Előrejelzések 2024-ben és 2025-ben: komoly potenciál a magyar gazdaságban
Pénzügy2023-ban és 2024-ben hat intézmény is növekedést várt Magyarországon a rákövetkező, tehát a 2024-es és 2025-ös évre. A kormányzat, az Magyar Nemzeti Bank (MNB), a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Világbank és az Európai Bizottság prognózisai azonos irányba mutattak 2024-re vonatkozóan. A legalacsonyabb növekedést az OECD és az Európai Bizottság várta, míg a legmagasabbat a kormányzat és az IMF. 2025-re vonatkozóan hasonló a kép, ugyanis stagnálás és visszaesés nem szerepel a számításokban. A magyar kormányzat tehát koránt sincs egyedül a pozitív előjelű előrejelzései kapcsán és növekedési potenciál azonosítható a gazdaságban.
2024-hez hasonlóan 2025-ben is növekedést várnak a mértékadó nemzetközi intézmények és elemző intézetek a magyar gazdaságtól.A kormányzat 2023 augusztusában úgy nyilatkozott, hogy amíg 2023 az infláció letörésének az éve volt, a 2024-es év a gazdasági növekedés újraindításának éve lesz - írja cikkében az Oeconomus.Az előrejelzések 2,5-3,0%-os növekedésről szóltak.Az akkori érvelés szerint a növekedés újraindítását a hitelezés helyreállása, a beruházási aktivitás növekedése, az exportteljesítmény fenntartása és a munkaerőpiaci aktivitás további növelése mellett a reálbérek határozott növekedése következtében bővülő fogyasztás is jelentős mértékben támogatja majd. Az IMF 2023-ban közzétett jelentése szerint a magyar gazdaság 2024-ben várhatóan 2,3%-os GDP-növekedést ér el. Szerintük akkor a növekedést a belföldi fogyasztás és a külső kereslet élénkülése és a befektetési környezet stabilizálódása befolyásolta. A belföldi fogyasztás kapcsán azt emelték ki, hogy a fogyasztás javulása hajthatja a növekedést, amit a reálbérek emelkedése és a csökkenő infláció támogat. Rámutattak továbbá, hogy a 2023-ban tapasztalt magas inflációs szint csökkenése a háztartások vásárlóerejének javulását eredményezi, ami pozitívan hat(hat) a fogyasztási kiadásokra. A külső kereslet élénkülése tekintetében arra számítottak, hogy a globális gazdaság mérsékelt javulása várható, amely növeli a magyar exportkeresletet.
Ezen túl azt is kiemelték, hogy az autóipari beruházások és az elektromos járművek gyártása növeli az exportlehetőségeket. Végezetül a befektetési környezet stabilizálódása kapcsán azt emelték ki, hogy az állami és magánberuházások várható javulása támogathatja a GDP-növekedést, különösen az EU-s források újraindulásával.
Az Európai Bizottság 2023-ban közzétett előrejelzése szerint Magyarország reál GDP-növekedése 2024-ben várhatóan 2,4% lesz.Az okok között a gyenge belföldi kereslet, a beruházási aktivitás csökkenése és a gyenge exportteljesítmény húzódik meg. Az Európai Bizottság szerint a háztartások magas eladósodottsága és a csökkenő fogyasztás gátolja a belső kereslet bővülését és az infláció még mindig érezhetően magas, ami visszafogja a reálbérek növekedését.
A beruházási aktivitás csökkenése kapcsán arra mutattak rá, hogy az EU-s források visszatartása és az alacsony állami beruházási aktivitás tovább gyengíti a gazdasági növekedést. Emellett kiemelték, hogy a magánszektor beruházásai visszaestek a magas kamatlábak és a gazdasági bizonytalanság miatt. A gyenge exportteljesítmény kapcsán azt jegyezték meg, hogy az európai recesszió kockázatai és a német gazdaság lassulása negatívan befolyásolja a magyar exportot. Az autóipari gyártás problémái és az ellátási láncok fennakadásai ráadásul tovább nehezítik a helyzetet.
A teljes elemzés itt olvasható
