Ettől leesik az álla: ezek Európa leggyönyörűbb kastélyai

Neuschwanstein kastély (Németország)

Walt Disney ez alapján tervezte meg Hamupipőke kastélyát. A nagy amerikai mesemondót teljesen lenyűgözte az épület. De persze nem csak őt. Nem véletlen, hogy az egyik leglátogatottabb turistalátványosságnak számít egész Németországban. A neve magyarul Új Hattyúkőt jelent. A méreteivel már a maga idejében is kirívónak számított. II. Lajos Bajorország királya a gyermekkori álmait öntötte formába ezzel az épülettel.

Jellemző, hogy a tervezésével nem egy szakember, hanem egy színházi díszlettervező lett megbízva.

A korát alaposan meghaladta. Az épületben a XIX. században már az elektromosság is be volt vezetve. A király viszont nem sokáig élvezhette a 360 szobás kastélyt. Az uralkodót nem sokkal az építkezés befejezése után őrültté nyilvánították.

Pápai palota (Franciaország)

Mivel a XIV. században V. Kelemen pápa a sűrű lázongások miatt Rómában nem érezte magát biztonságban, ezért Avignonba tette át a székhelyét, ahol aztán később öt pápát és egy ellenpápát is választottak.  Az egyházfőknek épült úri lak a gótikus paloták sorában a legnagyobbnak számít.

A könyvtárban úgy 2000 könyvet tartottak, többet mint bárhol máshol az akkori Európában.

A robosztus épület 15 ezer négyzetméteren fekszik. Az erős, vastag falak úgy épültek, hogy akár egy hosszan tartó ostromot is kibírjanak.

Versailles-i kastély (Franciaország)

Franciaország a kontinens vezető hatalma volt az 1600-as években, így aligha meglepő, hogy az uralkodónak épült akkori székhely a kastélyépítészet csúcsa lett.

Csak kandallókból több mint 1200, lépcsőházból pedig 67 készült a palotához. Egyik leghíresebb része a 73 méter hosszú tükörterem. Itt tartották a nagy állami ünnepségeket. A nevét onnan kapta, hogy a falakon 357 tükröt helyeztek el. Ezek egészen pompás látványt nyújtanak, amikor visszaverik a gyetyák fényét.

Alhambra (Spanyolország)

Különleges kettőség jellemzi a helyet. Kívülről egy masszív erődnek tűnik, ami persze nem véletlen: Granadában a muzulmán mórok rendszeresen hadakoztak a keresztényekkel, ezért a palotájuk a hosszú csatákra is fel lett készítve. Belül azonban már nyoma sincs a katonai hangulatnak.

Sőt épp az a meglepő Alhambrában, hogy mennyivel díszesebb és pompásabb volt, mint a kor európai várai.

A különféle kerámiacsempék, faragványok vagy a pompás kertek és díszudvarok olyan neves írókat is lenyűgöztek mint Victor Hugo vagy Washington Irving.

A peterhofi Nagy Palota (Oroszország)

A Szentpétervár szomszédságában épült cári palota igazi szenzációja az épület előtt elterülő Nagy Vízlépcső. Az aranyozott szobrok között 64 szökőkút ontja magából a vizet, méghozzá szivattyú nélkül, mivel a pazar látványosságot a gravitáció működteti. Az egyik legszebb kút a svédek feletti diadalnak állít emléket. Mivel az oroszok 1709-ben épp Szent Sámson napján győzedelmeskedtek ezért a kút az oroszlánnal viaskodó Sámsont ábrázolja.

A kastély egyik különlegessége, hogy a tenger partján fekszik.

Windsori kastély (Egyesült Királyság)

Eredetileg az a Hódító Vilmos kezdte el építtetni, aki majdnem ezer éve az első normann uralkodója volt Angliának. A napjainkban is használt kastélyok közül ez a legnagyobb. A szobák száma az ezret is meghaladja. II. Erzsébet királynő itt tölti a hétvégéi nagy részét.

Az épület falain belül több mint ötszázan dolgoznak.

Vajdahunyadi várkastély (Románia)

A történelmi Magyarország legszebb várának tartják. A milleniumi ünnepségek idején ezért is született az a döntés, hogy érdemes lenne megidézni néhány részletét a pesti Városligetben. Igazán impozáns az Országháznak is hívott nagyterme, amely Hunyadi János idején több fontos tárgyalásnak is a helyszíne volt. Mikszáth Kálmán a grandiózus úri rezidenciát a várak királyának nevezte.

A jelenlegi formáját a XIX. században nyerte el. Akkor a felújítási munkálatokon a budapesti Parlament tervezője Steindl Imre is dolgozott.

Schönbrunn (Ausztria)

Az építési munkálatok Mária Terézia uralkodása idején fejeződtek be. A császári rezidencia falai között több történelmi eseményre is sor került: itt született Ferenc József, de például hatéves csodagyerekként Mozart is zenélt a mutatós palotában. Az 1441 szobás kastélyban a turisták „csak” 45 szobát tekinthetnek meg. A palota kertjéhez állatkert, pálmaház és kastély színház is tartozik.  

Chambord-i kastély (Franciaország)

A Loire menti kastélyok számtalan építészt ihlettek meg - köztük találjuk a budai vár tervezőjét Hauszmann Alajost is. A folyót szegélyező úri lakok közül pedig chambord-i a legnagyobb. Egyes feltételezések szerint még Leonardo da Vinci is részt vett a tervezésében.

A palotán jól látható hogy két nagy korszak találkozásánál épült. Az alaprajz a középkori várakat idézi. A központi erődöt még fal védi. Az épület maga viszont már reneszánsz stílusban épült és ennek megfelelően nem ódzkodik a díszes megjelenéstől.

A palotában csak domborműves oszlopokból 800 található.