Az eddigi legpusztítóbb harcok jönnek Ukrajnában - tíz térképen mutatjuk, mi történt eddig a háborúban 

Minden eddiginél intenzívebb harcok jönnek Kelet- és Dél-Ukrajnában, és most már a Moldovával határos Dnyeszter-menti Köztársasággal szeretné összekötni az oroszok által ellenőrzött területeket Vlagyimir Putyin orosz elnök. 

Volodomir Zelenszkij ukrán elnök megismételte: szerinte Ukrajna után más európai országok következnek az orosz haderő listáján.

Sikereket kell felmutatni

Közeledik május 9-e, és az orosz Győzelem Napja alkalmából rendezett ünnepségek. Egyes feltételezések szerint Vlagyimir Putyin, orosz elnök a jeles napra valamilyen komolyabb katonai sikert szeretne felmutatni, hogy ezáltal növelhesse Oroszországban a háború népszerűségét.

Ennek érdekében az április 18-i hét elején megindította Oroszország az Ukrajnában zajló háború második szakaszát.

Mint azt korábban a növekedés.hu is megírta, a háború első szakaszában Oroszország még északon Fehéroroszországon keresztül, illetve észak-keleten és dél-keleten Oroszoroszág felől, valamint a szakadár köztársaságokból kiindulva, és a Krím-félsziget irányából egyszerre támadta Ukrajnát. Ekkor még az ukrán főváros, Kijev is ostrom alatt állt, több északi nagyvárossal együtt.

Ebben a szakaszban a heves ukrán ellenállás és a logisztikai nehézségek miatt Oroszország viszonylag nehezen haladt az északi fronton, viszont délen egész komoly sikereket sikerült elérniük.

Az orosz hadvezetés végül változtatott a stratégiáján, majd Észak-Ukrajnából kivonták az orosz csapatokat és új, Oroszországból érkező alakulatokkal kiegészítve átcsoportosították őket a Donyeck-medence (Donbassz) térségébe. Ezzel pedig kezdetét vette a fent említett második felvonása a háborúnak.

- Putyin alapvető érdeke, hogy valamilyen sikert tudjon elérni - többek között erről beszélt a növekedés.hu-nak adott interjúban Resperger István ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, aki a háború céljait elemezte.

Tíz térképen az ukrajnai háború

Az alábbi tíz térképen végiglapozva mutatjuk mi történt az Ukrajnában zajló háborúban 2022. február 24.-óta:

Elárulták az oroszok a céljaikat

A második szakasz orosz céljait április 22-én, pénteken árulta el Rusztam Minnyekajev orosz vezérőrnagy.

Ez alapján Oroszország célja ebben a szakaszban:

• megszerezni a teljes irányítást a Donbassz felett
• szárazföldi folyosót létesíteni a Krím felé (ez utóbbi gyakorlatilag megtörtént)
• Ukrajna Fekete-tengeri kikötőinek a blokád alá vonása
• Dél-Ukrajna orosz ellenőrzés alá vonása
• egy folyosó létrehozása Transznisztria azaz a Dnyeszter-menti Köztársaság felé

A Luhanszki terület 80 százaléka orosz kézen

Az ukrajnai háború második szakasza egyébként rendkívül intenzív orosz támadásokkal indult. Az elmúlt kevesebb mint egy hét leforgása alatt Oroszország a Donyec folyó mentén, tehát a Donbassz-ban kifejezetten jelentős sikereket ért el.

A Donbassz régió területén két megye/terület azaz oblaszty osztozik meg. Az egyik Donyeck megye, ennek a területén fekszik az egyik szakadár köztársaság a Donyecki Népköztársaság, míg a másik Luhanszk megye, amelyikben a másik szakadár köztársaság a Luhanszki Népköztársaság található. A térség lakosságának egyébként több mint 60 százaléka orosz ajkú, ám csak körülbelül 40 százaléka orosz nemzetiségű. A különbséget az adja, hogy a Szovjetunió idején sok itt élő ukrán eloroszosodott. A terület stratégiai jelentőségét adja, hogy ez a két megye számított az ukrán nehézipar fellegvárának a háború előtt, illetve Donycek-megye déli részén fekszik Mariupol, Ukrajna kijárata az Azovi-tenger irányába, az ukrán gabonaexport egyik legfontosabb kikötője.

A két megye közül Luhanszk megyének mostanra körülbelül a 80 százaléka orosz ellenőrzés alá került a terület kormányzója, Szerhij Hajdaj közleménye alapján. Luhanszk oblaszty-ból már csak a Donyec folyó mentén fekvő, ukrán nagyváros, a körülbelül 100 ezer fős lakosságú Szeverodonyeck és környéke van ukrán kézen. A város közvetlen közelében mostanra Oroszország elfoglalt egy Kreminna nevű kistelepülést is, ahonnan Rubizsnyébe vonultak tovább, így jelenleg Rubizsnye ostroma zajlik. Rubizsnye elfoglalása után megtörténhet Szeverodonyeck teljes bekerítése. Az orosz ambíciókból kiindulva ez akár a napokban meg is történhet, sőt az orosz fél vélhetően már a következő 1-2 hét folyamán szeretné elfoglalni Szeverodonyecket. Ez azért lenne számukra különösen fontos, mert akkor az egész Luhanszki terület a kezükre kerülne. Ez pedig megfelelő ’’trófea’’ lehetne a május 9-i ünnepségekre.

