Nem egy mozdulattal zárjuk el a csapot - Így építjük az ukrán gázstopot
EnergetikaBár nem tudni, ki követte el, a hazánkba orosz gázt szállító Török Áramlat mellett talált nagy romboló erejű robbanóanyagról szóló szerbiai hírek óhatatlanul ismét a középpontba állították az Ukrajna és Magyarország közötti energiaháború kérdését. A konfliktus a Barátság-vezeték leállításával kezdődött, amelyre az egyik magyar válasz az Ukrajna felé menő hazai gáztranzitra vonatkozó teljes korlátozás bevezetése volt. A bejelentéskor viszont kevésbé került előtérbe az, hogy nem pusztán egy csap elzárásáról van szó, hanem fokozatos leállásról, amely lényegében a nyár közepéig ad időt Ukrajnának arra, hogy a Barátság kőolajvezetéken ismét elindítsa a szállítást.
Fokozatosan leállítja az Ukrajnába irányuló gázszállítást a kormány, az itt maradt mennyiséget pedig a hazai energiabiztonság érdekében Magyarországon tárolja be – ez a lényege azoknak a döntéseknek, amelyeket a kabinet korábban meghozott és március 26-a óta érvényesek. A lényeg azonban nem az, ami papíron megszületett, hanem az, hogy ami le van írva, azt hogyan valósítják meg. Az egyik kormányrendelet például nem klasszikus exporttilalmat ír elő. Ehelyett azt mondja ki, hogy a Mol-csoporthoz tartozó FGSZ Földgázszállító Zrt. az idei harmadik negyedévre, vagyis júliustól szeptemberig, az Ukrajnába irányuló földgázszállításra nem hirdethet kapacitásaukciókat a határkeresztező pontokon.
Nincs azonnali stop
Mivel a határkeresztező gázforgalom alapja éppen a kapacitáslekötés, az aukciók elmaradása technikailag és jogilag is ellehetetleníti az új szállításokat. Ezért nincs azonnali gázstop: a meglévő lekötések még kifuthatnak. A Reuters információi szerint a hazai kormányzati bejelentés óta is megy a szállítás. Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter ezt később azzal egészítette ki, hogy a kifutó szerződéseket teljesítik, újakat viszont már nem kötnek.
A másik pillér a betárolás. A kormány ezügyben született határozata és rendelete együttesen további 800 millió köbméter hazai tárolásáról rendelkezik. Ebből 400 millió köbméter az egyetemes szolgáltatói körhöz, 200 millió a szállítási rendszerüzemeltetőhöz, 100 millió a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetséghez, további 100 millió pedig a versenypiaci kereskedőkhöz kerül. A részletszabályokat külön miniszteri rendeletben kell kidolgozni. Az FGSZ is jelezte, hogy a pontos végrehajtási szabályok később érkeznek. A kormány álláspontja szerint ebből nem feltétlenül következik érdemi bevételkiesés, mert a felszabaduló gáz belföldön is felhasználható, illetve más partnereknek is értékesíthető. A nyilvános anyagokból egyelőre az nem látszik, hogy ez pontosan mely piacokat vagy vevőket jelentheti.
Az ukrán gáz közel fele tőlünk érkezik
Arról még, hogy mennyi gáz „marad bent” majd Magyarországon, most nincs egyetlen egzakt szám, mert ez a kifutó szerződések ütemétől és az új lekötések elmaradásától függ. A nagyságrend azonban látható. Reuters szerint márciusban Ukrajna 180 millió köbméter gázt kötött le Magyarország felől, ami a havi teljes import 28 százaléka volt. Az ExPro számításai alapján 2025 egészében Ukrajna 6,47 milliárd köbméter földgázt importált, ebből 2,94 milliárd köbméter érkezett Magyarországról, vagyis a magyar útvonal 45,5 százalékos részesedéssel a legfontosabb iránnyá vált. Vagyis nem marginális csatornáról beszélünk, ami, ha tartósan szűkül, már nem adminisztratív kellemetlenséget, hanem komoly piaci átrendeződést jelent. Ugyanakkor fontos, hogy a kötelezően betárolandó 800 millió köbméter nem azonos a teljes kieső ukrán forgalommal; az azon felüli mennyiség belföldi felhasználásra vagy más irányú értékesítésre is mehet.
Ukrajna számára a magyarországi döntés azért fájhat különösen, mert az import ma már nem kényelmi, hanem biztonsági kérdés. A Reuters március 19-i összefoglalója szerint az orosz csapások nyomán Ukrajna a hazai gáztermelésének nagyjából a felét elveszítette. Március 17-én a föld alatti tárolók töltöttsége közel 16 százalékon állt, miközben a cél az, hogy a következő fűtési szezon kezdetére legalább 13 milliárd köbméter legyen az ukrajnai tárolókban. Ugyanez a forrás arra is emlékeztet, hogy Ukrajna 2025-ös gázfogyasztása 21 milliárd köbméterre csökkent a 2021-es 30,3 milliárdról, de még ezen az alacsonyabb szinten is rá van szorulva a behozatalra. Vagyis Kijevnek nem azért kell importálnia, mert kényelmesebb kívülről vásárolni, hanem azért, mert a háború szétverte azt az egyensúlyt, amely korábban a csaknem teljes önellátást biztosította.
Drágább és bonyolultabb kerülőutak
Ez nem jelenti azt, hogy Ukrajna egyik napról a másikra gáz nélkül maradna. Inkább azt, hogy a beszerzés drágábbá, bonyolultabbá és sérülékenyebbé válik. Lengyelország felől már döntés született a kapacitás fokozatos emeléséről: a napi átviteli kapacitás 15,3 millió köbméterről április végére 18,4 millióra nőhet. Emellett Kijev próbálja erősíteni a görög LNG-re és gázfolyosóra épülő beszerzést is. A Reuters szerint márciusban ezen az útvonalon napi 2,41 millió köbméter érkezhetett, és az Európai Bizottság, illetve a régiós rendszerirányítók már új tarifarendszeren dolgoznak a folyosó versenyképesebbé tétele érdekében. A szlovák irány szintén nyitva van, de az ExPro szerint ezt a magasabb tarifák kevésbé vonzóvá teszik. Magyarán: van kerülőút, csak az hosszabb, költségesebb és bizonytalanabb, mint a magyarországi útvonal.
A magyar lépés valódi ereje éppen ebben van. Nem az a kérdés, hogy Ukrajna holnap reggel kap-e még gázt, hanem az, hogy a nyári betárolási szezon kellős közepén mennyivel romlik az ország mozgástere.
