Állampapír: mikor vegyek inflációkövető államkötvényt?

A bevezetőben feltett kérdések egyszerű állításába biztosan bele lehetne kötni, lehetne őket pontosítani. De mégis érdemes megmagyarázni azt a furcsa jelenséget, szaknyelven az inverz hozamgörbét, ami miatt a magyar állampapírpiacon a hosszabb futamidőkre rendszeresen alacsonyabbak az évesített kamatok. Ahogyan azon is érdemes elgondolkodni, hogy ilyen piacon mi a jó befektetési taktika.

Mikor jó az inflációkövető papír?

Ezt az elméleti kérdést alaposan ki fogjuk vesézni, de azért annak érzékeltetésére, hogy milyen nehéz is egy ilyen kamatokat és futamidőket tartalmazó döntés, nézzük meg a legnépszerűbb terméket a PMÁP inflációkövető állampapírt ilyen aspektusból!

Ha egy tankönyvben utána olvasunk, vélhetően azt találjuk, hogy amennyiben félünk az infláció emelkedésétől, vegyünk változó kamatozású, inflációkövető állampapírt, mert annak hozama majd emelkedik az inflációval!

Most pedig nézzünk végig egy érdekes számpéldát, meg fogunk lepődni!

A modell csökkenő inflációban

Képzeljünk el egy olyan 3 éves, 2025-2027 inflációkövető állampapírt, ami mindig egy százalékkal fejeli meg az előző évi inflációt.

Ha így néz ki az inflációs pálya:

2024-ben 9 százalék,

2025-ben 7 százalék

2026-ban 5 százalék,

2027-ben 3 százalék,

akkor egy 3 éves papír 2025-ben 10 százalékot, 2026-ban 8 százalékot, 2027-ben 6 százalékot fizet, vagyis a 2025-2027-es időszakban átlagosan 5 százalékos inflációt hozó időszakban átlagosan 8 százalékot, ami 3 százalékos átlagos reálhozam.

A modell növekvő inflációban

Nézzünk meg most egy emelkedő inflációs időszakot, vagyis az infláció ebben a modellben legyen

2024-ben 3 százalék,

2025-ben 5 százalék,

2026-ban 7 százalék,

2027-ben 9 százalék.

Ebben a helyzetben ugyanez a papír 2025-ben 4, 2026-ban 6, 2027-ben 8 százalékot, vagyis 2025-2027-et tekintve egy 7 százalékos átlagos inflációs időszakban 6 százalékot fizet átlagosan, mínusz 1 százalék lett a reálhozam.

Aki követte ezt a példát, az meggyőződhetett róla, hogy amennyiben rövid az államkötvény futamideje, akkor egy emelkedő trend idején rosszabb az inflációkövetés, mint az infláció esése idején.

Hozzá kell tenni, hogy ha hosszabb a befektetési időszak, mondjuk 7-8 év, akkor abban bízhatunk, hogy az államkötvény már hozza azt az egy százalékos reálhozamot, amit ígért. A fenti furcsaságot a rövid futamidő generálta.

Inverz hozamgörbe

Írásunk innentől elsősorban arról a furcsa jelenségről szól, hogy a jelen állampapírpiacon minél hosszabb ideig adunk kölcsön az államnak, vagyis minél hosszabb időre mondunk le a pénzünk használatáról az állam javára, annál kisebb éves hozamra számíthatunk.

Mutatjuk is ezt egy táblázatban. A szeptember 12-i állampapírpiaci referenciahozamok azt jelzik, hogy mekkora egy adott állampapír futamideje és ahhoz milyen évesített hozam párosul.

Forrás: ÁKK

Maga a hozamgörbe szakkifejezés tehát azt mutatja, hogy milyen éves szintre vetített hozamot érhetek el a különböző időtávra kibocsátott kötvényekkel. Egy átlagos piacon igaz a racionális állítás, vagyis minél hosszabb távra mondunk le pénzünk használatáról, annál magasabb éves hozamra vagyunk jogosultak. A hozamgörbe akkor inverz, ha a minél hosszabb időtávra lekötött pénzünkkel, egyre alacsonyabb éves hozamot tudunk elérni.

2023. szeptemberi adatok szerint éven belüli befektetésekkel évi 9 százalék feletti, öt–tíz éves befektetéssel azonban csak éves szinten 7 százalékos hozamban bízhatunk, még hosszabb időtávra már nagy különbség nincsen, de már csak évi 6,8 százalékot kaphatunk.

Pedig el is lehet adni

Sok kérdés juthat erről az eszünkbe:

Az állampapírpiacon élénk a likviditás, nem járunk jobban, ha megvesszük a legjobb hozamú papírokat, aztán legfeljebb kiszállunk belőlük?

Miért kötnénk le a pénzünket hosszabb időre, ha ezzel éves szinten kevesebb kamatra vagyunk jogosultak?

A helyzet azonban egyáltalán nem egyértelmű, az inverz hozamgörbe indokolt lehet, és egyáltalán nem biztos, hogy azzal a papírral járunk jól, aminek nagyobb a hozama, illetve azzal rosszul, aminek kisebb a hozama.

Az elkövetkezendő hónapokban és jó esetben, az elkövetkezendő években ugyanis a gazdaságpolitika megalapozottan ígéri azt, hogy Magyarországon az infláció gyorsan apadni fog. A pénzromlás mértékének csökkenését szinte biztosan követni fogja a kamatszint apadása, vagyis az állam, illetve a bankok által kínált kamatok zsugorodása is.

Hiába tűnik ezek után most rossz befektetésnek egy ötéves állampapír 7 százalékos hozammal, ha egy év múlva az inflációt sikerül 5 százalékra leszorítani, akkor ebben az időben már reálisan csak 5-6 százalékos lesz az éves kamatok szintje.

Vagyis lesz időszak, amikor az emberek már csak 5-6 százalékos állampapírt vehetnek, akinek ekkor még évekig megvan az a papírja, amelyben az állam 7 százalékos éves hozamot garantált, ő majd extraprofitot ér el.

Az inverz hozamgörbe tehát annak a lenyomata, hogy a befektetők azt látják, hogy most bizonyos adatok rosszak (magas az infláció, magasak a kamatok), de abban bíznak, hogy ezek az adatok jobbak lesznek (csökken az infláció és csökkennek a kamatok).

Aki tehát rövid távon a piaci szintnél alacsonyabb kamatokkal is megelégszik, jó eséllyel a későbbi években a többieknél magasabb kamatot kaphat. Aki pedig most rámegy a legjobb ajánlatokra, az egy évig biztos veri a hosszú távú befektetőket, de utána már olyan helyzetbe kerülhet, amikor csak jóval rosszabb papírokat találhat.

Ma ez a választás, aztán majd meglátjuk.

Ha a ma reméltnél gyorsabban csökken az infláció, akkor azok nyernek, akik az inverz hozamgörbe végén, vagyis hosszabban fektetnek be.