Mire számít a jegybank? - Óvatos megközelítés indokolt

A Monetáris Tanács a 2023. június 20-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2023. június 21-i hatállyal a jegybanki kamatlábaknak az alábbi szerkezetéről döntött:

Kettősség jellemzi a globális gazdasági kilátásokat

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A jegybank elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a Kormány gazdaság-, illetve környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját - olvasható az MNB közleményében. 

A globális gazdasági kilátásokat továbbra is kettősség jellemzi. 2023-ban a fejlett országokban várhatóan lassul a kibocsátás növekedési üteme, míg a feltörekvő országok esetében a tavalyihoz hasonló növekedés várható. A legtöbb ország munkaerőpiacát feszesség jellemzi. A keresleti és kínálati tényezők következtében korrigáló energiaárak enyhítik az európai energiaválság negatív hatásait, ami a kontinens konjunktúrakilátásainak javulását vetíti előre. Ugyanakkor a folytatódó orosz-ukrán háború és az elhúzódóan magas inflációs környezet lefelé mutató növekedési kockázatokat okoz.

Globálisan folytatódott a dezinfláció. A világgazdaság lassulása, az energia- és a nyersanyagárak korrekciója, illetve a nemzetközi szállítási költségek csökkenése az inflációs ráták folytatódó süllyedését vetíti előre. A magas szinten ragadó maginflációs mutatók azonban arra utalnak, hogy az árstabilitás újbóli elérése a korábban vártnál hosszabb folyamat lehet.

A befektetői hangulat eleinte romlott, majd összességében javult az előző kamatdöntés óta. Az amerikai bankcsődök lecsengését követően enyhültek az Európára is átterjedő piaci turbulenciák. Emellett csökkent a volatilitás a globális pénzpiacokon, ami főként az amerikai adósságplafonnal kapcsolatos viták lezárásához volt köthető. Az olajárak magas volatilitás mellett enyhén mérséklődtek, miközben az európai gázárak emelkedtek az elmúlt hónap során. Az orosz-ukrán háború jelentette bizonytalanság továbbra is negatívan befolyásolja a kockázatvállalási hajlandóságot.

A Federal Reserve (Fed) júniusi kamatdöntő ülésén változatlan szinten tartotta az irányadó ráta célsávját, az Európai Központi Bank (EKB) pedig 25 bázispontos kamatemelést hajtott végre. A piaci várakozások szerint a Fed és az EKB a kamatemelési ciklusának végéhez közeledik, ugyanakkor a két jegybank az év végéig további kamatemeléseket helyezett kilátásba.

2023 első negyedévében 0,9 százalékkal mérséklődött a hazai GDP. Jelentősen csökkent az ipar és az építőipar teljesítménye, amit a mezőgazdasági termelés és az állami szolgáltatások bővülése csak részben ellensúlyozott. Áprilisban tovább mérséklődött az ipari és az építőipari termelés, valamint a kiskereskedelmi forgalom. A lakossági bizalmi indikátor továbbra is alacsony szinten alakul. A munkaerőpiac változatlanul feszes, a munkanélküliségi ráta 3,9 százalék volt áprilisban.

2023-ban a csökkenő reálbérek, a vállalati költségek emelkedése, valamint az óvatossá váló fogyasztói és beruházói döntések egyaránt hozzájárulnak a belső kereslet visszaeséséhez, míg a nettó export támogatja a kibocsátás bővülését. Az idei gazdasági teljesítményt a tavalyi aszályos év után korrigáló mezőgazdasági növekedés is javítja. A hazai GDP 2023-ban 0,0–1,5 százalékkal, 2024-ben 3,5–4,5 százalékkal, míg 2025-ben 3,0–4,0 százalékkal bővül.

Csökkent az infláció

Májusban gyorsuló ütemben csökkent az infláció. A fogyasztói árak éves összevetésben 21,5 százalékkal emelkedtek, miközben havi alapon az elmúlt években tapasztalt emelkedéstől eltérően 0,4 százalékkal csökkentek. A maginfláció 22,8 százalékon alakult. A fogyasztóiár-index 2,5 százalékponttal mérséklődött áprilishoz képest. Az infláció lassulása a termékek széles körében jelentkezett. A maginfláción belül a legtöbb termékkör árdinamikája mérséklődött, egyedül a piaci szolgáltatások árindexe nőtt tovább a banki szolgáltatások áremelkedése miatt. Mind a lakossági, mind a vállalati inflációs várakozások mérséklődtek.

