Most lehet sokat keresni a részvényekkel?

A történelemben rendkívül ritkán estek 50 százalékot vagy annál többet a fejlett nemzetközi részvénypiacok. Ebből kifolyólag statisztikai alapon, ha egy index leradírozza a korábbi teljesítményének 35 százalékát, akkor már megérheti részvényeket vásárolni hosszú távú szemlélet mellett. A mélypontok után eddig ugyanis mindig brutális emelkedés következett. Csak ki kellett várni.

A gazdasági környezet jellemzően később kezd javulni

A pozitív fordulat a piacokon általában megelőzi a makrogazdasági fordulatot. A részvények hozzávetőlegesen akkor kezdenek el emelkedni, amikor a gazdasági indikátorok elérik a mélypontjukat.

Példának okáért az amerikai Philly Fed feldolgozóipari beszerzési menedzserindex 40 éves mélypontra esett vissza az elmúlt napokban. Ilyen alacsony szinteken még a 2008-as világválság idején sem volt a mutató.

A feldolgozóipari és szolgáltatói beszerzési menedzserindexek mellesleg világszerte történelmi mélypontok közelében tartózkodnak.

Nincs már annyi eladó

A piacok szabadesésének következtében kitisztult a pozícionáltság, azaz már nincs annyi eladó. A befektetési alapok és egyéb intézmények készpénzállománya is meredeken növekszik, a potenciális vevőkör egyre erősebb. A részvények árazottsága is visszasüllyedt reálisabb szintekre.

További árulkodó jelek

Az abszolút kockázatmentesnek tartott német és amerikai kötvényhozamok történelmi mélypontok közelében vannak. A menekülő tőke és a jegybanki kötvényvásárlások megtették a hatásukat.

A 10 éves német kötvények mínusz 0,5 százalékos, míg a 10 éves amerikai kötvények 0,6 százalékos hozam mellett forognak. Ha a befektetők szeretnének értelmezhető hozamot realizálni, akkor előbb utóbb részvényeket kell venniük.

Másfelül a piaci hangulat negatív, a kilengéseket, avagy a volatilitást mérő VIX index 2008 óta nem látott szintekre emelkedett. Véget ért tehát az elmúlt években látott abnormálisan alacsony volatilitás korszaka. A csúcsokon lévő piaci volatilitás általában jó kontraindikátorként funkcionál, azaz viszonylag jól jelzi előre a fordulópontok eljövetelét.

Ha a jegybankok pánikba esnek…

Nagy igazság, hogy akkor kell részvényeket venni, amikor a gazdasági teljesítmény mélypontra kerül és világszerte „pánikba esnek” a jegybanki és kormányzati döntéshozók.

Most is ez történt. Az elmúlt időszakban bejelentett több ezermilliárd dollár összegű monetáris és fiskális intézkedések stabilizálják a banki és a vállalati szektort, illetve megtámasztják a gazdaságot.

Az alacsony kamatkörnyezet ráadásul a korábban gondoltnál is hosszabb ideig velünk maradhat. A kamatvágásokon túl a Fed nyíltvégű eszközvásárlási programot indított, hatalmas likviditásfokozó intézkedéseket és a dollárhiányt enyhítő devizacsereügyleteket jelentett be. Az Európai Központi Bank is megkezdte a kötvényvásárlási programját és a Fed-hez hasonlóan lazított a hitelezési feltételeken. Az eszközvásárlások hatására valósággal felrobbannak a jegybanki mérlegek.

Jellemzően nagyon szoros a kapcsolat a részvénypiacok emelkedése és a jegybanki mérlegek mérete között. A jegybankok mérlegének növekedésével egyrészről a részvénypiacokat is jobban megvehetik idővel a befektetők, másrészről a kötvénypiaci hozamok is alacsonyabb szinteken stabilizálódhatnak.

Utóbbi hatására az állam és a gazdasági szereplők finanszírozási költségei mérséklődnek. Ez jelentősen hozzájárul a gazdasági kilábaláshoz.

Hogyan érdemes beszállni?

Egy ilyen kockázatokkal teli időszakban fontos, hogy az egész piacot vegyük és ne fussunk egyedi részvénykockázatot. A korábbi csúcsok alatt 30 százalékkal már meg lehet tenni az első téteket a részvénypiacokon. Alapvetően az amerikai S&P 500, a német Dax és a hazai BUX indexre érdemes most gondolni.

Ha tovább esnének a piacok, akkor a csúcsokhoz képest mínusz 50 százaknál újra be lehet szállni, azaz növelni a kitettséget. Nagyon fontos látni, hogy egy ilyen eshetőség egy kivételesen jó vételi beszállási lehetőség lenne, még akkor is, ha átmenetileg be nem realizált veszteség keletkezne. A nagybefektetők ezzel a stratégiával hosszú távon nagyon komoly összegeket keresnek. Elengedhetetlen a magas kockázattűrő képesség és a hosszú távú szemléletmód.

Kockázatok

Jelenleg hatalmas a bizonytalanság. Nem tudni, hogy mikor tetőzik globális szinten a koronavírussal megfertőzött személyeknek a száma. A vírus terjedése viszont már lassul, és amennyiben látható lesz a tetőzés időpontja, várhatóan felerősödik majd a befektetők kockázati étvágya is.

Az igazi kockázatot ugyanakkor az jelenti, hogy nem tudni, lesz-e második hulláma a járványnak. Ha igen, akkor az további növekedési áldozattal járna, amit be kell árazniuk a szereplőknek. Egy ilyen esetben jó eséllyel újra esni kezdenének a részvényindexek.

A második kör ugyanakkor már valószínűleg kisebb lesz, és addigra az egészségügy is felkészültebbé válik. A koronavírus-járvány egy éven belül vagy a vakcina kifejlesztésének vagy a társadalomban kialakuló immunitásnak köszönhetően nagy valószínűséggel eltűnik.

Pozitív kockázatként a vakcina esetleges kifejlesztését és tömeggyártását lehetne megemlíteni.

Több lábon kell állni

Fontos diverzifikált módon felépíteni a részvényportfóliónkat vagy ha gyorsan és költséghatékonyan szeretnénk eljárni, akkor passzív alapokat (ETF) érdemes vásárolni.

A passzív alapokkal nem futunk egyedi részvénykockázatot, részesülhetünk a valós részvénypiaci teljesítményből, miközben ezen konstrukciók díja rendkívül alacsony.

A hazai piacon pedig gyakorlatilag a 4 blue chip, azaz az OTP, a MOL, a Magyar Telekom, és a Richter Gedeon arányos megvásárlásával lefedhetjük a piac nagyját.