A világ jövőjének ára – Hatalmas összegbe kerül az energiaéhség

A globális energiakereslet 2050-ig 15 százalékkal nőhet, ami több mint 85 ezer milliárd dollárnyi beruházást igényel - állítja az Ernst & Young (EY) tanácsadócég kutatása. Az EY Energy and Resources Transition Acceleration elnevezésű modell elemzése arra mutat rá, hogy a globális energiakereslet emelkedése elsősorban a feltörekvő piacoknak és a digitális infrastruktúra — például az adatközpontok — gyors bővülésének lesz köszönhető. Bár a megújuló energiaforrások várhatóan a legnagyobb növekedést produkálják majd, az EY modellje szerint – megbízhatósági és megfizethetőségi okokból – kiegyensúlyozott energiamixre lesz szükség.

A szükséges összeg: 85 ezer milliárd dollár

Várhatóan világos különbség alakul majd ki azon ágazatok között, ahol a technológiák már bizonyítottak és kereskedelmileg életképesek, illetve, ahol továbbra is gazdasági és műszaki akadályok állnak fenn. A következő öt év kulcsfontosságú lesz a technológiák kiválasztása szempontjából, megágyazva a 2050-ig – az „üzletmenet szerinti” előrejelzés alapján – több mint 85 ezer milliárd amerikai dollárra becsült beruházásnak. A változás üteme és léptéke régiónként várhatóan jelentősen eltér majd.

Az EY elemzése azt sem rejti véka alá, hogy rövid távon a legtöbb ágazat vállalatai magasabb energiaköltségekkel szembesülhetnek, mivel a növekvő kereslet meghaladhatja a kínálat bővülését. A versenyképesség megőrzése érdekében a vállalatoknak alkalmazkodniuk kell a regionális szabályozások változásaihoz, figyelembe kell venniük az energia rövid- és hosszú távú költségeit és rendelkezésre állását.

Az EY jelentése kiemeli az adatközpontokat, mint növekvő energiafogyasztókat. Ezt a tendenciát az IEA Energy and AI című elemzése is alátámasztja. A Nemzetközi Energiaügynökség becslése szerint – ahogy arról korábban lapunk is beszámolt – 2024‑ben a világ adatközpontjai mintegy 415 TWh villamos energiát fogyasztottak, és ez az igény 2030‑ra megduplázódhat 945 TWh‑ra, ami több, mint Japán éves áramfogyasztása.

Fosszilis tüzelőanyagok: csak lassan csökken a kereslet

A McKinsey Egyesült Államokra vonatkozó becslései szerint az ország adatközpontjai 2030‑ra akár a teljes áramfogyasztás 12 százalékát is igényelhetik. A helyi hatások már most érzékelhetőek: például a virginiai Loudoun County adatközpontja 2023‑ban a megye villamosenergia‑felhasználásának 21 százalékát fogyasztotta, megelőzve a lakossági felhasználást.

Az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma szerint az ország villamosenergia‑igénye a következő évtizedben 15-20 százalékkal nőhet a mesterséges intelligencia, az adatközpont‑építkezések, az új ipari beruházások és az elektromos közlekedés terjedése miatt. A tárca úgy véli, hogy az amerikai villamosenergia‑rendszer teljes fogyasztása legalább a duplájára növekedhet 2050‑ig. Az Electric Power Research Institute becslése alapján az adatközpontok 2030‑ra az Egyesült Államok áramigényének akár 9 százalékát is elvihetik. Ezek a számok rávilágítanak arra, hogy a digitális gazdaság villamosenergia‑igénye nemcsak globálisan, hanem regionális szinten is kihívások elé állítja a hálózatüzemeltetőket.

Az IEA World Energy Outlook 2025 című jelentése szerint 2024‑ben a globális energiafelhasználás mintegy négyötödét továbbra is fosszilis tüzelőanyagok adták és ez az arány csak lassan csökken. A földrajzi szerkezet viszont gyökeresen átalakult: míg 2000‑ben a fejlett gazdaságok feleltek a fogyasztás több mint feléért, energiaigényük 2007‑ben tetőzött, és 2024‑re a részesedésük harmadra esett. Ezzel szemben Kínát és a többi feltörekvő gazdaságot magában foglaló régiók energiafogyasztása több mint a duplájára nőtt 2000 óta. Az elmúlt bő évtizedben a globális kereslet több mint 20 százalékkal bővült, és a növekedés teljes egésze a fejlődő világban keletkezett.

A fejlődők viszik az energiát

A tavalyelőtti ugrást részben a rekordhőhullámoknak volt köszönhető, hiszen a hűtés iránti igény megnövekedett. Emiatt a fosszilis energiahordozók iránti kereslet csak mérsékelten lassult, annak ellenére, hogy a megújulók (elsősorban szél‑ és naperőművek) kapacitása bővült. Ugyanebben a jelentésben az IEA megjegyzi, hogy az energiafogyasztás szerkezete változik: a hagyományos iparágak (cement, vas‑ és acélipar) szerepe csökken, miközben a műanyaggyártás és a hűtés, illetve a nem energiaintenzív szolgáltatások részaránya nő. A világ energiaéhségének motorja Kínából egyre inkább Indiába, Indonéziába és más feltörekvő gazdaságokba tevődik át.

A globális energiaigény növekedése – legyen az 15 százalék vagy ennél kevesebb – óriási beruházási szükségletet jelent. Az IEA Net Zero by 2050 útiterve szerint a tisztaenergia‑beruházásoknak évtizedünk végére meg kell háromszorozódniuk, így az éves energia‑ és infrastruktúra‑befektetések 2030‑ra elérhetik az 5 ezer milliárd dollárt. E befektetések nem kizárólag a megújulókra korlátozódnak. Az IEA hangsúlyozza, hogy az energia-infrastruktúra és hálózatok fejlesztésére fordított kiadások is megtöbbszöröződnek.