Egyik csapdából a másikba kerülnek az üdülési jog tulajdonosok

Az üdülési jog (timeshare) megvásárlásának az a lényege, hogy egy meghatározott időszakra – általában évente egy vagy két hétre – megszerezhetjük egy adott üdülőingatlan használati jogát. Az üdülési jog birtoklása lehetővé teszi például azt, hogy egy Balaton-parti szálloda az év meghatározott időszakában csak a mi nevünkre tartson fent egy szobát. Azt gondolhatnánk, hogy a nem ritkán borsos összegű beugró után másért már nem is kell fizetnünk: megoldottuk azt, hogy a család – ha ugyanott is -, de minden évben ingyen kapjon szállást.

A valóság ugyanakkor mást mutat: az üdülési joghoz egy évente fizetendő fenntartási díj is tartozik, amely – ez utóbbit sokszor már csak a szerződések apró betűiből lehet kiolvasni – idővel folyamatosan emelkedik.

A végén oda jut a folyamat, hogy az üdülési jog fenntartásáért többet kell fizetni, mintha ugyanott szállást venne ki a jog tulajdonosa.

Ez a konstrukció az üdülési jogok tulajdonosai számára abszolút előnytelennek tűnik.

Mégis, hazánkban nagyon sokan beszálltak – volt, aki élete összes megtakarításával – ebbe az üzletbe.

Julianna és László – egy, a történetével lapunkhoz forduló idős házaspár – például még a kétezres évek elején vásároltak üdülési jogot Horvátországban. Az évek azonban teltek, az utazás egyre nehezebbé vált számukra, a fenntartási díjak pedig évről évre emelkedtek. Úgy döntöttek, megpróbálják eladni a jogot.

Akkor még nem tudták, hogy ezzel csak egyik csapdából a másikba kerülnek.

Hirdették online, érdeklődők azonban nem jelentkeztek. Egy nap azután felhívta őket egy kedves hangú ügyintéző, egy, az üdülési jogra „szakosodott” ügynökségtől. Azt ígérte, hogy ők majd kiadják az apartmant másnak, amíg a jogot nem sikerül eladni. Csupán a bérleti díj 15 százalékát kérik kezelési költségként, mégpedig előre. A házaspár átutalta az összeget.

Egy héttel az apartman használatának időszaka előtt ismét jelentkezett az ügynökség: sajnos nem sikerült bérlőt találni. A pénz természetesen nem járt vissza.

A következő hívás egy ügyvédre hivatkozva érkezett. A jelentkező személy azt állította, hogy vevőt talált a jogra, és kész lebonyolítani az eladást – de van egy adminisztratív díj, amit a szerződéskötés előtt át kell utalni. Amikor a házaspár érdeklődött, hogy mi garantálja az ügyletet, nem kaptak megnyugtató választ a kérdésükre. Nem fizettek. Azóta sem sikerült megszabadulniuk az üdülési jogtól.

Az apartmant nem használják, a díjakat továbbra is fizetik, és egyre több csalásgyanús megkeresést kapnak.

Sajnos a fenti eset korántsem egyedülálló. Az üdülési jogból kiszállni nem tudó, csapdahelyzetbe kerülők még ma is közkedvelt célpontjai azoknak, akik újabb összegeket szeretnének kicsikarni a károsultaktól. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) már évek óta igyekszik felhívni a figyelmet arra, hogy időről-időre felélénkülnek az átverési próbálkozások. A megkeresések arra épülnek, hogy az üdülési jogokat ma már szinte lehetetlen eladni a piacon.

– Az átverés jellemzően telefonos megkereséssel kezdődik. A hívó fél jellemzően jól informáltnak tűnik és azt a benyomást kelti, hogy tisztában vannak a megkeresett személy tulajdonában lévő üdülési jog kondícióival – jelentette ki lapunk érdeklődésére a versenyhivatal kommunikációs vezetője. Horváth Bálint hangsúlyozta: a csalók többféle módon keltik fel maguk iránt az érdeklődést és közben figyelnek arra, hogy ne ébresszenek kételyeket a megbízhatóságukkal kapcsolatban.

A versenyhivatal tapasztalatai szerint a felkínált lehetőségek között általában szerepel az, hogy a meglévő üdülési jog gyors értékesítésében segítenek azáltal, hogy potenciális vevőhöz irányítják a megkeresett személyt.

Máskor a korábban megszűnt üdülési joghoz kapcsolódóan utólagos díjvisszafizetést, kárpótlást ajánlanak fel.

Szó esik segítségnyújtásról annak érdekében, hogy a meglévő üdülési jog eladhatóbb legyen (például meglévő üdülési jog bővítésével vagy akár egy „klubtagság” felajánlásával).

Általában is igaz az, hogy a jogtulajdonosok által feltett kérdésekre a felkészültség benyomását keltve felelnek és megnyugtatónak tűnő válaszokat adnak – részletezte a kommunikációs vezető.

Ha a telefonos meggyőzés sikeres és személyes találkozóra kerülne sor, azon a csalók már a szükséges papírokat (adásvételi, megbízási, bizományosi szerződés, klubtagságot rögzítő irat, egyéb tájékoztatások) aláírásra előkészítve viszik el, hogy szükség esetén a jogbirtokosok kételyeit gyorsan eloszlathassák. Így úgy tűnik, mintha az üdülési jog értékesítéséhez vezető látszólagos megoldás karnyújtásnyi közelségbe kerülne. Horváth Bálint kiemelte: ezekkel a technikákkal könnyen rá lehet venni az óvatlanabbakat arra,

hogy olyan dokumentumokat is aláírjanak, valamint azonnali fizetéssel járó kötelezettségeket vállaljanak, amelyekről később már gyakran sejtik, hogy nem lett volna szabad.

Az üdülési jogok körüli átverési kísérletek hullámszerűen jelentkeznek, legutóbb a nyári hónapokban kapott erről bejelentéseket a versenyhivatal.

A GVH már a 2023-as évről szóló beszámolójában is javasolta, hogy az üdülési jogokkal rendelkezők védelme érdekében változtatni kell a jelenlei jogi szabályozáson. Ezt a kérést a hivatal az idén is megismételte.

A nemzeti versenyhatóság azt javasolja a jogalkotónak, hogy fontolja meg az üdülési joggal rendelkező, de attól megválni kívánó, sok esetben kiszolgáltatott emberek esetében a hatékonyabb fogyasztói jogérvényesítést.

Ezt szolgálná például az, ha az üdülési jog másodlagos eladását csak előzetes közjogi (például hivatalos hatósági) engedéllyel lehetne végrehajtani.

Felmerült az a lehetőség is, hogy az értékesítéssel nem közvetlenül kapcsolatos további szerződések kötését tiltsák meg, mert ezek gyakran további költségeket jelentenek az üdülési jogokat vásárlók számára.

További javaslat, hogy a megtévesztés körébe tartozó visszaéléseket – különösen az érzékeny fogyasztói csoportok ellen elkövetetteket – szigorúbb büntetőjogi formába emeljék át vagy azok szankciórendszerét fokozzák.

A GVH azt is hangsúlyozta, hogy az üdülési joggal rendelkezők – különösen a kiszolgáltatottak, például az idősek – számára meg kell könnyíteni a hatékony jogérvényesítést (panaszkezelés, jogorvoslat).

Mindemellett a Gondolja végig higgadtan elnevezésű tájékoztató kampány keretében a versenyhivatal folyamatosan igyekszik információkat nyújtani a fogyasztóknak a megtévesztések formáiról és azok kivédéséről.