Joó István: a gazdaság szintlépését veszélyeztetik az ellenzéki tervek

A befektetésösztönzésért és kiemelt magyarországi nagybefektetések megvalósításáért felelős kormánybiztos az M1 köztelevízió 48 perc című műsorában sugárzott interjúban szimbolikus jelentőségűnek nevezte, hogy a Mercedes-Benz Németország helyett hamarosan ismét Kecskeméten gyártja az A-osztályú kompaktlimuzinokat.

Ez a döntés feszültségeket okozott Németországban, és ott „nagyon sajnálják, hogy nem náluk valósul meg”, hanem Kecskeméten, abban a gyárban, melyet Magyarországon lekicsinylőleg „összeszerelő üzemként” jellemeznek – jegyezte meg Joó István. 

A kecskeméten készülő kompaktlimuzinok egyike

A kecskeméti Mercedes-gyár már fejlesztési központ is

Kifejtette, hogy gyártási kapacitások nélkül nem lehetséges az előrelépés a legmagasabb szellemi hozzáadott értéket teremtő tevékenységek felé. Ezt mutatja a Mercedes-Benz példája is, hiszen a német autóipari óriáscég nem csupán a legnagyobb európai gyárát építi ki Kecskeméten, hanem kutatás-fejlesztési központot is létrehozott.

„Ez egy természetes evolúció, mondhatjuk azt is, hogy először jön a gyártási tevékenység, amelyre ráépül a kutatás-fejlesztés, az innováció és a különböző üzleti szolgáltatások” – mondta a kormánybiztos.

A prototípusokra szakosodott kecskeméti fejlesztési központ létrehozása „nagyon komoly szintlépés”, de korántsem egyedi jelenség. A gazdaság „dimenzióváltását” mutatja, hogy „számos olyan szereplő, aki itt van nálunk gyártással, kutatás-fejlesztéssel szeretné folytatni a magyarországi tevékenységét, felsőoktatási intézményekkel együttműködve” – tette hozzá Joó István.

Innovációs fókuszú projektek jönnek

Rámutatott: ezt a változást jelzi az is, hogy a befektetők tavaly 14 innovációs fókuszú projektről hoztak pozitív döntést, csaknem 270 milliárd forint beruházási értékben. Ez a projektek száma és volumene alapján egyaránt rekord a HIPA történetében. A beruházások közel 600 kutató-fejlesztői munkahelyet teremtenek.

Hozzátette, hogy történelmi csúcsot regisztráltak a szülőföldjükön, de mégis nemzetközi környezetben boldogulni akaró, magasan képzett, nyelveket beszélő fiataloknak karrierlehetőséget biztosító üzleti szolgáltatóközpontok területén is. Egy év alatt 13 új beruházásról született döntés, amelyek révén minden korábbinál több, közel 3500 munkahely jön létre.

Szintén fontos eredmény a gazdaság dimenzióváltásában, hogy rekordszámú magyar vállalat felelt meg a beruházásösztönzési támogatások szigorú feltételrendszerének, hazai tulajdonosi hátterű vállalatokkal 24 nagy befektetésről sikerült megállapodni 2025-ben.

Van mit féltenünk

Joó István aggodalmának adott hangot, mely szerint az ellenzéki gazdaságpolitikai tervek ennek a folyamatnak a leállásával fenyegetnek, hiszen megvalósulásuk „szétverné” a beruházásösztönzési rendszert és az ország versenyképességét.

A befektetők „nem politikai irányokat követnek”, hanem „racionális, üzleti döntéseket hoznak meg”, a Magyarország iránti bizalmuk pedig töretlen, mert a kormány az utóbbi 16 évben Európa legversenyképesebb befektetési-üzleti környezetét hozta létre

– szögezte le a kormánybiztos. Szerinte a kritikus hangokkal ellentétben a magyar kis- és középvállalatok ugyanúgy igénybe vehetik a beruházási adókedvezményeket, mint a külföldi nagyvállalatok, és minden EU-s ország él hasonló eszközökkel, méghozzá sokhelyütt nagyvonalúbban, mint Magyarország. A hazai befektetésösztönzési rendszer ebben az éles nemzetközi versenyben működik sikeresen.

Egy független, külső elemzés alapján a HIPA által nyújtott minden egyes forint támogatás 4,1 forint költségvetési bevételt generál, és a gazdaságélénkítő hatások végeredményeként 41 forintnyi hazai össztermék (GDP) előállításához járul hozzá.

Joó István elmondta: 2025-ben 16 országból érkeztek befektetések, nyugatról és keletről egyaránt, hiszen „a keleti nyitás nem jelent nyugati zárást”. A Magyarországot választó befektetők 108 projekt megvalósításáról hoztak döntést a HIPA támogatásával, ami 7,069 milliárd euró, azaz mintegy 2700 milliárd forint friss tőkét és 18 227 új munkahelyet jelent a hazai gazdaságnak.

„2026-ot is meg szeretnénk nyerni minden szempontból”

– fűzte hozzá a kormánybiztos, kiemelve, hogy folytatódik a kutatás-fejlesztési projektek, az üzleti szolgáltató központok, és a magyar tulajdonú vállalatok befektetéseinek kiemelt támogatása is.