Tényleg elveszi a munkánkat a mesterséges intelligencia? - Vita a jövőképek felett
TechA mesterséges intelligencia térnyerése alapjaiban formálja át a gazdaság működését és a munka világát, miközben a hatásairól szóló szakértői vélemények látványosan megoszlanak. Egyre inkább úgy tűnik, hogy a mesterséges intelligencia inkább részfeladatokat vesz át, mintsem teljes állásokat. A technológiai munkanélküliség mértékét, a bérek alakulását, valamint a munkaerőpiaci polarizáció kérdését vitatták meg a szakértők a Magyar Közgazdasági Társaság Munkaügyi Szakosztálya és a Közgazdasági Szemle folyóirat által szervezett kerekasztal-beszélgetésen.
Nemcsak abban nincs egyetértés a szakkértők között, hogy mennyire lesz „pusztító” az AI hatása, hanem abban sem, hogyan alakítja át a technológia a gazdasági és társadalmi viszonyokat
- mutatott rá az ellentmondásos véleményekre Szalavetz Andrea, az ELTE KRTK Világgazdasági Intézete tudományos tanácsadója.
A pesszimista értelmezések gyakran az Egyesült Államok technológiai szektorában zajló tömeges elbocsátásokra hivatkoznak, amelyek 2022 vége óta zajlanak. Eszerint ezek a folyamatok már a mesterséges intelligencia első kézzelfogható hatásai. Más szakértők azonban ezt az értelmezést túlzónak tartják, szerintük a leépítések inkább a korábbi évek túlzott tőkebeáramlása és felfújt foglalkoztatási szint korrekcióját tükrözik, nem pedig közvetlenül az AI térnyerésének következményei.
A mesterséges intelligencia képességei kétségtelenül látványosak. Az új inputok értelmezése, következtetések levonása, mintázatok felismerése vagy akár a szövegek és programkódok előállítása mind olyan területek, ahol az AI már most versenyképes az emberi munkaerővel. Egy 2025-ös vizsgálatban, amely kilenc iparág 44 munkakörének több mint ezer feladatát elemezte, az derült ki, hogy a feladatok közel felében a mesterséges intelligencia legalább olyan jól vagy jobban teljesített, mint az ember. Ez az eredmény első látásra alátámaszthatja a pesszimista várakozásokat.
A közgazdászok azonban óvatosságra intenek. A kontrollált kísérletekben elért jó eredmények nem feltétlenül tükrözik a valós munkakörnyezet komplexitását. Számos gyakorlati tapasztalat szerint az AI által generált tartalmak minősége gyakran nem megfelelő, és több időt igényel a javításuk, mintha kezdettől ember végezte volna a feladatot. A mesterséges intelligencia tehát még messze van attól, hogy teljes mértékben kiváltsa az emberi munkaerőt
- hívta fel a figyelmet a meglévő korlátokra Szalavetz Andrea.
Fontos felismerés az is, hogy a technológiai hatások nem lineárisan jelentkeznek. Az AI fejlődése bizonyos küszöbértékek elérése után hozhat hirtelen változásokat. Ráadásul a legtöbb munkakör nem egyetlen feladatból áll, hanem komplex tevékenységek rendszeréből, így a mesterséges intelligencia inkább részfeladatokat, főként rutinszerű tevékenységeket végez, automatizál, nem pedig teljes állásokat szüntet meg. Az automatizáció költségei és megtérülése szintén korlátot jelentenek, hiszen sok feladat továbbra is nehezen gépesíthető.
Egyes kutatások szerint a mesterséges intelligencia leginkább a kevésbé tapasztalt, alacsonyabb képességű munkavállalók teljesítményét javítja, ami egyfajta „képesség-demokratizáló” hatásra utal. Azonban a pesszimista álláspontot képviselő szakértők figyelmeztetnek, hogy éppen a pályakezdők iránt csökkenhet a kereslet, mivel az AI részben helyettesíti azokat a feladatokat, amelyek révén tapasztalatot szerezhetnének. Eközben a tapasztalt munkaerő iránti igény fennmaradhat vagy akár erősödhet is.
A mesterséges intelligencia és a munkaerőpiac viszonyáról szóló teljes kerekasztal-beszélgetést az alábbi linken tekintheti meg.
