NEURONOKTÓL AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMIG
TechA hálózatok forradalmának korában élünk. Ahogy egykor a tűz, a kerék, majd a gőzgép, úgy ma a nagysebességű hálózatok definiálják újra a társadalmi élet és a gazdaság szerkezetét. A hálózat egy elemi jelenség, amely a sejtek szintjétől a bonyolult társadalmakig, mindenhol az élet szervezésének és továbbfejlődésének eszköze. A Telekom innovációs rendezvénysorozata, a Most Fórum októberben a hálózati gondolkodás mélységeibe, tudományába, filozófiájába és művészetébe vezette be az érdeklődőket.
Hogyan lehet vizsgálni a társadalmi, kulturális jelenségeket a hálózati gondolkodás megközelítéséből? Vajon meg lehet jeleníteni és befogadhatóan vizualizálni ezeket a kapcsolatokat?
A Magyar Telekom főtámogatásával október 10-én a Ludwig Múzeumban nyílt meg a BarabasiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című kiállítás, mely a nemzetközi szinten elismert magyar fizikus és hálózatkutató, Barabási Albert-László eredményeit mutatja be. A 29. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál keretében megvalósuló tárlat eddig sokak számára ismeretlen dimenzióját tárja fel a mindennapi élet megannyi jelenségének hátterében megfigyelhető hálózatoknak.
Bár a tudományos kutatások rendszeresen élnek vizualizációs eszközökkel, ezek magától értetődően nem az esztétikai minőséget igyekeznek megragadni. Ennek tudtával sokakban felvetődhet a kérdés: hogyan kerülhet a hálózattudomány egy művészeti kiállítótérbe?
A szervezők szándékai szerint a tárlat egy újszerű, izgalmas kísérlet, mely rámutat a hálózatok működésének társadalmi jelentőségére, s ezáltal kiemeli a jelenséget a kutatólabor falai közül. A tudományos eredmények, a feltárt mintázatok a múzeum falai között új kontextust nyernek, s ebben a megvilágításban a megfigyelések és hipotézisek egyre inkább esztétikai minőségként, jelentésként, üzenetként tűnnek föl.
A Magyar Telekomnál folyamatosan hálózatokat építünk, üzemeltetünk és meggyőződésünk, hogy hálózataink és szolgáltatásaink révén előbbre juthat társadalmunk. Ugyanakkor be kell vallanunk, hogy nem tudjuk megmondani - legfeljebb sejtjük - milyen változásokat indítanak meg társadalmi szinten ezek az összetett kapcsolódások. Ez a kérdés túlmutat rajtunk, itt már a természet- és a társadalomtudomány, a jövőkutatás és a művészetek terepén járunk. Kutatói kíváncsiságra és kreatív alkotói vízióra egyaránt szükség van ahhoz, hogy ezekről a témákról gondolkodjunk és Barabási Albert-László kiállítása segít megérteni, mit mond a tudomány és mit mond a művészet a hálózatokról és a jövőnkről
emelte ki a kiállításhoz kapcsolódó Most Fórumon tartott köszöntőjében Kutas István, a Magyar Telekom vállalati kommunikációs igazgatója.
A Telekom rendezvénysorozata, a Most Fórum egy izgalmas beszélgetéssel teremtette meg a tárlat értelmezési keretét. Winkler Nóra, művészeti újságíró által vezetett kerekasztal-beszélgetés során a kiállítás témáját adó labor vezetője, Barabási Albert-László, illetve Szántó András író, művészeti tanácsadó járták körbe a hálózatkutatás és a művészet határterületeinek kérdéseit. Arra a felvetésre, hogy pontosan hogyan fogalmazná meg kutatói ars poeticáját, Barabási Albert-László így válaszolt:
Molekulák, sejtek hálózata alkotja a fizikai, biológiai létünket, és nagyjából egymilliárd neuron hálózatának működése termeti meg a tudatunkat. A gazdaság is a benne résztvevő szereplők hálózataként működik. A 21. század a hálózatok forradalmáról szól, hiszen ebben az évszázadban ismertük fel a kapcsolódás fontosságát – s ez teremti meg a hálózatkutatás szükségességét is.
