A kínai és a magyar jegybankban mi a közös? Az MNB konferenciáján ez is szóba került

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2015. március végén indította el a Budapest Renminbi Initiative Konferenciát a kínai és a magyar központi bank közötti kapcsolatok erősítése érdekében, az MNB renminbi programjához hangolva. A konferencián idén megemlékeztek Magyarország és a Kínai Népköztársaság közötti diplomáciai kapcsolatok 75. évfordulójáról is.

Fókuszban a klímaváltozás és a zöld pénzügyek

Az online rendezvény fő témája a zöld pénzügy szerepe a renminbi (RMB) nemzetközivé válásában, valamint a Belt and Road Initiative (Egy övezet, egy út kezdeményezés) keretében megvalósuló kínai-magyar pénzügyi együttműködés jelene és jövője volt.

Az infláció lassítása és a pénzügyi stabilitás kialakítása terén hatékonyan működik mindkét jegybank, egy hosszú távú kihívás azonban folyamatos megoldási javaslatokat kíván: ez pedig a klímaváltozás.

A nemzetközi pénzügyi környezet közelmúltbeli fejleményei így egyre inkább összefonódnak a hosszú távú fenntartható gazdasági növekedés elérésére irányuló törekvésekkel, legfőképpen a zöld átállással.

Ez vonatkozik az renminbi-piacokra is, amelyek a zöld finanszírozás kulcsfontosságú forrásaivá váltak. Az RMB-ben denominált zöld alapok kínálatának további növekedése pedig kiváló lehetőséget kínál az elszámoló eszköz nemzetközivé válásához.

A környezetvédelem elszámolási egysége

A Magyarország számára is fontos panelbeszélgetésen elhangzottakból – amelyet Banai Ádám, az MNB ügyvezető igazgatója moderált – két témakört mindenképpen érdemes kiemelni: a zöld panda kötvényeket és a kereskedelmi bankok zöld finanszírozáshoz kapcsolódó pénzügyi termékeit. Az előbbi kötvények különösen fontosak, hiszen a külföldi szereplők – köztük Magyarország, valamint a multilaterális pénzügyi intézmények és vállalatok – aktívan kutatják a zöld adósság finanszírozását célzó kibocsátások előnyeit az RMB piacon.

Emellett Kína legnagyobb kereskedelmi bankjai is előkelő pozícióba helyezik a zöld pénzügyi termékeket, és forrásokat biztosítanak az innovatív vállalkozások, valamint a megújuló energiaprojektek számára. Kérdés, vajon ezek a lehetőségek hogyan hatnak a Magyarország és Kína közötti együttműködésre?

Penghui Jin, a People's Bank of China Shanghai Központ elnöke a panelbeszélgetést felvezető előadásában rámutatott:

a statisztikák szerint a határokon átnyúló, renminbiben végrehajtott fizetések volumene évről évre növekszik.

Véleménye szerint a nemzetközivé válás és a zöld pénzügyek szorosan kapcsolódnak egymáshoz, miközben az éghajlatváltozás elleni küzdelmet a nemzetközi közösség formálja külföldön.

A világ egyes országai és a befektetések pedig ösztönzik a vállalkozásokat egy új energiaipar kiépítésére, a New Energy autógyártásra és egyéb biztosítékokra, valamint elősegítik a zöld pénzügyi termékek innovációját és alkalmazását.

Forint- vagy devizakötvényekkel finanszírozható az államadósság?

Kurali Zoltán az Államadósság-kezelő Ügynökség vezérigazgatója a saját intézményének tevékenysége szemszögéből közelítette meg a renminbi nemzetközivé válásának és az elszámolási rendszer átalakulásának témakörét.

A szakember utalt az elmúlt időszakban, a globális kereskedelemben és elszámolásokban megjelenő látványosan emelkedő árakra, megjegyezve ugyanakkor, hogy ez alkalommal nem követte a folyamatot a jegybankok tartalékainak megosztása úgy, mint máskor. A csúcs 2020-ban volt, majd megindult az árak csökkenése.

A kínálat dollárban és euróban többszörösére nőtt, a koronavírusra adott válasz és az infláció kezelésének költségei is visszakerültek a gazdaságba. Kurali Zoltán megjegyezte: az Ügynökség a növekedési folyamatokhoz igazodik, követik a renminbi piaci megítélésének változását, s igazítják a részesedésüket az aktuális folyamatokhoz.

Összességében hosszú távon elkötelezték magukat a piac mellett, ami egyre fontosabbá válik

– fogalmazott az intézmény igazgatója.

Az Államadósság-kezelő Ügynökség vezérigazgatója tevékenységükkel kapcsolatban kifejtette: öt valutában bocsátanak ki papírokat, a központi államadósság több mint 70 százalékát a belföldi magyar külföld teszi ki, míg megközelítőleg 30 százalékát devizában denominált konstrukciókkal fedezik le. Dollárban, euróban, japán jenben és renminbiben jegyzik a konstrukciókat, ezek ugyanis a leglikvidebb valuták, egyszersmind a legszélesebb körben használt elszámolási megoldások – fűzte hozzá Kurali Zoltán.