Közép-Európán száguldott végig a fagy – Véget ért az el sem indult idei gyümölcsszezon
AgráriumNéhány fagyos hajnal elég volt ahhoz, hogy Közép- és Kelet-Európa gyümölcsöseiben eldőljön az idei gyümölcsszezon sorsa. A késő tavaszi sarkvidéki eredetű hidegbetörés Magyarországtól Lengyelországig végig pusztította az ültetvényeket, a kár pedig nemcsak a gazdáknál, hanem hamarosan a boltok áraiban is látszani fog. Kérdés, hogy a héten munkához látó új agrárminiszter tud-e érdemben foglalkozni majd ezzel a problémával.
Itt vannak a fagyosszentek, a következő napokban szokatlanul hűvös idő várható. Hasonlóképpen volt ez április végén is, amikor az évszakhoz képest szokatlanul hideg légtömeg árasztotta el térségünket. Kritikus fagy alakult ki több egymást követő éjszakán keresztül,
amely nem csak hazánkat érintette, hanem Közép- és Kelet-Európa nagy részén végigsöpört
- adta hírül a közösségi médiában Tóth Tamás meteorológus. A növények ilyenkor már nem a téli fagyokra készülnek. Éppen ezért volt ennyire kegyetlen az a hideghullám, amely április utolsó napjaitól május első hajnaláig végigszáguldott a régión.
Feketéllik a szőlő az Alföldön
A Severe Weather Europe már a hidegbetörés előtt arra figyelmeztetett, hogy sarkvidéki eredetű levegő érkezik Közép-, Kelet- és Délkelet-Európa fölé, a hőmérséklet pedig több helyen 10–15 Celsius-fokkal maradhat el az ilyenkor megszokottól.
A bajt az időzítés tette igazán pusztítóvá: a szőlő és a gyümölcsfák már nem aludtak, hanem pont akkor kapták a fagyot, amikor a legkevésbé bírták el.
Magyarországon május elsején, hajnalban érkezett a legsúlyosabb csapás. Nyírtasson mínusz 5,3 fokot mértek, amivel megdőlt a napi hidegrekord, az Alföldön pedig a legsúlyosabb becslések szerint a több mint 23 ezer hektárnyi szőlőterület közel 80 százaléka teljesen elfagyhatott.
Ez a magyar szőlő-bor ágazatban legalább 30 milliárd forintos bevételkiesést okozhat.
Frittmann János, a Kunsági Borvidék és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke úgy fogalmazott:
Idén nem kell szüretelni, de költségek lesznek bőven.
Ennél pontosabban nehéz lenne leírni a gazdák helyzetét.
A kár különösen a Kunsági és a Hajós-Bajai borvidéken tűnik súlyosnak. Utóbbin az 1800 hektárból több mint 1500 hektár károsodhatott, a Kunságban pedig a több mint 20 ezer hektár nagyjából háromnegyedét érhette teljes vagy közel teljes fagykár.
A pusztítást az is fokozta, hogy áprilisban szinte nem volt semmilyen csapadék, a talajnedvesség gyenge volt, a páratartalom alacsony, vagyis az ültetvények eleve rossz állapotban várták a hideget.
Ilyenkor egy kevésbé kemény fagy is komoly károkat okozhat.
Odalettek a gyümölcskezdemények is
A gyümölcsösökben sem jobb a kép. Az Agrárszektor a FruitVeb elemzésére hivatkozva azt írta, hogy két hideghullám is károkat okozott: az első április 7. és 12. között, a második április 27. és május 1. között. Az első főként az északi és északkeleti termőtájakat érintette, ahol helyenként mínusz 2 és mínusz 8 fok közé süllyedt a hőmérséklet. A május elsejei fagy viszont már szinte az egész országon végigment, beleértve Bács-Kiskunt, Pest vármegye egyes termőtájait, a Dél-Alföldet és a Dunántúl jelentős részét is. A FruitVeb szerint a mostani országos fagykár a tavalyihoz hasonlóan drasztikus lehet.
A dió már a virágzás közelében volt, a legtöbb gyümölcsfaj túl volt a virágzáson, és kisgyümölcs állapotban járt.
Ezekben a stádiumokban már a mínusz 2 fok alatti hőmérséklet is komoly károkat okozhat, mínusz 4–5 fok alatt pedig sok helyen gyakorlatilag teljes terméskiesés következhet.
Régiós katasztrófa lett a fagyból
A hideg azonban nem állt meg a magyar határnál. Lengyelországban több térségben is súlyos fagykárokról számoltak be, a keleti országrészben különösen nagy pusztítással. A FreshPlaza szerint a lublini régióban volt olyan termelő, aki több egymást követő éjszakán mínusz 10 fok körüli hőmérsékletről beszélt, és almaültetvényében 90–100 százalékos veszteséget becsült.
A lengyel mezőgazdasági miniszter helyszíni kárfelmérést ígért, a varsói kormány pedig uniós források bevonásával is számolna a gazdák megsegítésére.
A térségben szinte mindenhol katasztrofális a helyzet. A Tridge összefoglalója szerint a késő tavaszi fagyhullám Magyarország mellett Lengyelországot,
a Baltikumot, Csehországot, Fehéroroszországot, Ukrajnát, Nyugat-Oroszországot, Kelet-Németországot és Romániát is érintette, egyes területeken 90–100 százalékos virágkárral.
Ez már nem az a szint, amikor egy-egy fagyzugban rosszul jár néhány gazda. A hideg most nagy sebet vágott a térség mezőgazdaságán.
Ennek a következménye a fogyasztókhoz is elér majd. Raskó György agrárközgazdász az Agrárszektornak arról beszélt, hogy meggyből országosan legalább 30–40 százalékos kiesés várható egy normál évhez képest, és a kajszi, a szilva, valamint az alma esetében is keletkeztek károk. A szakember szerint idén sem lesz olcsóbb a friss gyümölcs.
(A címlapi és a borítóképen a Red Jonaprince almafajta elfagyott első virágai (b) és a később kinyílt, életképes virágok (j) láthatók egy termelő kertjében, Nyíregyháza határában 2026. április 21-én. Forrás: MTI)
