüzemi költségek levonásba helyezhetők a bevételből.

Ha tételes elszámolást választjuk, akkor a magánszemélynek az éves adóbevallási kötelezettség teljesítésekor ki kell egészítenie a NAV által elkészített bevallási tervezetet, vagy önadózás útján kell a bevallását elkészíteni, ugyanis a bérbeadással kapcsolatban ténylegesen elszámolható költségekről csak a magánszemélynek van tudomása.

"A jövedelem meghatározásához a magánszemély választhatja a 10 százalékos költséghányad elszámolását is. Ebben az esetben az ingatlan bérbeadásból származó bevétel 90 százalékát kell jövedelemnek tekinteni. A 10 százalék költséghányad alkalmazásának időszakában a jövedelemszerző tevékenységéhez használt tárgyi eszközök, nem anyagi javak erre az időszakra jutó értékcsökkenési leírását elszámoltnak kell tekinteni." - hangsúlyozta az igazgató. 

Amennyiben a magánszemélynek az ingatlan bérbeadás mellett más önálló tevékenységből is származik bevétele, úgy valamennyi önálló tevékenység jövedelem megállapítására azonos módszert kell alkalmazni. Tehát vagy a tételes költségelszámolást, vagy a 10 százalékos költséghányad figyelembevételével kell a jövedelmet meghatározni. Bármelyik módon is állapítja meg a jövedelmet a magánszemély, a jövedelem után az adó mértéke 15 százalék.

Termőföld bérbeadása esetén nem alkalmazható az előzőekben leírt jövedelem megállapítási szabályok.

A termőföld bérbeadásából származó bevétellel szemben nincs lehetőség költségelszámolásra, annak teljes összege adóalapnak minősül.

Az ebből származó jövedelem (azaz a bevétel 100 százaléka) után a személyi jövedelemadó mértéke 15 százalék, azonban azt nem a NAV részére kell bevallani, illetve befizetni, hanem a termőföld fekvése szerinti illetékes önkormányzatnak. Mindazonáltal adómentes a termőföld bérbeadásból származó jövedelem, ha a termőföld haszonbérbe adása határozott időre kötött megállapodás (szerződés) alapján történik, és a haszonbérlet időtartama az 5 évet (az adómentesség feltételéül szabott időtartam) eléri.