Mi kell ahhoz, hogy valaki sikeres vezérigazgató legyen?
SikerMitől lesz sikeres egy vezérigazgató? Sokan azt mondják, a karizma, az eltökéltség, vagy a megfelelő diploma és a tökéletes önéletrajz keveréke teszi. De általában nem ezek tesznek valakit jó vezetővé. Elena Botelho és Kim Powell vezetői tanácsadó szerint a különbség elsősorban az, hogy a sikeres vezetők nem félnek kockázatot vállalni, még ha a döntés később hibásnak bizonyul is.
Tíz év alatt Botelho és Powell több mint 17 ezer vezérigazgatót interjúztatott, következtetéseiket pedig a The CEO Next Door című könyvükben publikálták.
Megállapították, hogy azok, akik vezető pozícióba kerülnek, gyakran nem rendelkeznek kiemelkedő tanulmányi eredményekkel: a megkérdezettek csupán 7 százaléka járt Észak-Amerika elit felsőfokú iskolái valamelyikébe.
A statisztikák azt mutatják, hogy egy vezérigazgató nagyobb valószínűséggel hagyja abba, vagy hagyja ki teljesen az egyetemet, minthogy egy elit felsőoktatási intézményben végezne.
Továbbá, a The CEO Next Door szerzői szerint a tipikus vezérigazgató határozottan nem „vezetésre született”: a felsővezetőknek csupán mintegy 30 százalékának volt világos elképzelése már karrierje kezdetén arról, hogy vezérigazgató szeretne lenni.
Több sikeres vezérigazgatóra illenek az előbb felsoroltak:
- Dave Thomas, a Wendy's néhai vezérigazgatója otthagyta a középiskolát, hogy tányérokat szedjen le egy helyi étteremben.
- A tech-ipar vezérigazgatói, mint Bill Gates, Steve Jobs és Mark Zuckerberg mind otthagyták az egyetemet.
- A Spanx fehérnemű-cég vezérigazgatója, Sara Blakely ötezer dollárt áldozott a saját pénzéből az üzlet beindításához, és semmilyen tapasztalata nem volt a divatszakmában.
- A Glossier márka az alapító Emily Weiss blogjából nőtte ki magát egy több millió dolláros kozmetikai vállalattá és e-kereskedelmi óriássá.
A The CEO Next Door szerzői szerint az, hogy valakiből vezérigazgató legyen, nem annyira távoli álomkép, a pozíció elérésére sokkal több embernek van lehetősége, mint gondolnák.
A megkérdezettek 45 százaléka hibázott olyat, ami majdnem a karrierjük végét jelentette.
A vezérigazgatók és az átlagemberek közötti különbség elsősorban az, hogy a vezetők nem félnek kockázatot vállalni, még ha a döntés később hibásnak bizonyul is.
Gyors döntéshozatal és jó meggyőzőképesség jellemzi őket - mondja Botelho. Nem az a különbség azok között, akik nyernek, és akik veszítenek, hogy hibáznak-e, hanem hogy a hibáikból képesek-e tanulni. A vezérigazgatók vállalják a kockázatot, nem a biztonságra játszanak.
A tanulmányban résztvevők egy részét „vezérigazgatói sprintereknek” nevezik. Ők azok, akik kevesebb, mint 24 évvel az első munkájuk után jutottak el az ügyvezetői szerephez. Ezek a vezetők sem extrovertáltabbak vagy motiváltabbak, mint az átlagemberek. A közös nevező bennük inkább az, hogy az ismeretlen ellenére is meghozzák a fontos döntéseket.
Érdekesség, hogy az úgynevezett sprinterek több mint egyharmada egy „nagy ugrást” hajtott végre karrierje egy pontján: belevágtak egy lehetőségbe, anélkül, hogy tudták volna, valóban képesek-e rá, vagy egy olyan nagy projekt élére álltak, amellyel kapcsolatban nem voltak háttérismereteik. De a szerep vállalásával növelték a vezetői tekintélyüket, és ezért megérte belevágniuk – az ismeretlen ellenére.
(via money.com)
