Magyarország is látható a világ új ''űrtérképén'' a Sentinel műholddal

Sokáig csak kémlelték az eget

Az emberiség számára mindig is érdekes volt a rejtélyekkel teli égbolt. Az ókori embereket is foglalkoztatta a csillagászat és már az emberi civilizáció hajnalán is kutatták a világegyetem titkait. A technika fejlődésével egyre fejlettebb eszközök - távcsövek álltak a tudósok, csillagászok rendelkezésére, azonban a XX. század hajnalán eljött az a kor amikor az emberiség már nem csak nézni akarta a világűrt, de ki is akart oda jutni.

A korszellemet jellemezte a technicizmus, hittek benne az emberek, hogy a technika segítségével bármit el lehet érni. Talán ez mozgatta a modern űrkutatás elméleti alapjait először kidolgozó kutatókat.

A hidegháború hozta el az áttörést

Ekkor 1903-ban Ciolkovszkij publikálta a rakétaegyenletet, majd 1929-ben a többlépcsős rakéta elvét. Robert Goddard 1926-tól rakéta kísérleteket végez. Szergej Koroljov 1932-től egy rakétafejlesztési csoport vezetője lesz. 1930 és ’32 között pedig Wernher von Braun is végrehajtja az első rakéta kísérleteit.

Később a II. világháború hozott el egy olyan technológiai ugrást, ami következtében megszületett a V-2 rakéta, minden rakéta őse – ismertette Both Előd, a Magyar Asztronautikai Társaság elnökségi tagja, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, ’’A magyar űrtevékenység évtizedei’’ című konferencián.

Az első számítógépek, mint a Colossus is ekkor születtek meg Nagy-Britanniában, bár ekkor még titkolták őket – tudtuk meg.

Az űrkutatás tényleges kezdetére azonban még várni kellett. Az áttörést a hidegháborús űrverseny hozta el.

Míg 90 évvel ezelőtt, az űrkutatás hajnala a ’’magányos farkasok’’ korszaka volt és az országok nem költöttek sokat ezekre a kutatásokra, addig a kétpólusú világrend idején már kiugró összegeket fordított a Szovjetunió és az Egyesült Államok az űrkutatásra – fogalmazott Both Előd.

Míg a Szovjetunióban a közvéleménynek az űrkutatás mellé állítása nyilvánvaló okokból nem jelentett problémát, addig az Egyesült Államokban már komolyabb feladat volt meggyőzni a lakosságot, hogy miért kell dollármilliárdokat költeni az űrkutatásra. Ennek érdekében mindent bevetettek. A földönkívüli élet felkutatását, távoli bolygók vízkészletének a megszerzését, a klímaváltozás problémáinak a megoldását ígérték az embereknek.

Az űrversenyt egyébként a kezdetekben a szovjetek vezették. Az első műhold, a Szputnyik-1 1957-es felbocsátása, és az első ember űrbejuttatása (Gagarin, 1961.) egyaránt a Szovjetunióhoz köthető. Az Egyesült Államok végül csak a Holdra szállásban tudott elsőséget szerezni magának. J.F. Kennedy elnök épp abban az évben hirdette meg a Holdra szállási programot, amikor Gagarin kijutott a világűrbe. Végül 1961-ben az Apollo 11 küldetése során lépett az első ember, Neil Armstrong a Holdra. Az űrverseny ezen kívül váltakozó sikerekkel haladt, de fontos kiemelni, hogy a világ első hosszútávú kutatóállomását, a MIR űrállomást is a Szovjetunió juttatta az űrbe. A MIR első, központi elemét 1986-ban állították munkába.

A NASA alábbi videóján megtekinthető a Holdra szállás pillanata:

Kiszélesedett az űrverseny

Ezután azonban nem sokkal később, 1992-ben összeomlott a Szovjetunió. Véget ért a hidegháború és vele együtt a két világrend közötti űrverseny is.

Azóta új korszak kezdődött az űrkutatás történetében. Gyakorlatilag kiszélesedett az űrverseny és most már számos ország és több magáncég is részt vesz benne.

Napjainkban már 25 országnak van saját hordozó rakétája, 41 országnak van saját űrhajósa, és több mint kétszáz ország rendelkezik saját műholddal. Űrhajóval azonban jelenleg is csak 2 ország, Oroszország és az Egyesült Államok rendelkezik. Az országok mellett ráadásul a magánszektor is megjelent az űriparban. Számtalan vállalatnak van saját műholdja és vannak magáncégek akik saját teherszállító, illetve személyszállító űrrepülőgéppel rendelkeznek (SapceX, Virgin), sőt ma már akár egyetemisták is felküldhetik a saját műholdjukat a világűrbe, erre jó példa a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatóinak a MASAT-1 műhold projektje.

