Ársokkok hatása alatt a forint, de a magas kamat védi

Míg február végén a forint még viszonylagos stabilitást mutatott, a globális energiaárak emelkedése, a magyar gazdaság kiugró energiafüggősége és a választások miatt beárazott bizonytalanság nyomán többet veszített erejéből, mint azt a fundamentumok okozták volna. 

A forint annak ellenére rosszabbul teljesített, mint a zloty és a korona, hogy a hazai alapkamat (6,25%) magasabb, mint a lengyel (3,75%) és a cseh (3,50%).

Kettős nyomás alatt a forint

A forint a február végi 375-ös szintről a 395-ös szintig esett az euróval szemben, és a dollárhoz képest is jelentős gyengülést könyvelt el, amiben az erősebb dollár is belejátszik.

A legközvetlenebb negatív hatást a globális energiapiacok jelentik: az iráni háború és a Hormuzi-szoros lezárása miatt az európai földgáz (TTF) ára márciusban megduplázódott, a Brent nyersolaj pedig közel 60 százalékos drágulás után 113 dollár fölé emelkedett. 

Magyarország számára ez a kettős ársokk különösen fájdalmas, mivel az ország energiaimport-függősége kiemelkedő. Az import megugrása miatt a gazdaságnak így több devizát kell eladnia az energia beszerzéséhez, ami folyamatos eladási nyomást gyakorol a forintra. 

Ezzel párhuzamosan megjelent az importált infláció veszélye is: a drága energia beépül a termelési és szállítási költségekbe, ami megállíthatja a korábbi hónapok kedvező inflációcsökkenési trendjét.

Miért gyengült többet a forint?

Regionális összevetésben a forint látványosan alulteljesítő a lengyel zlotyhoz és a cseh koronához képest. 

Míg Prága és Varsó diverzifikáltabb energiabeszerzéssel és stabilabb uniós forrásbeáramlással rendelkezik, addig Magyarországon nagyobb kockázat alakult ki a Barátság kőolajvezeték megrongálása és elzárása miatt is, így a forint hevesebben reagált az olajár-emelkedésre. 

A sérülékenységet fokozza, hogy a piacok a költségvetési hiány megugrásától és a politikai bizonytalanságtól tartva kockázati prémiumot áraznak a forintba. Továbbá az uniós források egy részének zárolása is kockázati tényező a forint esetében.

Ezzel szemben a cseh korona továbbra is a régió menedékdevizája maradt, a zlotyt pedig a stabil kamatkörnyezet és a folyamatosan érkező uniós pénzek védik.

A nemzetközi színtéren a dollár globális erősödése tovább rontotta a helyzetet.

A befektetők a háborús félelmek miatt a biztonságos menedéknek számító amerikai devizába menekültek, miközben az euró védekező pozícióba kényszerült az európai stagflációs félelmek és az energiafüggőség miatt. 

Az euró/dollár árfolyam 1,17-ről 1,14 közelébe esett, ami a forintot dupla nyomás alá helyezte: gyengült a már eleve gyengélkedő euróhoz képest, miközben a dollárral szemben rekordgyorsasággal veszített értékéből.

Hangsúly az óvatosságon

Ebben a feszült környezetben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és az Európai Központi Bank (EKB) is óvatosságra váltott. 

Az EKB a március 19-i ülésén leállította a kamatvágásokat, a Magyar Nemzeti Banktól pedig a piacok a 6,25%-os alapkamat hosszabb távú tartását és szigorú, „héja” hangvételű retorikát várnak a forint és az árstabilitás védelme érdekében.

Az elemzői konszenzus szerint a választásokig hátralévő időszakban további ingadozás várható a forint árfolyamában, különösen az energiaellátásra és -árakra vonatkozó hírekre reagálhat kilengésekkel a forint.

A választás előtt a befektetők jellemzően zárják forintpozícióikat, mert nem szeretik a politikai bizonytalanságot, a szavazás után így kisebb lehet a forint volatilitása.

A forintra azonban továbbra is nyomást helyez az erősebb dollár, és annak az euróhoz képest magasabb alapkamata, vagyis a dollár kamatelőnye, valamint az európai gazdaságok nagyobb energiaimport-igénye.

A közel-keleti háború miatt az EKB 2026-ra vonatkozó inflációs várakozását 2,6%-ra emelte (a korábbi 1,9%-ról).

Christine Lagarde elnök szerint

a háború felfelé mutató kockázatokat jelent az árakra és lefelé mutató kockázatokat a gazdasági növekedésre nézve.

A piacok korábban további vágásokra számítottak 2026-ban, de a határidős ügyletek alapján most már felmerült, hogy az év végén akár kamatemelésre is szükség lehet az euóövezetben, ha az energiaárak tartósan magasan maradnak.