Ismét a történelmi mélypont környékére gyengült a forint
PénzügySzerda délelőtt megint gyengült a forint az euróval szemben, és koradélután megközelítette a 426-os szintet. A háttérben főként makrogazdasági és egyensúlyi kockázatok állnak.
Szerda koradélután 425,85 forintot kellett adni egy euróért a bankközi devizapiacon, ami csak egy hajszállal marad el a hétfői történelmi mélyponttól.
A gyengülés továbbra is elsősorban a magas energiaárakkal, a költségvetéssel, a folyó fizetési mérleg és a külkereskedelmi mérleg hiányával van összefüggésben.
A forint óriási nyomás alatt áll, amin csak átmenetileg segített, hogy a Gazprommal megállapodott az MVM a gázszállítások egy részére vonatkozó halasztott fizetésről.
A forint kissé erősödött délutánra a 421,5-ös szintre, a forint-dollár jegyzése 426 körül mozog. Ez a szint késő este is megmaradt, nem került sor további erősödésre.
Az európai tőzsdéken ma negatív hangulat uralkodik a recessziós félelmek erősödése miatt, és az olajexportáló országok termelésének valószínű visszafogása nyomán emelkedett az olaj ára.
A forint alapkamata a legmagasabb a régióban, 13 százalék, igaz, a jegybank bejelentette, hogy a kamatemelési ciklust lezárták, és más eszközökkel, többek között likviditásszűkítéssel próbálják az inflációt kordában tartani.
A kamatemelkedés a diszkontkincstárjegyek és az állampapírok kamatszintjén is látható, így a magyar államadósság finanszírozása is jelentősen drágul. A forint árfolyamát lefelé húzza, hogy nincs megállapodás az Európai Bizottsággal az uniós Helyreállítási Alapról, sem a hétéves költségvetés Magyarországnak járó operatív programjairól.
A magas infláció sem kedvez a forint megítélésén: idén az év egészére nézve a korábban vártnál magasabb, 13,5-14,5 százalék közötti éves átlagos infláció várható.Az infláció tetőzése 20-23 százalékon várható az év végefelé, vagy a jövő év elején. A fogyasztói árindex jövőre 11,5-14 százalékos sávban lehet, majd 2024-ben 2,5-4 százalékra lassulhat az Magyar Nemzeti Bank legutóbbi Inflációs Jelentése szerint.
A jövő évi recessziós kockázatok is növekedtek elsősorban az energiaárak drágulása, a háború elhúzódása és az uniós pénzek késése miatt.A tartósan magas infláció miatt a lakossági visszafogja a fogyasztásait, emellett az állami beruházások elhalasztása, illetve törlése, a vállalatok energiaköltségének drágulása, és a munkanélküliség várható emelkedése miatt is nehéz év előtt állunk.
A kedvezőtlen külső környezet miatt is erős, lefelé mutató kockázatok övezik a jövő évi gazdasági kilátásokat. Az S&P euróövezeti kompozit beszerzési menedszer indexe szeptemberben már a harmadik hónapja maradt 50 pont alatt. Az aktuális érték pedig 20 hónapja a leggyorsabb ütemű teljesítménycsökkenést jelzi.
Az év elejéhez képest a forint 15-16 százalékot vesztett értékéből az euróhoz képest.
