Négyszer ennyi csapadékra volna szükségünk - vízre vár a mezőgazdaság
AgráriumA klímaváltozás hatásai drámai módon rajzolják át a hazai mezőgazdaság térképét. A kínzó vízbőség helyét mára a vízhiány vette át, ami komoly gazdasági és társadalmi kihívások elé állítja az agrárszektort. A vízhiány kezelésének kérdését járta körbe Hubai Imre, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára a Magyar Közgazdasági Társaság Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Szakosztályának előadásán.
Az aszály és a tartós vízhiány már egész Európát sújtja. A kontinens mintegy 160 millió hektár szántóföldjéből idén nagyságrendileg 50 millió hektárt érintett a probléma.
Magyarországon a gazdálkodók 2025-ben körülbelül 446 ezer hektáron jelentettek rendkívüli kárt, ami még ugyan nem éri el a 2022-es, közel 1,5 millió hektáros csúcsot, de így is komoly terhet ró a mezőgazdaságra
- hívta fel a figyelmet a vízhiány súlyosságára Hubai Imre, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára.
Belvizek helyett súlyos aszály
Az elmúlt hat év vízgazdálkodási helyzete két markánsan eltérő szakaszra bontható. Míg 2018–2019-ig a belvíz és a vizek kínzó bősége volt a fő probléma, azóta pedig a csapadékhiány okozta aszály a jellemző.
A számok riasztóak: az éves elpárolgás mértéke 800-850 milliméter, ehhez képest vannak olyan esztendők, amikor csupán 200-250 milliméternyi csapadék érkezik. A hiányzó 600 milliméter nemcsak a felszíni vizekből, hanem a talajból is elpárolog. A talajvízkészlet vesztesége mára eléri a 12 milliárd köbmétert, ami másfélszerese a Tisza éves vízhozamának
- hangsúlyozta Hubai Imre.
A talajvíz pótlása, a műszaki infrastruktúra fejlesztése és a tájhasználat újragondolása elengedhetetlen. Az agrártárca ezért 2022-től víztakarékos talajművelési módszereket ösztönöz, lassítva a víz elszivárgását és párolgását.
Fél balatonnyi plusz tározók
Az idei esztendőre a halmozott csapadékhiány országosan elérte a 315 millimétert, míg az Alföldön és a Tisza vízgyűjtőjén a 400 millimétert is meghaladta. A helyzet súlyossága miatt létrejött az Aszályvédelmi Operatív Törzs, amely gyors beavatkozásokkal segíti a termelők vízhez jutását.
Az Aszályvédelmi Akcióterv 4,7 milliárd forintos keretet biztosított a szükséges vízpótlási és tározási fejlesztésekre.
Az Agrárminisztérium 2022-ben indította el a víztakarékos talajművelési módszerek ösztönzését, hogy lassítsa a víz elszivárgását és párolgását. Ezzel párhuzamosan megkezdődött az öntözési közösségek szervezését támogató közjogi keretek kialakítása és a hozzá kapcsolódó támogatások bevezetése. Mindezek eredményeként a gazdálkodók 2020-hoz képest már kétszer akkora területet tudnak öntözni 2025-ben, mintegy 140 ezer hektárt.
Ebben az évben elindult a „Vizet a tájba!” program is, amely augusztus végéig 1,05 milliárd köbméter víz tározását tette lehetővé. Ez a Balaton átlagos víztömegének több mint felével egyenértékű, és kétszerese Magyarország éves mezőgazdasági vízigényének. A ténylegesen öntözött területek 10 százalékkal növekedtek, továbbá több mint 10 ezer hektárra adtak ki rendkívüli öntözési engedélyt.
A klímaváltozás kihívásairól, és a vízgazdálkodás jövőjéről szóló teljes előadást ezen a linken tekintheti meg.
