A belépő szint eltűnik – az AI beült a pályakezdők helyére

A generatív mesterséges intelligencia gyors térnyerése radikálisan alakítja át a munka világát. Egy friss Stanford-kutatás szerint 2022 vége és 2025 közepe között az erősen AI-függő szakmákban a 22–25 éves fiatalok foglalkoztatottsága 13 százalékkal esett vissza. Más szóval a munkaerőpiacra belépők érezhetik meg először az automatizációt: sok feladatot, amely korábban gyakornokok vagy pályakezdők dolga volt, most már AI-eszközök végeznek el. A Világgazdasági Fórum is figyelmeztet: az AI különösen a belépő szintű, fehérgalléros pozíciókat fenyegeti. Egy piackutató elemző munkájának több mint felét vagy egy értékesítő feladatainak kétharmadát automatizálhatja az AI – míg a vezetőknél még a rutinszerűbb munkafolyamatoknak is mindössze 10, legfeljebb 20 százalékát tudja jelenleg átvenni a mesterséges intelligencia. Vagyis ahol korábban tanuló vagy segéd-munkavállalókra épült a cég működése, ott most megszűnhet ez a beugró szint.

Az IT-szakemberek sincsenek biztonságban

Az eddigi tapasztalatok és előrejelzések alapján leginkább azok a munkakörök kerülnek veszélybe, ahol a feladatok nagy része szabványosítható, ismétlődő (és így automatizálható) vagy amit rutinszerű döntéstámogatással a gépek is hatékonyan elvégeznek. Így a következő munkaköröket érintheti a változás a leginkább:

• Irodai és adminisztratív feladatok: klasszikus pénztárosi, banki ügyintézői vagy adatbeviteli munkakörök. Egy globális felmérés szerint 2025–2030 között akár 30–40 százalékos csökkenés is várható ezekben a szerepkörökben, hiszen a postai ügyintézőket, pénztárosokat, számlabemutatókat és egyéb adminisztrátorokat egyre inkább felváltja a digitalizáció (online ügyintézés, önkiszolgáló kasszák).
• Szoftverfejlesztés és IT-adatmunka: paradox módon még a programozók és junior fejlesztők is veszélyben vannak. A Stanford-kutatás szerint a fiatal szoftverfejlesztők körében 20 százalékos lehet a foglalkoztatáscsökkenés, mivel egyre több kódíró funkciót AI-eszközök (például GPT-alapú párosprogramozók) vesznek át. Hasonlóképpen csökken az üzleti tanácsadó cégeknél a pályakezdő konzultánsok iránti kereslet, ahogy például a PwC-nél és más Big Four cégeknél is AI-agensek végzik az automatizálható backoffice feladatokat.
• Ügyfélszolgálat és kiskereskedelem: az ügyfélszolgálati munkatársak, telemarketingesek és kasszák dolgozói gyorsabban sodródhatnak ki a piacról. A generatív AI chatrobotok és automatizált jegy- vagy kasszarendszerek már sok rutinfeladatot képesek ellátni, a pénztárosok és ügyfélszolgálatosok munkáját részben átveszik az online és önkiszolgáló megoldások.
• Kreatív és értelmi asszisztens munkák: meglepő módon még a korábban „védettnek” hitt kreatív területeken is változás várható. A grafikusok, jogi asszisztensek és tolmácsok között jelenleg is jelentős visszaesés látható. Míg korábban ezekhez a feladatokhoz az emberi szakértelem nélkülözhetetlennek tűnt, ma a generatív modellek (képgenerálás, jogi dokumentum-előkészítés, gépi fordítók) ezek egy részét át tudják venni. Összességében a középszintű, ismétlődő és szabványosítható tevékenységekre épülő állások jövője bizonytalan, és sok esetben drasztikusan szűkülőben van.

Tömeges leépítések – már ma

Míg a fenti megállapítások sok részterületen előrejelzésnek számítanak, mára már konkrét tömeges leépítésekről is hallani. A tech-vállalatok és más iparágak gyorsan lépnek: például az Amazon nemrégiben 14 000 fő elbocsátását jelentette be világszerte, arra hivatkozva, hogy növekvő mértékben vetik be a mesterséges intelligenciát. A német Lufthansa 4000 adminisztratív állás megszüntetését tervezi az évtized végéig, részben az AI-alapú automatizálásra hivatkozva. A holland ING Bank közel ezer pozíció esetében jelezte, hogy ezek a digitalizáció és AI miatt szűnnek meg. Emellett a pénzügyi és tanácsadó szektor több szereplője is több ezres leépítésekről számolt be. Összességében egy 2025-ös elemzés szerint az USA-ban eddig közel 48 414 munkahely megszüntetését jelentették be az AI bevezetésére hivatkozva az év folyamán. (Természetesen az okok összetettek: egyes elemzők szerint a vállalatok egyszerűen keresik a költségcsökkentést, és az AI csak egy „megfelelő ürügy” lehet a leépítésekre, de az átalakulás tényén ez nem változtat.)

Van, akinek még nőtt is a fizetése

Azok számára viszont, akik magasabb szintű, AI-hoz kapcsolódó szaktudást szereznek, kedvezőbb a helyzet. Globális elemzések szerint az AI-t erősen alkalmazó iparágakban a bérek gyorsabban emelkednek: a PwC friss felmérése szerint az ilyen szektorokban kétszer gyorsabb a bérnövekedés a kevésbé érintett ágazatokhoz képest. Ráadásul az AI-készséggel rendelkező munkavállalók akár 56 százalékkal magasabb fizetésre számíthatnak, mint az ugyanabban a foglalkozásban AI-szakértelemmel nem rendelkezők. A munkaerőpiac ugyanakkor dinamikusan alkalmazkodik: új szakmák és pozíciók születnek. Egy 2025-ös elemzés szerint a generatív AI területen megjelenő álláshirdetések száma például 2021-es 55-ről mára havi közel tízezerre emelkedett. Ezek jórészt olyan pozíciók, mint „prompt engineer” vagy „AI mérnök”, amelyek pár éve még nem is léteztek.

Magyarországon is látszanak a jelek: az IT-szektor átalakulása során a vállalatok kiemelten keresik az AI-ban, felhőben, kiberbiztonságban jártas szakembereket, és hajlandók többet fizetni nekik. Az informatikai szolgáltatásokban 2024-ben az egy főre jutó bérköltség 9,1 százalékkal nőtt. A KSH adatai alapján 2025 tavaszán az IT-szektor átlagos bruttó bére 1,145 millió forint volt. Összességében az AI-hez köthető és magasabb képzettséget igénylő területek már most is jelentős bérelőnyt élveznek.