Luhanszk megye területe egyébként több mint 26 ezer négyzetkilométer, ami nagyságrendileg a teljes magyar Tiszántúl méretének felel meg, tehát nem elhanyagolható méretű területről van szó.

Térkép az Ukrajnában zajló háborúról, a hozzá tartozó jelmagyarázattal

Mariupol valószínűleg elesett

Donyeck oblasztnyak, (melynek mérete szinte teljesen megegyezik Luhanszk oblasztyéval) ezzel szemben csak valamivel kevesebb mint a fele van orosz kézen.

A jövőben ez a helyzet azonban változhat. Mint fentebb említettem Mariupol kikötővárosa is Donyeck megye területén van és bár már a háború első szakasza alatt is ostrom alatt állt, az ukrán védők nagyon sokáig kitartottak. Mostanra azonban megroppant az ukrán védelem és Mariupol technikailag teljesen orosz kézre került. Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője azt állítja, hogy Mariupolban normalizálódott a helyzet, humanitárius segélyszállítmányok érkeztek a városba és megkezdték az utcákon a romeltakarítást. Mariupol a maga 450 ezres lakosságával a legnagyobb város, amit eddig Oroszország (vélhetően) elfoglalt, azt azonban ki kell emelni, hogy a település lakosságának a nagyrésze elmenekült a brutális ostrom elől. Így jelenleg csak 50-100 ezer civil tartózkodhat a valaha félmilliós nagyvárosban. Mariupol épületeinek egyébként a legújabb hírek szerint lehet hogy a 90 százaléka elpusztult a harcok alatt. A várost védő ukrán katonák, a külföldi önkéntesek és az Azov ezred maradék együttesen néhány ezer fős egységei mostanra az Azovstal nevű acélművek területére szorultak vissza. A gyár területét mostanra teljesen körbevették az orosz erők és az üzem központi épületei felett is átvették az irányítást. Az ukrán csapatok az Azovstal alatti alagútrendszerbe vonultak vissza. Eredetileg az orosz fél részéről felmerült, hogy termobárikus bombákkal semmisítik meg az alagútban rejtőzködő ukrán és külföldi katonákat, vagy hogy csapatokat küldenek be az alagútrendszerbe, azóta azonban mindkét verziót elvetették. Az Azovstal elfoglalására szánt orosz csapatokat úgy tűnik másik harctérre csoportosítják át. Oroszország így gyakorlatilag az alagútban rekedtek kiéheztetésére játszik, hiszen sehonnan nem kaphatnak az ukrán védők utánpótlást. Az orosz hadvezetés állítása szerint, ha fehér zászlóval kijönnek az ukrán és a külföldi katonák, akkor nem esik semmilyen bántódásuk.

Térkép az Ukrajnában zajló háborúról, Szeverodonyeck térségéről és Mariupolról, a hozzá tartozó jelmagyarázattal

A legbrutálisabb harcok következhetnek

Az acélműtől függetlenül azonban Mariupol mostanra mindenképp orosz kézre került ezáltal pedig jelentős orosz haderő fog felszabadulni. Ezek az egységek most Donyeck megye eddig el nem foglalt része ellen vonulhatnak. Emellett ha Szeverodonyeck elesik, akkor a Luhanszk megyében harcoló csapatok is átléphetnek Donyeck megyébe. Ha ez bekövetkezik, csatlakozhatnak azokhoz az orosz alakulatokhoz, amelyek miután Izyumot elfoglalták, most Szlavjanszkot támadják. Szlavjanszk eleste után Kramatorszk városa lehet az oroszok következő célpontja. Mindezek alapján Donyeck megye ukrán védői súlyos harcokra számíthatnak a következő hetekben. Az ukrán vezetés szerint ezen a területeken állomásoznak a legfelkészültebb és legjobban felszerelt ukrán erők, így vélhetően az orosz hadseregnek sem lesz könnyű dolga a hadműveletek során. Donyeck megyében tehát akár a háború eddigi legbrutálisabb küzdelmeire lehet számítani a közeljövőben.

Elfoglaltak egy ukrán fegyverraktárt is

Eközben intenzívek az orosz légitámadások is. Az orosz fél közlése alapján április 22-én, pénteken több ukrán egységet és katonai objektumot is megsemmisítettek és többek közt kilőttek egy Sz-300-as légvédelmi rakéta komplexumot (ilyen légvédelmi rendszert kapott Ukrajna Szlovákiától), valamint egy ukrán drónt is. A legutóbbi hírek alapján Harkov térségében Balaklijában egy több ezer tonnányi hadianyagot tartalmazó több száz hektár alapterületű ukrán fegyverraktárt is elfoglaltak az oroszok.

Nehéztüzérséget kap Ukrajna

Ezzel párhuzamosan nyugati fegyverutánpótlás is folyamatosan érkezik Ukrajnába. Az ukránok kéréseit meghallgatva pedig úgy tűnik most már nehéztüzérséget is küldenek számukra. Franciaország például Caesar önjáró lövegeket és Milan páncéltörő rakétákat küld az ukránok számára. A Caesar önjáró löveg egyébként egy viszonylag modern eszköz. 2003-ban kezdték gyártani, és a háborúban jelenleg az oroszok által többnyire használt 2SZ19-es önjáró lövegeknél valamivel nagyobb a hatótávolsága és az egyéb tulajdonságai alapján is fejlettebb. Az oroszok újabb 2SZ35 Koalicija-SZV önjáró lövegénél azonban fejletlenebb.

Franciaország mellett Hollandia, Csehország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok is szállít nehéztüzérségi eszközöket Ukrajnának.