Mibe fektetnek most a legvagyonosabbak?

Globálisan mintha mindig csak nőnének a különbségek. Vagyis a leggazdagabbak egyre jobban ellépnek a többiektől, mert egyre gazdagabbak lesznek. De vajon miért? Nagyobb megtérülésű befektetéseket választanak? Jobb cégvezetőket, ügyvédeket, vagyonkezelési szakembereket tudnak megfizetni? Informáltabbak, mint mások? Vagy egyszerűen csak tényleg okosabbak?

Nagy pénz, nagy gond

Kis pénz kis foci, nagy pénz nagy foci – tartja a régi bon mot, amit még Puskás Öcsihez kötnek, vagyis jobban játszottak a sztárok, ha több pénz múlt a meccsen. A gazdagok aktuális helyzetére gondolva, azt is mondhatnánk, hogy kis pénz - kis gond, nagy pénz - nagy gond.

Vagyis a mostani nagyon hektikus világgazdaságban, amikor itt volt a járvány, itt van az infláció, itt van az új hideg-, vagy sajnos a szomszédunkban nagyon is valóságos háború, nagyon sok kérdés merül fel egy igazán vagyonos megtakarító előtt is.

• Devizában, vagy forintban érdemes befektetni?
• Kivel hasznos együtt dolgozni, ki ért hozzá?
• Egyáltalán hány céggel kell kapcsolatba lépni?

Ázsiát egy globális cég jobban érti, de Magyarországot talán egy hazai szolgáltató ismeri jobban. Annyiféle eszköz van, bitcoint, devizát, aranyt, festményt, vagy részvényt ugyanattól kell venni, érthet hozzá a privátbankár, vagy mindenre kell külön szakember?

De miért a leggazdagabbak?

A bevezetőben felvetett kérdésre visszatérve, az mindenesetre egészen biztos, hogy a milliárdosok a lehetőségeket jobban használják ki. Ennek olykor van érthető alapja. Egy korábbi példával, lehet, hogy az Egyesült Államok széles rétegeinek nem a globalizáció az érdeke, nem az, hogy a leghatékonyabb módon épüljenek gyárak Délkelet-Ázsiában, hanem az amerikai munkahelyek megtartása, de azok a szupergazdagok, akik befektetőként ki tudták használni az ázsiai munkaerőt, azoknak csak nőtt a vagyonuk.

Ugyanakkor érdemes megfigyelni, hogy bár a befektetéseknél is a gazdagoknak van általában lehetőségük a drágább, összetettebb konstrukciókat megfizetni, illetve ők jobban ki tudnak tartani egy átmenetileg veszteséges pozíció mellett, de azért arra is van példa, hogy a nagyon gazdagok valamiből kimaradnak. Például az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) egy adott, vonzó állampapírt csak bizonyos befektetési összegig enged lejegyezni.

Új eszközök

A Blochamp Capital hagyományos privátbanki konferenciáján mindenesetre nagyon sok hazai szakember beszélt ezekről a kérdésekről. Ha a magyar privátbanki, prémiumbanki piacra nézünk, nagyjából a lakosság 3-6 százalékáról beszélünk, hiszen a privátbankok 300 ezer számlát kezelnek, ami házastársakkal azért biztosan többeket érint. A magyar gazdagok egyébként annyira nem gazdagok, ha regionálisan nézzük, de azért van két dollármilliárdosunk is, Csányi Sándor, Mészáros Lőrinc.

A vagyon szépen gyarapodik is, 2010-ben a privátbankárok által kezelt vagyon Magyarországon 2349 milliárd forint volt, 2023-ban már 7400 milliárd forint.

Karagich István, a Blochamp vezetője elmondta, hogy az új privátbanki vagyonok nagyon koncentráltan képződnek, azaz a leggazdagabbak nem túl széles kasztján belül is a legesleggazdagabbak gyarapodnak igazán.

Ami pedig a befektetések célpontját illeti, a magas infláció és a magas kamatszint itthon is előtérbe helyezte az állampapírokat és a kötvényalapokat, vagyis a legszofisztikáltabb befektetők is szívesen rámennek a magyar állam kiszámítható megtérülést ígérő megtakarítási termékeire.

Ugyanakkor új trendek is érvényesülnek, a személyes találkozókat kezdi kiváltani a digitalizáció (videochat), ahogy a sokszor innovatív szupergazdagok is érdeklődést mutatnak a mesterséges intelligencia, vagy akár a kriptoeszközök iránt.

Forintóvatosság

A privátbanki ügyfeleknél arányaiban több a deviza-befektetés, mint egy átlagos megtakarítónál. Juscsák György (JP Morgan) ugyanakkor úgy véli, hogy most a külpolitikai viharok miatt (vagyis ha nem jutunk hozzá a brüsszeli forrásokhoz), nem túlzottan rózsás a forint jövője.

Ám a szakember azt is elmondta, hogy minden előrejelzéssel kapcsolatban érdemes leszögezni, hogy most igazán van ok a szerénységre. Vagyis a klímaváltozás, vagy az orosz-ukrán háború miatt olyan kiszámíthatatlan lett a világ, hogy kevesen tudnak őszintén határozottságot mutatni.

A szakember szerint ezek az ügyek beárazhatatlanok, ilyenkor nem segít az elemzői tapasztalat, de azt biztosan nem látja, hogy miképpen tudna az orosz-ukrán front úgy változni, hogy ne eszkalálódjon tovább a helyzet.

Loncsák András, az Alfa Alapkezelő elemzője is azt hangsúlyozta, hogy általában az a fő kérdés, hogy hogyan lehet sok pénzt keresni, de van, amikor legalább olyan fontos az, hogy miképpen lehet nem elbukni a pénzt.

Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) vezérigazgatója pedig elmondta, hogy 2010 óta a magyar megtakarítók portfóliójában arányaiban végre nőtt a részvénytartás és a BÉT célja az, hogy ne csak a nagy blue chipek iránt legyen kereslet, de a kisebb kapitalizációjú papírok (small cap, midcap) is legyen érdeklődés.

Ki legyen a partner?

Mindenesetre a konferencia résztvevői nagyjából megegyeztek abban a kérdésben, hogy bár az egyes szolgáltatók egymással kőkeményen versenyeznek, de olykor ki is egészítik egymást.

A magyar szakemberek éleslátóbbak, akár gyorsabbak is, ha magyar eszközről van szó. Érzik, ha már nagyon olcsó az OTP, vagy ha már indokolatlanul alulárazott a magyar államkötvény, és hamarabb beszállnak, a külföldiek később ülnek fel ezekre a vonatokra.

Viszont az igazán globális trendeket, egy ázsiai, amerikai, vagy közel-keleti befektetést, vagy akárcsak egy globális demográfiai trendet, ESG-hullámot egy nemzetközi ház globális tapasztalataival jobban meg lehet érteni.