Adócsökkentés és béremelés - ezek a jövő évi költségvetés kulcsszavai

A jegybanki prognózisnál optimistább forgatókönyvre épül a jövő évi költségvetés, amely 3,1 százalékos GDP-növekedéssel és 3,7 százalékos inflációval számol, igaz, ezek már a korrigált számok, az eredeti növekedési terv 4,1 százalék volt.

A GDP bővülésének legfontosabb kockázata, hogy bekövetkezik-e a várva várt fordulat a beruházási aktivitásban: egyrészt a kedvezményes vállalkozói hitelek, az Otthon Start program és a lakossági kereslet felfutása hozhat érdemi fellendülést, másrészt a bizonytalan kilátások, az alacsonyabb konjunktúra és a kevesebb uniós támogatás visszafogja a beruházási kedvet.

Egyes uniós operatív programok (a lakáskorszerűsítéseket is tartalmazó Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program, az Integrált Közlekedésfejlesztési és a Terület- és Településfejlesztési programok) 55 százalékához, illetve a járvány után létrehozott Helyreállítási és Ellenállóképességi Alap (RRF) forrásaihoz továbbra sem fér hozzá Magyarország. 

Ennek ellenére az uniós forrásokból jövőre 1700 milliárd forintot remél a kormányzat, közel 800 milliárd forint uniós befizetés mellett.

Kiemelendő, hogy az RRF pénzek lehívásával kapcsolatos megállapodás elhúzódása miatt különösen nagy a végleges forrásvesztés esélye.

További kockázat, hogy a nettó export mennyiben járulhat hozzá a növekedéshez, a magasabb vámszintek ugyanis kedvezőtlenül befolyásolják a külpiacokra termelő szektorokat, ezzel párhuzamosan a hazai fogyasztás élénkülése a nettó importot erősíti.

A jövő évi gazdasági növekedés fő húzóereje a fogyasztás lesz az idei évhez hasonlóan: a reálbérek emelkedése, a háztartások jövedelmének bővülése, az édesanyák szja-mentességi körének bővítése, a Demján Sándor Program kifizetései, és az otthonteremtési támogatások, melyek pozitívan hatnak a fogyasztásra.

A lakossági reáljövedelmek 4,5 százalékkal emelkednek, többek között

• a 10 százalék körüli béremelkedés (a versenyszférában ennek mértéke még kérdéses)
• a családi adókedvezmények megduplázása,
• az szja-mentességi kör bővülése: a 40 év alatti, kétgyermekes édesanyák szja-mentessége,
• a hathavi fegyverpénz kifizetése,
• a tanári béremelések folytatása,
• a 10 ezer fő alatti településeken az önkormányzati tisztviselők bérének 15 százalékos emelése, és
• a 14. havi nyugdíj negyedének folyósítása miatt.

Így nagyságrendileg 600-650 milliárd forinttal több lehet a fogyasztáshoz kapcsolódó adóbevétel, és a különadókból is jelentős pluszforrás várható elsősorban a bankadó emelése miatt. A biztosítási adó kivételével az összes különadóból többletbevételt vár a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Jövőre kevesebbet kell majd kamatkiadásra fordítani a csökkenő kamatszintek miatt, és az alacsonyabb energiaárszint miatt a rezsitámogatásokra is kisebb összeget terveztek.

Egyes ipari nagyberuházások is beérnek 2026-ban, így innen is várható GDP-növekedés és plusz adóbevétel.

Ugyanakkor a védelmi kiadások kötelező növelése, a Rearm Europe plusz kiadásai nagyobb terhet rónak a költségvetésre, kérdéses azonban, hogy ezen kiadások elszámolása hozzáadódik-e majd végül a hiányhoz.

Összességében az adócsökkentésekkel párhuzamosan magasabb áfa, jövedéki adó, tranzakciós illeték és különadó-bevétellel számol a kormány, de megszorítások nem olvashatók ki a költségvetésből.

Kérdéses ugyanakkor, hogy – az idei évhez hasonlóan – mi lesz, ha nem jön össze a most tervbe vett 3,1 százalékos növekedés, és csak szerényebb bővülésre, így adóbevételre lehet csak számítani.

Jelen állás szerint a kormány – a bankadó emelésével és a rendkívüli kormányzati intézkedések tartalékainak zárolásával - 5 százalékos GDP-arányos hiánnyal kalkulál, ami 5055 milliárd forintot jelent, mindez jelentős eltérés az eredeti költségvetési javaslatban szereplő 4218 milliárd forint deficithez képest. 

A módosítást az alacsonyabb GDP-bővülés és a kiadások emelkedése indokolja. Várhatóan sem a költségvetési hiány, sem az államadósság-ráta nem változik jövőre.