Az utóbbi időben, különösen az utóbbi hónapokban a Budapesti Értéktőzsdén megindult a kisebb cégek részvényeinek árfolyama, és némelyikük a sokszorosára emelkedett. Nem a Konzum csoportra gondolunk: ott megvolt az emelkedés oka, de vajon mi zajlik a többi, korábban kevésbé ismert kis cégnél?
Pénz és pszichológia
A tőzsdei emelkedő trendeknek van egy olyan jellegzetessége, hogy először a nagyobb, ismertebb cégek árfolyama emelkedik, ők lesznek a vezetők, utána a többiek is csatlakoznak hozzá. Végül, amikor az árak a magasba emelkedtek, a befektetők kutatni kezdik, mi maradt még le, és azokat is megtalálják. Miután általában kis cégekről van szó, a viszonylag kevés szabadon elérhető részvényre rengetegen ugranak rá, ilyenkor gyakran igen heves az áremelkedés.
A mostani emelkedő a trend a világban immár 9 éve tart, szokatlanul hosszúra nyúlik, aminek fő oka az, hogy a legnagyobb jegybankok sok évvel a válság után soha nem látott monetáris könnyítéseket hajtottak végre, eszközvásárlási programokba kezdtek (főleg államkötvényeket vesznek), melyek során fedezetlen pénz kerül a piacra, ezért pénznyomtatásnak is nevezik a folyamatot. Ezek a programok lassan lecsengenek, de hatásuk jelentős: összesen több mint 10 ezer milliárd dollárnyi pénz került a piacokra, melynek nem kis hányada részvényekbe vándorolt.
Hazai pálya
A hazai emelkedő trend nem volt töretlen: a válságot követő felpattanás után megakadt, sőt 2011 közepén egy jelentős visszaesés is bekövetkezett. Ennek okai között megtalálható volt úgy az eurózóna válsága, mint a hazai makrogazdasági problémák és kezelésük, mely néhány nagyobb tőzsdei cégtől is áldozatokat követelt. 2015-ben aztán véget ért ez a szakasz, újra emelkedés indult, amely 2016-ban begyorsult. A legnagyobb részvények közül a Richter meghaladta korábbi csúcsát, az OTP pedig most érte el korábbi legmagasabb értékét.
Az előző két eset
A hazai emelkedő trend így a 9-ből nagyjából 4 évig tartott, de ezalatt igen heves volt, és a közelmúltban jutott el oda, hogy a befektetők a kisebb részvényeket is figyelemmel kísérjék. Ezt a folyamatot jól nyomon lehetett követni az előző két piaci kicsúcsosodásban, 1999-2000-ben illetve 2007-ben. Az elsőben, ahogy a világban is, a technológiai és telekommunikációs részvényeseket kapták fel, áruk irreális magasságokba is emelkedett. A Telekom, ami akkor Matáv névre hallgatott, 2650 forintig emelkedett (most 470), de a kisebb, ma már nem tőzsdén lévő cégek, mint az Antenna Hungária árfolyama rövid idő alatt a tízszeresére szaladt fel, hogy aztán később visszaessen a kiindulási pontra.
2007-ben nem volt szektorhoz köthető a kispapír rali, akkor mindegyik szép sorjában egymás után megindult. Kiemelnénk közülük a Fotexet és a Rábát: előbbi már nincs a pesti börzén, utóbbi árát pedig úgy hajtották fel a befektetők a többszörösére, hogy közben orosz vevőről szóló pletykákat terjesztettek. A dolog iróniája, hogy később lett is vevő, mégpedig a magyar állam, de az akkori, felsrófolt ár töredékéért szerzett többséget a cégben, immár a válság után.
Az előző két ilyen eset tehát, amikor kisebb és közepes cégek részvényei emelkedtek hirtelen a sokszorosukra, már egy piaci buborékot jelzett, amely rövidesen ki is pukkadt. Nézzük, mi történik most, és jelezhet-e hasonló helyzetet?
Filléres papírok, Konzum-példa
A jelenlegi szituáció néhány dologban eltér a korábbiaktól. Egyrészt kevesebb a tőzsdén a közepes méretű cég, és azok most nem keltik fel a közönség figyelmét, pontosabban, ha igen, csak reális, nem elrugaszkodott áron veszik meg őket. Van ezzel szemben sok kisebb cég, amelyek évek óta feledésbe merültek, alig foglalkozott velük valaki, sokan nem is hallottak róluk. Köztük volt három olyan papír is, melyet a Konzum-csoport vásárolt fel (Konzum, Opus, Appeninn), ezek a sokszorosukra drágultak, de utólag meg is lett a nagy emelkedés magyarázata: a cégekbe menet közben került jelentős vagyon, vagy olyan portfólió, ami esetleg nagy árbevételt termel. Ráadásul a cégekben viszonylag kicsi a közkézhányad (azok a papírok, melyek az 5 százaléknál kevesebb részvénnyel rendelkezőknél vannak).
