Hangulatingadozás – megjelent a VOSZ Barométer
VállalkozásA VOSZ Barométer a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) által rendszeresen közzétett gazdasági hangulat- és várakozásmutató, amely azt méri, hogyan látják a magyar vállalkozások a jelenlegi gazdasági helyzetet és a közeljövőt. A index bemutatja a vállalkozói bizalom, a gazdasági várakozások, valamint az üzleti környezet utóbbi három évre vonatkozó megítélését.
A most közzétett barométer a kkv-szektor üzleti hangulatának alakulását vizsgálta 2023, 2024 és 2025 összevetésében. A hároméves trend a növekedési várakozások helyett jellemzően a kockázatminimalizálás és az alkalmazkodás dominanciáját mutatja.
A vállalkozói hangulat az elmúlt egy évben tartósan a pesszimista tartományban, vagy annak környékén maradt; a vállalati bizalom nem épült vissza a korábbi szintekre.
Spontán említések az üzletmenettel és az ország gazdasági helyzetével kapcsolatban
Arra a kérdésre, hogy
„mit tart az ország gazdasági helyzetével kapcsolatban három legfontosabb problémának?”
a válaszok néhány kérdésben egyértelmű hangulatváltozásra utalnak. A klasszikus válságtényezők (infláció, energiaárak, forintárfolyam) súlya látványosan csökkent a problémák sorában. 2025-re sokkal inkább a tervezhetőséget rontó strukturális tényezők váltak dominánssá, mint a kiszámíthatatlanság, a magas adóterhek, a gazdaságpolitika, a kiszámíthatatlanság, az elszegényedés és a munkaerőhiány.
Az üzletmenettel kapcsolatos problémák és kockázatok
A makroszinten tapasztalható kiszámíthatatlanság egyre erősebben jelenik meg az operatív működésben. A válságtényezők országos súlyának csökkenése pedig az üzletmenet problémaszerkezetében is leképeződik. Az energiaárak és az áremelkedés egyre inkább háttérbe szorultak, miközben a működés stabilitásával kapcsolatos problémák előtérbe kerültek. Üzletmenettel kapcsolatos kockázatok megítélése nem meglepő módon összhangban áll a problémákkal. Az éves adatok alapján nem történt érdemi hangsúlyeltolódás a kockázatok szerkezetében, a legtöbb üzletmeneti kockázat 2023 és 2025 között végig jelen maradt, mégpedig hasonló súllyal. A kockázatok 2024-ben jelentek meg a leghangsúlyosabban, 2025-ben mérsékelt enyhülés, de nem szerkezeti javulás figyelhető meg.
A költség- és energiaárakhoz kapcsolódó kockázatok súlya csökkent tartósabban, miközben a működés stabilitását érintő tényezők (kiszámíthatatlanság, veszteséges működés, partnerek nehézségei) továbbra is magas szinten ragadtak.
Üzleti és vállalkozói hangulat
A vizsgált három évben a rövid- és hosszabb távú kilátások megítélése összességében stabil maradt, ezzel szemben az árbevételi várakozások jelentős romlása összhangban áll az üzletmenetet érintő problémákkal és kockázatokkal.
A csökkenő vásárlóerő, a megrendelések elmaradása és a veszteséges működés továbbra is erősen visszafogják a vállalkozások teljesítményét.

A gazdasági helyzetre vonatkozóan az elmúlt három évben jelentősen, 10 ponttal csökkent azok aránya, akik rövid távon veszélyesebb gazdasági helyzetre számítanak, miközben az optimisták aránya végig alacsony és gyakorlatilag változatlan maradt.
Ez azt jelzi, hogy a vállalkozók nem javulást, hanem beragadást érzékelnek. A sokkszerű romlástól való félelem mérséklődött, de a bizonytalan, nehezen tervezhető gazdasági környezet továbbra is tartósnak tűnik számukra. 2025-ben a többség, 54% ítélte veszélyesnek rövid távon a gazdasági helyzetet.
Kilátások
Az éves vállalkozói kilátások összehasonlításban nem látszik érdemi trendváltás, minimális eltolódás figyelhető meg a kedvezőtlenebb megítélések irányába. Az éves árbevételi várakozások szerkezete 2023 és 2025 között gyakorlatilag változatlan maradt. A vállalkozók közel fele mindhárom évben a terv teljesülésével számol, ahogy a fizetési morál megítélése is alapvetően stabil.
A beruházási aktivitás minden szintjén visszaesés tapasztalható.

