Növelni kell az ellenállóképességet a kiberbűnözés ellen
PénzügyA sikeres kibertámadást elszenvedő kis- és közepes vállalkozások hatvan százaléka a támadást követő hat hónapon belül befejezi a tevékenységét. A Mastercard néhány héten belül egy hiánypótló elemzést publikál a kiberbiztonság lokális helyzetéről. Interjú Wittinghoff Dániellel, a Mastercard kiberbiztonsági termékekért felelős üzletfejlesztési igazgatójával, aki szerint a kiberbűnözéssel szembeni ellenállóképesség közös ügy és nem tűr halasztást.
Biztos vagyok abban, hogy ez a tanulmány értékes kiindulóponttá válik a biztonsági szint növelésében érdekelt valamennyi szereplő számára.
Wittinghoff Dániel, a Mastercard kiberbiztonsági termékekért felelős üzletfejlesztési igazgatója
Talán nem is csoda, hogy tavaly év végén törvényt hozott az Országgyűlés a kiberbiztonságról...
Örvendetes, hogy a kiberfenyegetettség korszakában a törvényalkotó jogi értelemben is a lehető legmagasabb szinten reagál erre a fenyegetésre, amely – nem csak Magyarországon, de itt nálunk is – alapvető befolyással van a nemzetgazdadságra. Örvendetes az is, hogy a jogalkotó szellemiségében és a MasterCard megközelítésében sok párhuzamot fedezhetünk föl. Olyan mértékben nő a kiberfenyegetettség, hogy a kiberbiztonság alapvető szabályait törvénybe kellett iktatni.
Valóban, a helyzet komolyságát jól érzékelteti, hogy a nagyvállalatok 85%-át már saját bevallása szerint érte kibervédelmi incidens, közülük pedig 43% számolt be arról, hogy az első támadást továbbiak is követték, átlagban tíz. A sikeres támadás többnyire reputációs veszteséggel jár, közvetlen és közvetett anyagi veszteséggel – sokszor ellopott pénzzel, a rendszerek helyreállításának költségeivel, további preventív beruházással, bevételkieséssel és akár még kártérítési követelésekkel.
Ez egy nagyvállalat esetében is fájó teher, de s kisebb vállalkozásoknál már végezetes lehet. Mégis, azt kell mondanom, hogy az elvesztett bizalom és a beszállítói láncból való átmeneti kikerülés túl nagy teher.
Mekkora költségei lesznek 2024-ben a kiberbűnözésnek, vannak erről adatok?
Nagyon is. Csak Németországban 206 milliárd euró, ami a német GDP 5%-a. Csak a pénzforgalmi csalások által okozott veszteség – ami egy kis szelete az egésznek – 32 milliárd dollár, amelynek nagysága már a magyar GDP-hez mérhető. Az idei globális előrejelzés a kiberbűnözés által okozott kárra és további költségeire 9500 milliárd dollár, ami elképzelhetetlen összeg.
Olyan, hogy ha ez egy ország nemzeti összterméke lenne, akkor a digitális alvilág a világ harmadik legnagyobb gazdasága lenne az USA és Kína után. Ja, és van egy rossz hírem: ezek a 2024-es előrejelzések, de a tapasztalataink azt mutatják: a valóság mindig izmosabb, mint az előrejelzések.
Fontos azonban, hogy konkrét példákat is mondjunk: érdemes feleleveníteni az MGM hotel- és kaszinólánc hírhedt esetét, amely százmillió dollárban mérhető veszteséget okozott, amikor nem működött a foglalási rendszer, a kártyaelfogadás és játékautomaták, és még sorolhatnánk.
Ha ekkora a veszély, mennyit kell költenünk a kibervédelemre?
Ha egy vállalat szintjén nézzük a dolgot, akkor a kérdésére adott válasz attól függ: prevencióra, vagy a támadás utáni károkra költünk? Sajnos jelenleg az összes okozott kár öt százalékát költjük védekezésre.
