Szankciós falba ütköztek az oroszok – Kína vásárolhatja fel a cseppfolyós gázt

Oroszország „néhány évvel” elhalasztotta azt a tervét, hogy éves szinten 100 millió tonnára növelje a cseppfolyósított földgáz (LNG) kitermelést – közölte nem rég Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes a minap az állami televízióban, a nyugati szankciók energiaszektorra gyakorolt hatására hivatkozva. Oroszország hosszú távú célja az volt, hogy 2030–2035-re megszerezze a globális LNG-piac egyötödét. Jelenleg mintegy 8 százalékos részesedéssel bír az ország. A növekedési terveket veszélyeztetik az Ukrajna megtámadása miatt életbe lépett szankciók – köztük az új Arctic LNG 2 üzemet érintő korlátozások - írja a Reuters.

Összedőlt gáztervek

A közelmúltban frissített energiastratégia szerint Oroszország 2030-ra 90-105 millió tonna, 2036-ra pedig 110-130 millió tonna LNG-t állítana elő.

A célunk az volt, hogy elérjük a 100 millió tonnát. Nyilvánvaló, hogy a szankciós korlátozások miatt ez most több évvel későbbre tolódik

– mondta Novak a Rosszija-24 csatornának, további részleteket azonban nem árult el a csúszásról.

Novak azt is közölte, hogy az orosz kőolaj- és kondenzátumtermelés idén várhatóan nagyjából a 2024-es szinten marad, mintegy 516 millió tonnán, ami napi 10,32 millió hordónak felel meg. Ez javulást jelent az októberben Vlagyimir Putyin által jelzett 1 százalékos visszaeséshez képest. Oroszország LNG-termelése 2024-ben 5,4 százalékkal, 34,7 millió tonnára nőtt, ami szintén elmaradt a várt 35,2 millió tonnától.

Kínában keresik a megoldást

Az Európai Unió 2027. január 1-től tervezi az orosz LNG-import teljes tiltását, miközben egyre erősebb a verseny az Egyesült Államokkal – amely növeli eladásait Európában – valamint Katarral, amely már most is domináns szereplő az ázsiai piacon.

Az Arctic LNG 2 projekt megvalósításának csúszásai – a program 2023 decemberében indult el, de első szállítmányát csak idén augusztusban tudta kínai végfelhasználóknak eljuttatni – jól mutatják Oroszország nehézségeit az LNG-kapacitás bővítésénél. A Murmansk LNG projekt – amely évi 20,4 millió tonnás kapacitással a tervek szerint Oroszország legnagyobb LNG-üzemévé válna – szintén késéseket szenved.

Ebben a helyzetben Oroszország számára Kína jelentheti a megoldást. Tavaly októberben Szergej Civiļjev energiaügyi miniszter bejelentette, hogy Moszkva a vezetékes gáz mellett a „cseppfolyósított földgáz (LNG) szállítások növelését” tervezi Kína felé, elsősorban a Novatek‑vezette Arctic LNG 2 és a Gazprom vezette Sakhalin 2 üzemekből. A miniszter azt mondta, hogy „jelentős közös előrelépést” értek el, és a két ország energetikai ­együttműködésének kilátásai „nagyon jók”.

Nyáron már felgyorsulhat az export

Az Arctic LNG 2 projektben a kínai állami CNPC és CNOOC cégek egyaránt 10–10 százalékos részesedéssel rendelkeznek, ami elősegíti az együttműködést. A Reuters adatai szerint a projektből származó összes szállítmány a dél‑kínai Beihai LNG‑terminálra érkezik, amelyet Peking kijelölt a szankcionált orosz LNG fogadására.

Az Arctic LNG 2 tavaly összesen 21 szállítmányt küldött Kínába. A Gazprom Portovaja telepéről még egy további hajó érkezett. A szállítások augusztus után gyorsultak fel, aminek köszönhetően Oroszország novemberben Kína második legnagyobb LNG‑szállítója lett. Ugyanakkor a téli időszakban a jeges vizeken is jól boldoguló Arc7 tankhajók hiánya miatt a kitermelés visszaesett, és a szakértők szerint az export csak a nyári hónapokban indulhat újra.

Összességében Oroszország ma már Kínát tekinti a legfontosabb LNG‑felvevőpiacnak. A kormány a meglévő Arctic LNG 2 és Sakhalin 2 létesítményekből akar több gázt szállítani, és új kapacitásokat (Murmansk LNG) is építene. A nyugati szankciók azonban késleltetik a projektek megvalósítását és korlátozzák a hajózási logisztikát, ezért a tervek megvalósulása nagyrészt Kína hajlandóságától és a jégtörő flotta bővítésétől függ.