Budapest titkos látnivalói, amelyekről még sose hallott

A Budai Vár eredeti Szentháromság-szobra

A Mátyás templom előtt álló fogadalmi oszlop a Vár egyik legkedveltebb látnivalójának számít. A látványos barokk alkotás azonban nem az első ilyen emlékmű a téren.

Eredetileg egy szerényebb szoborcsoport magasodott a koronázótemplom szomszédságában.

Az első Szentháromság-szobrot, amelyet az 1691-es pestisjárvány emlékére állított Buda lakossága, elvitték a Várból, miután újabb járvány ütötte fel a fejét. Ezt a „korai” Szentháromság-szobrot jelenleg a III. kerületi Zsigmond-téren lehet megtekinteni.

Casanova-ház

Mondjuk úgy, a Batthyány téren nem ez a legszembe ötlőbb épület. Pedig a múltja igazán érdekes. Hisz állítólag az 1700-as évek híres nőcsábásza Casanova is megszállt itt, amikor útban volt Csehországba.

Ezen a telken sokáig két épület állt: az egyikben egy mézeskalácssütő mester lakott, a másikban pedig a Fehér Kereszt Fogadó működött.

Végül 1766-ban vonták össze a két épületet egyetlen nagy fogadóvá. Egyszer még II. József császár is megszállt itt. A fogadós annyira hálás volt, hogy végrendeletében a vagyona egy részét az uralkodóra hagyta.

Mátyás-király szobor a sarkon

Valóban jól mutató egészalakos Mátyás-szoborból nincs sok a fővárosban. Van egy a Hősök terén, egy pedig a Budai Várban, amely vadászat közben ábrázolja a reneszánsz uralkodót.

Ezek mellett viszont van egy harmadik szobor is, amely kevésbé magától értetődő.

A négy méteres szobor a Rákóczi út és a Szentkirályi utca sarkán látható az épület homlokzatán. Eredetileg 1902-ben került ide és az egykori Mátyás Kávéház cégére volt.

Kerengő a pesti belvárosban

Pest szívében valódi építészeti gyöngyszemnek számít az egyetemi templom, amely egy időben a pálosok központi temploma volt. A szomszédságában található a Központi Papnevelő Intézet, amelynek egyebek mellett díszes kertje és kerengője is van.

Ez lenne az Ulpius-ház?

Az egyik legjobb tollú írónk Szerb Antal kiváló regényében az Utas és holdvilágban az Ulpius-ház egyfajta eszményi helyszínként jelenik meg. A díszes polgári lakba a főhős rendre visszavágyik.

Pont Szerb regénye nyomán, még egy magyar könyvkiadó is felvette az Ulpius-ház nevet.

Hogy melyik budai épületre gondolt Szerb pontosan azt nem tudjuk, de a legenda úgy tartja: az Ulpius-házhoz a Hunfalvy utca kettes szám alatt álló neoreneszánsz villa adta az ötletet.

Deák Ferenc mauzóleum

Mint annyian mások a nemzet nagyjai közül, a „haza bölcse” is a Fiumei Úti Sírkertben lett eltemetve. A mauzóleum belső terében négy festmény is található, melyek allegorikusan ábrázolják az igazságot, a büntetést, a megbékélést és a tanítást.

Kastély a kert közepén

A mai Józsefváros területén 1802-ben készült el az egyik leggazdagabb magyar nemesi család vadászkastélya. A Festeticseknek az a Pollack Mihály tervezett ide úri lakot, akinek a fő műve a Magyar Nemzeti Múzeum volt. Végül a kastélyt a környező birtokkal együtt a Festeticsek 1847-ben eladták a Pesti Egyetemnek:

ezután költözött ide a Fűvészkert, amelyben a régi vadászkastély a mai napig látható.