A lakáshitelek is drágulnak az energiaválság miatt

Már most látható, hogy a jelzáloghitelezést is érinti az iráni háború miatti energiaválság: a hitelkamatok egyre magasabbak, mert a piaci szereplők inflációs nyomással és tartósan magas kamatszintekkel számolnak.

Bár a jegybankok hivatalosan nem emeltek kamatot, a közel-keleti háború gazdasági hatásai miatt Észak-Amerikában és Európában is hirtelen megugrottak a lakáshitel-kamatok – számol be a Financial Times.

A hitelintézetek a kormányzati hitelköltségek emelkedésére reagálnak, és arra számítanak, hogy az inflációs veszély miatt a hivatalos kamatlábakat is emelni kell majd, vagy későbbre tolódik olyan kamatcsökkentés, amit erre az évre vártak.

A 30 éves lejáratú lakáshitelek kamata 6,36 százalékra emelkedett az Egyesült Államokban, ami magasabb, mint a Federal Reservekamatvágási ciklusának megkezdése előtti szint. 

Nagy-Britanniában történt a legdrámaibb drágulás.

A kétéves, fix kamatozású lakáshitelek átlagos kamata áprilisra 5,1 százalékra ugrott a február végi 3,97 százalékról, ami komoly csapást mér a vásárlóerőre.

Németországban a jelzáloghitelek kamatai kb. 0,3 százalékponttal emelkedtek. A népszerű 10 éves hitelek kamata 3,6 százalékra nőtt, ami egy új, 350 000 eurós hitel esetében évi 1000 eurós pluszköltséget (összesen kb. 13 000 euró éves kamatot) jelent.

Banki szakértők szerint a kamatok hetek alatt zajló, hirtelen emelkedése nyugtalanságot okozott a piacon.

A bizonytalanság miatt sok lakásvásárló most megpróbálja gyorsan lezárni a hitelszerződését, mielőtt a költségek még tovább emelkednének.

Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapkamata 6,25 százalék, ami a régióban magasnak számít, az energiaárak drágulása miatt azonban nálunk is erősödik az inflációs nyomás, így alapkamat-csökkentésre később kerülhet csak sor.

A piacinál jóval alacsonyabb kamatú Otthon Start Program és a Demján Sándor Program kedvezményes, 3 százalékos hitelei azonban továbbra is kiemelkedően népszerűek a lakosság és a vállalkozások körében.