A magyar egyetemi hallgatók által készített műhold egyik felvétele:

Annak azonban, hogy az űrtechnológiákat ilyen széles körben használják, negatív vonzata is van, ez pedig az űrszemét. A bolygónk körül folyamatosan gyűlnek az üzemidejük végére ért műholdak és egyre nagyobb veszélyt jelentenek a működő műholdakra. Vannak ugyan tervek az űrszemét begyűjtésére, de ezek jelenleg még eléggé gyerekcipőben járnak. A több száz űrszemétből jelenleg 1 darab sikeres lehozását tűzték ki célul.

Érdekesség azonban, hogy bizonyos korlátokat azóta sem sikerült átlépnünk – hangzott el a konferencián.

Habár az űrverseny idején (és azóta is) számos Sci-Fi született idegen bolygók, vagy a Hold kolonizálásáról, arról, hogy eljutunk a Marsra, hogy utazni tudunk majd a bolygók között vagy éppen idegen létformákat is megismerünk, de ezek egyike sem valósult meg eddig.

Számos ismeretre tettünk szert a világűrrel kapcsolatban és rengeteg az emberiség javát szolgáló technológiát köszönhetünk az űrkutatásnak, elég csak a GPS-re, a távérzékelő műholdakra vagy a telekommunikációs műholdakra gondolni. Ezek nagyon fontos részei az űrkutatásnak, azonban az embereket épp ezek érdeklik kevésbé, hiszen az űrkutatás népszerű közérdeklődésre számot tartó része a bolygókutatás, az emberes űrrepülés, az űrcsillagászat, vagy éppen a Földre veszélyes kisbolygók felkutatása.

Az alábbi videón az Európai Űrügynökség Földet veszélyeztető kisbolygók elleni védekezésről szóló projektje látható:

Magyarország szerepe is egyre jelentősebb

Bármi is legyen azonban a célja, azt el lehet mondani, hogy az 1990-es évek óta folyamatosan nő az űrkutatásra fordított pénz mennyisége. Az egyes országok közül egyébként továbbra is az Egyesült Államok költi el a legtöbb pénzt erre, de sok másik ország, köztük hazánk is egyre inkább láthatóvá vált az űrkutatásra áldozó országok között. Néhány év alatt Magyarország 2021-re megnégyszerezte az ESA (European Space Agency) költségvetésébe való befizetését, ezek a befizetések (sőt még több is) pedig mind célzottan visszatérülnek a magyar űrszektorba. 2028-ig mindent összevetve körülbelül 24 milliárd forintot tervezünk befektetni az Európai Űrügynökségbe. A magyar űrkutatási terveknek egyébként konkrét céljai is vannak. Amellett, hogy új eszközöket, kutatási eszközöket, kísérleti műszereket tervez hazánk beszerezni, egy mikroműhold flottát, és egy önálló saját nagy műholdat is szeretnénk az űrbe küldeni. Ennek érdekében a magyar magánszektor részéről is történtek lépések. A 4iG, a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett, magyar vonatkozású technológiai vállalat például egy műholdakkal foglalkozó izraeli céget szeretne megvásárolni. A fentiek mellett hazánk 2025-ig magyar űrhajóst szeretne küldeni a Nemzetközi Űrállomásra.

Érdekesség, egyébként, hogy az ország legfejlettebb obszervatóriuma a piszkéstetői Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet világszinten is fontos szerepet tölt be a Földre veszélyt jelentő meteoritok megfigyelésében. Idén például március 11 -én éjjel sikerült megfigyelni az intézetben egy meteoritot, ami 2 órával később becsapódott a Földbe és más obszervatóriumok nem vették észre.

Bárki számára elérhetőek a Sentinel műhold hazánkról készült képei

Az Európai Űrügynökség és Magyarország együttműködésére jó példa, hogy mostmár a Magyarországról, a Sentinel műhold által készített űrfelvételek is bárki által térítésmentesen elérhetőek hazánkban, a Földmegfigyelési Információs Rendszer (FIR) projekt keretében kialakított eFöld Portálon.

Az eFöld Portált a nagyközönség egy egyszerű regisztrációt vagy KAÜ (egykori Ügyfélkapu) azonosítást követően használhatja.Így akár néhány kattintással ellenőrizhető a lakóhelytől távol eső területek állapota (például erdők vagy szántók mérete és a növényborítottság mértéke), ha azok kiterjedése legalább tízszer tíz méter, ennél kisebb objektumok nem látszódnak a képeken - közölte Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) pénteken az MTI-vel.
Az Európai Űrügynökség Copernicus-programja a Föld állapotának megfigyelésére fókuszál a Sentinel-műholdcsalád tagjai által gyűjtött adatok segítségével, így könnyedén vizsgálható a légkör és a földfelszín állapota, például a növényborítottság vagy akár a bel-, illetve árvíz által elöntött területek nagysága.
A Magyarország és érdekszférája területéről heti rendszerességgel érkező információk megkönnyítik a hatóságok feladatainak ellátását éppúgy, mint az egyetemeken és a kutatóintézetekben a hosszú vagy éppen rövidtávú tendenciák vizsgálatát.  
A projekt az Európai Unió által biztosított 7,35 milliárd forintból valósult meg.