A következő hónapokban folytatódik a hazai infláció és maginfláció gyors ütemű csökkenése. 2023 folyamán egyre markánsabban jelentkezik a szigorú monetáris politika, a csökkenő globális nyersanyagárak, a mérséklődő hazai fogyasztás és a kormányzat piaci versenyt erősítő lépéseinek árleszorító hatása. A dezinfláció üteme tovább gyorsul, így az év végére várhatóan egyszámjegyűvé válik az infláció. A piaci szolgáltatások jelentős áremelkedése miatt a maginfláció csak lassabb ütemben csökkenhet. A jövő évre várt inflációs pálya az adóintézkedésekhez köthetően enyhén feljebb tolódott márciushoz képest, így a fogyasztóiár-index 2025 elején tér vissza a jegybanki toleranciasávba. Éves átlagban az infláció az idei évben 16,5–18,5 százalék között, 2024-ben 3,5–5,5 százalék, míg 2025-ben 2,5–3,5 százalék között alakulhat.

A költségvetési hiány mérséklődése az idei évben tovább folytatódik. A 2023. évi deficitre vonatkozó költségvetési előirányzat 3,9 százalék. Az eredményszemléletű hiánycél a 2024. évi költségvetési törvény alapján 2024-ben 2,9 százalék, míg 2025-ben 1,9 százalék. Az államadósság-ráta az előző év végi 73,3 százalékról a gazdasági növekedésnek és a hiány mérséklődésének köszönhetően 2023 végére 70 százalék alá, majd az előrejelzési horizont végére 65 százalék alá csökken.

Javuló külső egyensúly

Folytatódott a külső egyensúlyi folyamatok javulása. A folyó fizetési mérleg egyenlege 2023. áprilisban egyensúly közelében alakult. A külső egyensúly trendszerű javulása mögött a kedvezőbb energiaegyenleg és cserearányok, a belföldi kereslet alkalmazkodása és az export dinamikus növekedése áll. Az idei évben a folyó fizetési mérleg hiánya a javuló külkereskedelmi egyenleggel párhuzamosan a márciusban vártnál kedvezőbben, a GDP 2-3 százaléka körüli szinten alakul. 2024-ben az elmúlt időszakban kiépült új exportkapacitások termelésbe állásával, valamint a normalizálódó világgazdasági környezettel, azon belül is elsősorban az energiaárak mérséklődésével folytatódik a külkereskedelmi egyenleg és a finanszírozási képesség javulása.

Három forgatókönyv

A Monetáris Tanács a júniusi Inflációs jelentés alapelőrejelzése körül három alternatív forgatókönyvet emelt ki. A kínálati korlátok gyorsabb oldódását bemutató forgatókönyvben a globális ellátási láncok problémáinak rendeződése, illetve az energia- és a nyersanyagárak mérséklődése erőteljesebben gyűrűzik be a hazai termelési folyamatokba, ezáltal alacsonyabb inflációs és magasabb növekedési pályát eredményez. Az elhúzódóan alacsonyabb fogyasztást bemutató forgatókönyv alacsonyabb növekedési és inflációs pályával áll összhangban. Az inflációs várakozások tartós megemelkedését feltételező forgatókönyv az alappályához képest magasabb inflációs és némiképp alacsonyabb növekedési pályával számol.

Az alapkamat nem változik, ám csökken az irányadó kamat

A Monetáris Tanács megítélése szerint az árstabilitás elérése érdekében továbbra is a szigorú monetáris kondíciók fenntartása szükséges. A Tanács a mai ülése során az alapkamatot 13 százalékon tartotta. Az alapkamat jelenlegi szintje megfelelő a fundamentális inflációs kockázatok kezelésére.

A Monetáris Tanács megítélése szerint a továbbra is kedvező kockázati környezet lehetővé teszi, hogy a jegybank folytassa a kamatkörnyezet normalizációját. Ezek alapján a Tanács mai ülése során június 21-i hatállyal a kötelező tartalék választható részére fizetett kamatot 100 bázisponttal, 17 százalékról 16 százalékra, valamint a kamatfolyosó felső szélét jelentő O/N fedezett hiteleszköz kamatát szintén 100 bázisponttal 18,5 százalékra csökkentette. A Tanács az egynapos betéti gyorstenderek és devizacsere-tenderek esetében is 100 bázisponttal alacsonyabb kamatszint alkalmazását tartja indokoltnak.

A Monetáris Tanács megítélése szerint a monetáris transzmisszió erősítése előretekintve is kiemelten fontos az árstabilitás eléréséhez. Ennek érdekében a jegybank a bankközi forintlikviditás hosszabb távú lekötését célzó eszközöket a következő időszakban is alkalmazza.

A Monetáris Tanács megítélése szerint az alapkamat jelenlegi szintjének fenntartása biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását és az inflációs cél fenntartható módon történő elérését. A pénzpiaci stabilitás előretekintve is kulcsfontosságú az árstabilitás eléréséhez. A jelenlegi környezetben óvatos és fokozatos megközelítés indokolt. Az MNB folyamatosan értékeli a nemzetközi pénzpiaci folyamatok hazai kockázati környezetre gyakorolt hatásait, a beérkező makrogazdasági adatokat, illetve az inflációs kilátások alakulását. A javuló kockázati megítélés fennmaradása esetén a jegybank folytatja az egynapos tenderek kamatkondícióinak további fokozatos közelítését az alapkamathoz.