2023 óta csökkent az új üzleti lehetőségekkel való találkozás, a munkaerő-felvételi és az új beruházási szándék aránya is, ami a vállalkozók tartós óvatosságát jelzi. A beruházások megvalósítása is egyre nehezebb. Miközben a tervek száma mérséklődik, a ténylegesen végrehajtott beruházások aránya is érdemben elmarad a 2023-as szinttől, ami nemcsak szándék-, hanem kapacitáskorlátokra is utal.
Munkaerő
Az elmúlt három évben fokozatosan csökkent azoknak a vállalkozóknak az aránya, akik munkaerő elbocsátását tervezik, annak ellenére, hogy a keresleti környezet romlott. A szakképzett munkaerő tartós hiánya és nehéz pótolhatósága miatt a cégvezetők egyre inkább a munkaerő megtartását tartják elsődleges célnak. A javuló trend az elemző szerint nem optimizmust, hanem alkalmazkodást tükröz.
A pénzügyi helyzet
Az elmúlt három évben a vállalkozók pénzügyi alkalmazkodása vált meghatározóvá. Miközben a tartalékokkal rendelkező cégek aránya folyamatosan csökkent, a fizetési és adófegyelem érdemben javult. Ez azt jelzi, hogy a piacon maradó vállalkozók egyre szűkebb mozgástér mellett is képesek teljesíteni kötelezettségeiket, még akkor is, ha ezt a tartalékok felélésével érik el. A kialakuló stabilitás így nem erősebb pénzügyi pozíciót, hanem fegyelmezett pénzügyi működést tükröz.

Infláció beépítése az árakba
Az éves adatok alapján 2023 és 2025 között érdemben (10 százalékponttal) nőtt azoknak a vállalkozóknak az aránya, amelyek az inflációt tudatosan beépítik áraikba, ami a nagy inflációs sokk tartós hatását jelzi a vállalati döntéshozatalban.
Az indexet értékelve a kkv-szektor két éve tartós alkalmazkodási pályán van. Nem növekedésre, hanem a működőképesség fenntartására rendezkedtek be, az üzleti hangulat érdemben nem tudott visszatérni a 2023-as szintre.
A bizonytalanság tartós állapottá vált. A gazdasági környezet rövid távú javulásába vetett hit gyenge maradt, miközben egyre többen számítanak változatlanságra – nem javulásra, de már nem is sokkszerű romlásra.
A makroszintű bizonytalanság egyre közvetlenebbül jelenik meg a mindennapi üzletmenetben. Az energiaárak és az áremelkedés háttérbe szorultak, a működés stabilitását érintő problémák (megrendelések elmaradása, csökkenő vásárlóerő) kerültek előtérbe.
A beruházási lánc minden pontján visszafogottság látható. 2023 óta kevesebb új üzleti lehetőség, alacsonyabb bővítési és munkaerő-felvételi szándék, valamint romló beruházás-megvalósítási arány jellemzi a szektort.
Ennek ellenére a vállalkozások ragaszkodnak a meglévő kapacitásokhoz: a munkaerő elbocsátását tervezők aránya történelmi mélypontra csökkent, ami a munkaerőhiány és a kiváró stratégia együttes hatását tükrözi.
A pénzügyi fegyelmezettség erősödése egyre inkább a pénzügyi mozgástér szűkülésével jár együtt.
Összességében a vállalkozók nem optimisták, hanem alkalmazkodtak. A működés fenntartása, a kockázatok kezelése és a túlélés vált az elsődleges célkitűzéssé.