Nem véletlen, hogy a már a szabályozók is felismerték: egy sikeres kibertámadásnak nemcsak üzleti, hanem nemzetgazdasági és társadalmi következményei is vannak, ezért aktív szabályozói munka indult el. Az Egyesült Királyságban a kiberbiztonsággal kapcsolatos jogi megfelelésre allokált források összege meghaladja a 30 milliárd fontot, ami a nemzeti védelmi kiadások háromnegyede.
A kibervédelem klasszikus védelmi tényező lesz egy országban?
Eddig is az volt, ha mondjuk a hadsereget, a közintézményeket, infrastruktúrát nézzük. Most abban a stációban járunk, hogy a fenyegetettség, részben a technológiai fejlődés, részben a covid óta a digitális térben megjelenő egymilliárd új felhasználónak köszönhetően, megjelent a civil térben, a lakosság szintjén. Évente 71 millió ember lesz kibertámadás áldozata a globális adatok szerint. Kétharmaduknak nincs kihez fordulnia. Ezért az embereket a velük kapcsolatban álló szervezeteknek, a digitális identitásuk letéteményeseiknek, köztük a vállalatoknak kell megvédeniük. Már csak azért is, mert a kiberbűnözők fejlődnek: tavaly még azt mondtuk, úgy működnek, mint egy profi cég. Mára a működésük inkább egy multivállalatéhoz hasonlít. Hatékonyságban biztosan élen járnak.
Miért ennyire hatékonyak?
Mert automatizálnak, együttműködnek, információt cserélnek, azonnal alkalmazzák a legújabb technológiákat, célzott és állandóan módosuló stratégiákat alkalmaznak. És mindehhez csak adalék, hogy a felhasználók digitális higiéniája elégtelen, a felkészültségünk elégtelen.
A digitális fizetési ökoszisztéma a fejlett védelmi technológiák és az edukálatlan felhasználók eredőjeként éppúgy sérülékeny, mint az üzleti ökoszisztéma, amely nem adaptálja elég gyorsan az új kiberbiztonság technológiákat. Az üzleti világ ellenállóképességének fenntartása folyamatos karbantartást, fejlesztést igényel.
Mivel segít ebben a Mastercard?
Csaknem hatvan éve védjük a digitális fizetési ökoszisztéma motorjaként működő saját rendszereinket eredményesen.
Most tovább lépünk: Magyarországon először egy globális és helyi adatokra, magyarországi kiberbiztonsági vezetők és más szakemberek gondolataira építve egy olyan elemzést publikálunk a Kiberpajzs csatlakozásunk utáni hetekben, amelyre bizton építhető egy aktív, a magyar sajátosságokat is figyelembe vevő szakmai párbeszéd. A Cyber Islands kezdeményezés támogatásával pedig ahhoz járulunk hozzá, hogy aktív szövetség alakuljon ki mindazok között, akik az ökoszisztéma ellenállóképességének növekedéséért dolgoznak, az üzleti világ különböző szintjein.
Melyek a legfontosabb területek a küzdelemben?
A csalás elleni küzdelem és a felhasználói identitások védelme kulcskérdés. A kockázat- és sérülékenységelemzés hasonlóan kritikus terület, minden eddig említett technológiánk az AI használatának köszönhetően képes kiemelkedő eredményekre.
Mindezen túl adatokkal és insightokkal tudjuk segíteni a védekezést és van még valami, amire rámutatnék: a szemléletváltás. Csak összefogással növelhető érdemben az ellenállóképesség.
Verseny helyett szövetség?
Az állandóan transzformálódó kibertámadások világában az adatcsere kiemelkedően fontos. Az IT-világban a támadások forrása, intenzitása, a felhasznált kódok megosztása a hatékonyabb védekezés érdekében a legnagyobb szereplők között már rutin – ugyanerre a filozófiára kell rálépnünk a kibertámadások jelentésével kapcsolatosan is.
Ha a kiberbűnözők ismert szolgáltatók telefonszámait képesek klónozni, és az elcsalt összegek nyomon követésének pont a vállalatok belső adatvédelme szab határt. Az értékes adatokról való gondolkodást meg kell változtatni, mert egy reziliens ökoszisztémában a versenytárs vállalatok is megosztják egymással azokat az adatokat, amelyeket akár titokként is kezelhetnének, de szükséges a védekezéshez.