Természetesen az a tény, hogy ezek a papírok a sokszorosukra emelkedtek, óhatatlanul felkeltette a befektetők érdeklődését más kispapírok iránt. Részben azért, mert hasonló folyamatokra számítottak (esetleg épp a Konzum-csoport bevásárlására), vagy abból kiindulva, tulajdonképpen logikusan, hogy a nagyon alacsonyan lévő részvények könnyen a sokszorosukra emelkednek, ha elég nagy az érdeklődés. Márpedig filléres részvények akadtak: az Est Média 1 forint körül és volt, a SET Holding 3 forinton, a Nordetelekom 4 forint, de volt több 10 és 30 forint között álló papír.
Tízszeres, százszoros emelkedés
Ezeken az árakon a cégek tőzsdei kapitalizációja (a részvények száma szorozva az árfolyammal) is alacsony volt, de fundametálisan nem feltétlenül voltak alulértékeltek, hisz sokszor veszteséges cégről volt szó. Nézzük, melyikkel mi történt, és mit tudhat a cég? A korábbi 1 forintos versenyző, az Est Média árfolyama tavaly július és november között kicsit több mint 1 forintról 80-ig emelkedett, miközben a cég még csődeljárás alatt áll (létrejött egy csődegyezség, de az ellen fellebbezett egy hitelező), ráadásul a tőzsde elkülönítette, mivel sok követelménynek nem tett eleget a cég.
A SET Holding ugyancsak elkülönített kategóriában volt, onnan most került ki. A papír tavaly januárban még 4 forint volt, évközben már 25-30, novemberben 100-ig emelkedett, majd most, hogy kikerült az elkülönítésből, 360 forintig szaladt fel, igaz, onnan visszaesett a felére. A cégről a BÉT honlapján lévő adatok szerint azt lehet látni, hogy folyamatosan veszteséges, és negatív a saját tőkéje, így fundamentális alapot nem találtunk ekkora szárnyaláshoz.
A Nordtelekom 4 forintról először 20 környékére emelkedett az ősz folyamán, majd néhány napja onnan megindult, és egyre növekvő forgalommal 87 forintig szaladt fel, ahonnan 50 alá esett vissza. Az ügy érdekessége, hogy a tőzsde két alkalommal is kibővítette a papír kereskedési sávját 20-ról 50 százalékra, hogy megfelelően mozoghasson az árfolyam. Fundamentális változásról itt sem tudunk, pletykák természetesen bőségesen akadnak ilyenkor, különösen az internetes fórumokon.
Mániának tűnik
További papírok, amelyek sokszorosukra emelkedtek: OTT-1, BIF, Futuraqua. Az emelkedés során a forgalmuk is sokszorosára nőtt, úgy tűnik, amikor egy papír megindul, a befektetők rávetik magukat, és nem is ok nélkül: azt gondolják, hogy ha a másik papír is sokat emelkedett, akkor a soron következő miért ne tenné ugyanezt? Minden jel arra utal, hogy egyszerűen ez a folyamat játszódik: sokéves emelkedő trend után a befektetők megtalálják egyik papírt a másik után és aztán vételi hisztéria kerekedik.
A cégek fundamentumainak nem sok közük lehet ehhez, hisz akkor nem kerülne sor szinte ugyanúgy mindegyik cégre, hanem erős differenciálódást láthatnánk, ráadásul az adott cégnél jelentkeznie is kellene az oknak, ha máshogy nem, egy remek negyedéves eredmény formájában. A cégek egy része egyébként ki is használja ezt a lehetőséget: tőkét emel a hirtelen magasra emelt áron, ilyenkor lehet sok pénzt könnyen begyűjteni a cég számára, ez kétségkívül önmagában is valamelyest értéknövelő tényező, persze sokszoros emelkedést nem indokol.
Minden valószínűség szerint egy újabb mániával állunk szemben, amely 17-18 illetve 10-11 évvel ezelőtt is lezajlott, persze azt nagyon nehéz megmondani, hogy mi lesz a vége, hogy zajlik le a folyamat. A mostani hisztérikus vételekhez az is hozzájárult, hogy a gombamód szaporodó kriptodevizák árfolyama is hirtelen a sokszorosára emelkedett, noha azok mögött semmi kézzelfogható nincs. Itt legalább működő cégekről van szó, még ha némelyik veszteséges is vagy csődeljárás alatt áll. Nem kizárt, hogy ez a mánia akkor ér véget, amikor a kriptodevizáké is.
Fellegi Tamás