A napelem után kapkod mindenki, pedig egy sokkal olcsóbb fejlesztéssel is rengeteget spórolhatunk
TechJó lenne polisztirol szigeteléssel körberakni a házat, örömmel látnánk a tetőn a napelem-paneleket is, de mit tehet az, akinek nem elég a pénze minderre? Több ezer olyan háztartás van Magyarországon, ahol egy egyszerű, gyors, és az előbbieknél lényegesen olcsóbb beruházással jelentősen csökkenteni lehet a rezsit. Mutatjuk, mi az, és kinek érdemes belevágni.
Mit tehet az ember, ha megint lecsúszott a napelemes pályázatról? Káromkodik, dühöng, aztán megy és letekeri a fűtést, hogy ne szálljon el a rezsiköltség. Pedig
több ezer magyar háztartásban megoldható lenne a rezsiköltségek jelentős mértékű csökkentése, méghozzá lényegesen olcsóbban, mint a nagyon hatékony, de drága szigetelés, vagy egy napelemrendszer kiépítése, amely még a busás állami ösztönzővel együtt sem feltétlenül olcsó mulatság.
Ez pedig nem más, mint a kazáncsere, amelyről korábban egy félmondat erejéig már írtunk, és a Növekedés.hu-nak Versits Tamás épületgépész mérnök elárulta,
jelenleg Magyarországon a leggyorsabban a régi gázkazán cseréje térül meg, annak köszönhetően, hogy egy gazdaságosan üzemelő kondenzációs kazán esetében már csak akkor van szükség terveztetésre, ha új létesítéssel, vagy a korábbi rendszer teljes felhagyásával akarjuk beépíttetni, egyébként elegendő az egyszerűsített készülékcsere.
Ezúttal azt foglaljuk össze, mitől tud egy kondenzációs kazán hatékonyabban működni, mint egy hagyományos, mennyit lehet vele spórolni a gázszámlán, valamint szokás szerint megnézzük, kinek érdemes belevágni, és mekkora költséget jelent mindez.
A lehető legjobban használja fel a gázt
Az energiatakarékos fűtési megoldások iránti növekvő igény a kondenzációs gázkazánok terjedésének is jó táptalajt biztosít még azzal együtt is, hogy a háborús feszültségek miatt az elmúlt években sokan érezték úgy, hogy egy ilyen bizonytalan energiahordozót használó fűtésrendszerbe nem jó ötlet beruházni. Ám ez a technológiai fejlesztés nemcsak pénzt takarít meg a fogyasztóknak, hanem környezetbarát és hatékony fűtési megoldást is biztosít.
Az alapvető különbség a hagyományos és kondenzációs változatok között a hő leadásának módjában rejlik. A hagyományos gázkazánokban a fűtési folyamat során keletkező szén-dioxidot és vizet a természetes huzat egy az egyben kiviszi a kéményen keresztül.
A turbós készülékek ugyan zárt rendszerben keringetik a levegőt, de még ezek is jelentős energiaveszteséget termelnek, mivel 150-160 fokos füstgázt bocsájtanak ki. Ezekkel szemben a kondenzációs változatok az égéstermékben rejlő hőt is kihasználják. visszavezetik a rendszerbe, ami lehetővé teszi a vízgőz kondenzációját.
Ezáltal a fűtőrendszer hatékonyabban használja fel a gáz energiáját, és kevesebb hőt enged ki a környezetbe. Ennek köszönhetően a kondenzációs gázkazánok kiemelkedően energiatakarékosak. Míg a hagyományos kazánoknál a fűtőrendszer kihasználtsága általában 70-80 százalékos, egy kondenzációs esetében ez elérheti akár a 90-98 százalékot is.
Ebből pedig logikusan az következik, hogy egy régi, 15-20 éves gázfaló kazánnál egy új, nagy hatékonyságú, kondenzációs berendezés 30-50 százalékkal kevesebb gázból is felfűti ugyanakkora hőmérsékletre a lakást, azaz ekkora rezsicsökkentést lehet elérni a technológiaváltással.
Ez önmagában is szép eredmény, de főleg annak jöhet nagyon jól, aki rendre kiszalad a rezsicsökkentés hatálya alá tartozó gázkeretből, hiszen így lehetősége nyílik rá, hogy megússza a hétszeres gázárat.
Arról, hogy az egyes hónapokban mennyi a maximálisan felhasználható rezsicsökkentett keret, itt írtunk bővebben.
Mennyi lesz akkor a végösszeg?
A kérdésre a válasz erősen helyzetfüggő, és ezzel eljutottunk ahhoz a kérdéshez is, hogy kinek érdemes belevágni. Ahol nincs kiépítve egy meglévő fűtésrendszer, legyen az radiátoros megoldás vagy padlófűtés, vagy van, de a szakember csak csóválja a fejét, ha ránéz, ott bizony több milliós kiadás is lehet a kondenzációs kazán beépítése, így a beruházás megtérülési ideje is lényegesen hosszabb.
Ám ahol eddig is üzemelt mondjuk egy gáz-cirkó, és a rendszer alkalmas a modernizációra, ott nincs értelme hezitálni. Ebben az esetben ugyanis csak a kazán-kémény-papírmunka költségével kell számolni.
Persze ez sem filléres tétel, de jóval kevesebb, mint a teljes rendszer kiépítése.
- Egy kondenzációs kazán ára háromszázezer forint körül mozog. Természetesen lehet ennél drágábban is bevásárolni, de jól működő középkategóriás kazán ennyiért már megvehető
- mondja a Növekedés.hu-nak Kocsis József víz gáz fűtésszerelő. A további költségek tekintetében a leginkább meghatározó elem nem más, mint a kémény, ha nincs szerencséje a ház tulajdonosának, akkor bizony könnyen lehet, hogy erre is legalább ennyi pénzt rá kell szállnia, és ehhez kell még egy EPH-jegyzőkönyv is.
- Ha a kazán közelében nincs lefolyó, akkor meg kell oldani a kondenzvíz elvezetését, kell egy iszapleválasztó is, ezek 40-50 ezres tételek, ha viszont mindez megoldott, akkor nulla forint a költség
- húzza alá a szakember hozzátéve, ha kéménynek megfelel egy egyszerű fali átvezetés, az megoldható 30-40 ezer forint körüli összegért. Ha bonyolultabb a helyzet, azzal az ár is ugrik.
A papírmunka már nem olyan vészes összeg, legalább is annyira biztosan nem, mintha mindent terveztetni kellene, nagyjából 50-60 ezer forint. Mindent egybevetve a legrosszabb esetben is egymillió forintnál húzódik a beruházás felső határa.